1. TÍZ PERCRE LEÁLLT BUDAPEST
Ma délelőtt a főpolgármester döntésére 11 órától tíz percre leálltak a BKK járatai. Karácsony Gergely figyelmeztető akciója a kormánynak szólt, mert annak intézkedései (a szolidaritási adó növelése és 10 milliárd forint inkasszálása) miatt lehetetlenült el szerinte a főváros működtetése. Különösebb fennakadást nem okozott a leállás, amelyhez fővárosi intézmények, köztük könyvtárak és fürdők is csatlakoztak, tíz percig szüneteltetve a jegyek és könyvek kiadását. Nem értett egyet viszont a Tisza Párt elnöke a főpolgármester sztrájkfelhívásával, Magyar Péter szerint a közérdekű üzem leállítása „fölvetheti bűncselekmény gyanúját” is. Orbán Viktor ma reggeli rádióinterjújában példátlannak nevezte, hogy egy városvezető állítson le közszolgáltatást. A kormányfő segítséget ajánlott a szerinte pénzzel kitömött főváros vezetéséhez, a leállás jogi felelősségének kérdését pedig jogászokkal vizsgáltatják.
2. AZ ÁLLAMI INTÉZMÉNYEK NEM TŰZHETIK KI A SZIVÁRVÁNYOS ZÁSZLÓT
Megtiltotta mától a szivárványszínű zászló kitűzését a kormányzati és állami intézmények épületeire egy kormányhatározat. Ennek ellenére éppen ma reggel tűzette ki az LMBTQ-zászlót a Pride-hónap nyitányaként a Városháza épületére Karácsony Gergely. A főpolgármester közösségi oldalán azt írja, hogy a kormány a polgárok alapvető jogát igyekszik korlátozni a Budapest Pride ellehetetlenítésével. Karácsony itt arra utalt, hogy egy törvénymódosítással a gyermekek alaptörvényben rögzített jogaira hivatkozva nemrég kitiltották a közterületekről a Pride-ot. Karácsony szerint viszont „a szabadságot és a szerelmet nem lehet betiltani”, így a Budapest Pride-ot se lehet.
3. KÓSA LAJOS ELŐRE LAPOZOTT
Tiszta a miniszterelnök lelkiismerete, mert nem a kormányoldal vitte a politikát a hadseregbe, hanem a volt vezérkari főnök azzal, hogy ellenzéki politikusnak állt. Orbán Viktor reggeli közrádiós interjújában azt állította, az ukránpárti erők a hadseregbe is mélyen beépültek. Nem támasztják alá viszont a parlament honvédelmi bizottságának ellenzéki tagjai azt, amit elnökük, a fideszes Kósa Lajos mondott a tiszássá lett korábbi vezérkari főnök elleni vizsgálatról. Kósa az ülés után azt állította, hogy a testület megállapította, hogy Ruszin-Szendi Romulusz a honvédelmi tárca állításainak megfelelően valóban a kormányétól eltérő álláspontot képviselt Ukrajnával kapcsolatban a NATO-üléseken, majd később jelentéseiben meghamisította az elhangzottakat. Ezzel szemben a grémium ellenzéki tagjai szerint minderről semmiféle szavazás, közös álláspont nem volt a bizottságban, pedig a fideszes többség akár meg is szavazhatott volna ilyet. Közben kiderült az is, hogy letartóztatásban marad a kémkedéssel gyanúsított ukrán állampolgár Holló István, akivel fideszes potentátok is jó kapcsolatokat ápoltak.
4. AZ IPAR MÉG BAJBAN, A BOLTOK MÁR KEVÉSBÉ
Immár bő két éve gödörben a magyar ipar: havi bázison most ugyan már másfél százalékkal nőtt a termelés, azonban az előző évi áprilissal összevetve 5 százalékos visszaesést mért a KSH. Ez főként a járműgyártás és a vegyipar gyengélkedésének tudható be, viszont a villamos berendezések gyártása emelkedett. Az ipari termelés az elmúlt évben képtelen nőni, ami a hazai és külső kereslet gyengeségét tükrözi, az idei első négy hónapban összességében 4,5 százalékkal maradt el az előző évitől. Jó hír viszont, hogy a kiskereskedelmi forgalom megugrott: áprilisban már élt az árréstop, mégsem az élelmiszerboltok forgalma ugrott meg, hanem az online kereskedelem és a tartós fogyasztási cikkek húzták a forgalmat.
