1. AMERIKA KEGYETLEN VÁMMAL FENYEGETI EURÓPÁT
Órákkal a legújabb amerikai-európai kereskedelmi tárgyalások előtt az amerikai elnök azzal fenyegette meg az EU-t, hogy június 1-től 50 százalékos vámot vet ki az európai termékekre. Donald Trump szerint erre azért van szükség, mert sehova sem vezetnek a tárgyalások, bár egyébként is az az amerikai elnök fixa ideája, hogy az unió eleve az Egyesült Államok lehúzására jött létre. Trump eredetileg 20 százalékos vámot vetett ki Európára, aztán ezt lecsökkentette 10 százalékra három hónapig, ami elvileg csak júliusban járna le. Brüsszel benne lenne a teljes kölcsönös vámmentességben, de ez a jelek szerint kevés Trumpnak, aki mindig arra hivatkozik, hogy az EU sokkal több árut exportál Amerikába, mint Amerika Európába (a szolgáltatásoknál fordított a helyzet), ráadásul az európai országokban az áfa is magas, s az amerikai techcégek működése is nehézkesebb, mint otthon. A német és a francia tőzsdeindex meredek eséssel reagált a bejelentésre.
2. TELJESEN ELZÁRNÁK AZ UNIÓS PÉNZCSAPOT
Az átláthatósági törvénnyel sikerült mozgásba hozni a brüsszeli bürokráciát: két tucat európai parlamenti képviselő felszólította az Európai Bizottságot, hogy abszolút minden, Magyarországnak járó uniós kifizetést függesszen fel. Az aláírók között a középjobbtól a szélsőbalig vannak képviselők, ugyanakkor az EP létszámának alig három százalékáról van szó. A tervezett magyar jogszabály is központi téma lesz jövő kedden is azon a miniszteri szintű uniós meghallgatáson, ahol a magyar szavazati jog esetleges felfüggesztéséről fognak tanácskozni. A Magyarországról szóló meghallgatás előtt az EU vezetői több fórumon jelezték, keresik a megoldást arra, hogy megkerülhessék Budapest vétóját Ukrajna uniós csatlakozásának ügyében.
3. ORBÁN PUHÁNAK TALÁLJA
Nem hátrál a szuverenitásfronton a kormányfő, aki még túl enyhének is találja az átláthatósági törvényt, főleg az amerikai szabályozáshoz képest. Orbán Viktor a közrádióban azt mondta, azt hitte, teljes egyetértés lesz a jogszabály külföldi befolyást elhárító céljában az ellenzékkel és a civil szférával. A miniszterelnök érezhetően az ukrán-magyar dezinformációs tevékenység felerősödéséhez akarja kötni a törvény mostani időzítését. Közben fokozódik az európai ellenállás is az ügyben, 320 civil szervezet szólította fel az Európai Bizottságot, hogy tegyen azonnali lépéseket (majd indítson kötelezettségszegési eljárást) a sajtó és a jogállamiság magyar veszélyeztetése ellen, különben „a választások előtt elhallgattatják az ország megmaradt független hangjait”. Itthon a Kúria elnökét viszont a bírói egyesület törvénnyel kritikus állásfoglalása háborította fel, ezért felülvizsgálja együttműködését a szakmai szervezettel.
4. A REZSIHARC IS A KAMPÁNY CENTRUMÁBAN
Feltekerte a rezsiharc hangerejét a miniszterelnök mai közrádiós interjújában, ahol azt állította, hogy az EU tervezett teljes orosz energiatiltása a magyar háztartások számára dupla áramárat és négyszeres fűtésszámlát jelentene, az országnak összességében pedig évente 800 milliárd forinttal többet kellene fizetnie. A téma kormányzati fontosságát jelzi az Orbán Viktorhoz közelálló teoretikus, Lánczi András nyilatkozata, miszerint a magyar valósággal most elégedetlenkedők Orbán elzavarása előtt visszamenőleg fizessék vissza energiaszámláikból a rezsicsökkentés miatt megtakarított részt – a filozófus a megjegyzést nem tartja demagógiának az osztrák vagy német számlákkal összevetve. A NER holdudvarának ébredését mutatja egy másik arca, a békemeneteket szervező Bencsik András panasza is, aki a jelenlegi sopánkodás következményének „egy rohadt nagy vereséget” tart, ha nem szedi össze magát a kormányoldal.
5. LÁZÁRINFÓ DULAKODÁSSAL ÉS TROMBITASZÓVAL
Harcosok klubjává alakult a Lázárinfó Miskolcon, miután egy százfős csoport megzavarta a közlekedési miniszter új műfajaként futó utcafórumát. Lázár János szerint „kemény helyzet volt az este”, a feltűnt csoport verekedést akart provokálni, ami a politikus által „még soha nem tapasztalt gyűlölködéshez” vezetett. A fideszes frontember a történtek ellenére is biztonsági őrök és rendőri védelem nélkül akarja folytatni választói konzultációit, viszont követeli annak nyilvánosságra hozását, mely politikai csoporthoz tartoznak a miskolci provokátorok, akik közül az ellenzéki tüntetések színfoltja, a szegedi Szabó Bálint ezúttal is trombitaszóval festette alá a hangulatot.
6. ISMÉT NŐ A MUNKANÉLKÜLISÉG
A február–áprilisi időszakban 32 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma az előző év azonos időszakához képest. A KSH gyorsjelentése alapján áprilisban 4 millió 666 ezer fő dolgozott, 2023 tavasza óta most a legalacsonyabb ez a mutató, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalékra emelkedett. Munkanélküliként április végén 215 ezer főt tartottak nyilván, ők viszont nehezebben találnak új munkát, az álláskeresés átlagos időtartama ugyanis meghaladja a 13 hónapot.
7. A MEGMARADT 2600 DOLGOZÓJÁT IS ELBOCSÁTJA A DUNAFERR
Jóval több mint hétszáz milliárd forint feletti adósságot halmozott fel a dunaújvárosi vasmű, mielőtt a felszámolók az ISD Dunaferr és az ISD Power végleges megszűnéséről döntöttek volna. A Dunaferr elleni felszámolási eljárásban 5087 hitelezői igénybejelentés érkezett, összesen 728 milliárd forint értékben, amiből csak a felszámoló költsége 6 milliárd forint, a legnagyobb követelés a vasművet energiával ellátó cégé, az ISD Poweré, ami 287 milliárd, de a vasmű az Energiaügyi Minisztériumnak is adósa maradt 85 milliárddal. Most a még állományban lévő 2600 dolgozót is elbocsátják, akiket a korábbi 9 ezres létszámból megtartottak, hogy a tavaly március végén elrendelt felszámolás után két utódcégben tovább működtessék a vasművet, de mára ezek a cégek is csődbe mentek.
8. A MBH BANK TÖBB SZÁSZ ÜGYFELE LETT CSALÁS ÁLDOZATA
Az elmúlt két hónapban több mint 600 MBH-s ügyfelet károsítottak meg csalók a bank mobilapplikációját felhasználva. Az átverés például úgy történt, hogy az ügyfél nem vette észre, hogy nem a hivatalos netbankba lépett be, hanem az ahhoz megtévesztően hasonlító mbhbank.n(!)u domaincímű weboldalra, ahol az adatait ellopva leemelték a pénzt a számlájáról. A bank arra hivatkozva hárította el a panaszokat, hogy az ügyfelek saját gondatlanságukkal okozták a bajt. Ezt az érintettek vitatják, többen azt állítják, nem is töltötték le a bank mobilapplikációját, van olyan panaszos is, akinek a telefonja nem is alkalmas erre, mégis leemeltek pénzt a számlájáról. A bank több átvert ügyfele feljelentést tett, a rendőrség nyomoz.
9. TRUMP TÖNKRETENNÉ AZ ELITEGYETEMEKET
Még keményebb eszközökkel lép fel Donald Trump a balos amerikai elitegyetemekkel szemben: a Harvard mostantól nem vehet fel külföldi diákokat. Sőt, a jelenleg odajáró tanulóknak (az össze diák több mint negyedének) is át kell menniük egy másik egyetemre, különben elveszítik a tanulói vízumukat. A kormányzat szerint más egyetemek is hasonló sorsra juthatnak, ha nem teljesítik az elnök kéréseit, vagyis nem fejezik be a különböző kisebbségekhez tartozó tanulók előnyben részesítését, az Izrael-ellenes megmozdulásokat és általában nem lépnek fel az intézményeket átható progresszív-balos ideológiával szemben. Előzőleg a Harvard költségvetési támogatását is elvonták. Az érintett egyetemek egy része a teljes anyagi ellehetetlenüléstől félve igyekszik teljesíteni a kormányzati elvárásokat, mások, mint a Harvard is, bírósághoz fordulnak.
10. MÉG ÉPP MARAD PÁR SZÉP ÉVÜK
Az egész világban nem látott rekordmagasságba, 70 évre emelte a nyugdíjkorhatárt a dán parlament. A skandináv országban jelenleg 67 évesen lehet visszavonulni, az új korhatár 2040-től lép életbe. A dánok még 2006-ban döntöttek úgy, hogy a nyugdíjkorhatárt a születéskor várható élettartamhoz kötik, amely jelenleg 80 év a dán férfiak és 84 év a dán nők esetében. Ezzel amúgy messze nincsenek az EU élmezőnyében, a mediterrán országok és a skandináv szomszédaik is lehagyják őket.