5. ARCFELISMERÉS TESZTÜZEMMÓDBAN
Csak egy napig működött a kórházakban az arcfelismerő beléptető rendszer. Az egészségügyi kormányzat a beléptető kapuk adatait a munkaidő-nyilvántartási rendszerrel összekötve akarta ellenőrizni, hogy a kórházi alkalmazottak kitöltik-e a munkaidejüket. Az orvosok egy része megalázónak érezte az intézkedést, sokan nem voltak hajlandók részt venni már a fotózáson se, annak ellenére sem, hogy erre utasítást kaptak. A kórházi főigazgatóság most körlevélben tudatta, hogy a rendszer csak tesztüzemmódban működik.
6. ÁLLAMCSÍNYBŐL SZABADSÁGVESZTÉS
Ötéves börtönbüntetésre ítélték a korábbi rendőrségi pszichiátert, aki egy olyan csoportot hozott létre, amely ismert közéleti szereplők, politikusok halálos ítéletét mondta ki. Posta Imre 2010-ben hozta létre a kört, amely magát Magyarok Felelős Nemzeti Kormányának nevezve az államrend megdöntésére készült és tagjait politikusok megölésére biztatta 2021-ben. Az elsőfokú ítélet a héttagú csoportot alkotmányos rend elleni szervezkedésben és 33 rendbeli emberölés előkészülete bűntettében marasztalta el, letöltendőt kapott a másodrendű vádlott is, a többieket felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
7. HALÁL TIK-TOK ÉLŐZÉS MIATT
Belehalt égési sérülései szövődményébe az a jászsági családanya, aki egy elvesztett fogadás miatt felgyújtotta a magán lévő pólót, s mindezt élőben közvetítette is a TikTokon. A nő a fogadás szerint húsz másodpercig nem vehette le magáról a lángoló ruhadarabot, ám a tűz addigra tovább terjedt testén. Az internetes közösségi média döbbenetes butító hatását mutató tragédia során a nő gyermekei, anyósa és férje is a lakásban tartózkodtak, tőlük kért segítséget a húsz másodperc letelte után, miközben a nővel együtt online élőző férfi fel sem fogta a vonal végén, mi történt, s nevetgélt a meggyulladt nőn. Őt később kihallgatta a rendőrség, de tagadja felelősségét, a szerencsétlenül járt nő viszont a kórházban két műtét után tüdőgyulladásban meghalt.
8. NE EMLÍTSD A HÁBORÚT!
Az amerikai elnök most a változatosság kedvéért Kijevet és Moszkvát is büntetőintézkedésekkel fenyegette meg. Donald Trump a német kancellárral tartott, a náci múlt többszöri felemlegetése ellenére jó hangulatú találkozóján utalt arra, hogy nem csak Oroszország ellen vezetne be szankciókat, ha nincs előrelépés a béketárgyalásokon. Trump előző nap ismét hosszan beszélt az orosz elnökkel, aki elmondta neki, kénytelenek lesznek megbosszulni az orosz repülőgépeket megsemmisítő ukrán akciót. Trump elismerte, hogy a beszélgetés végén nem kerültek közelebb a békéhez.
9. EGY GYÖNYÖRŰ BARÁTSÁG VÉGE
Egy pillanat alatt vált legjobb barátból esküdt ellenséggé Amerika leghatalmasabb és Amerika leggazdagabb embere. Elon Musk először csak Donald Trump költségvetési törvényjavaslatát kritizálta, amiért az brutálisan növeli a hiányt és az adósságot, de aztán gyorsan elszabadultak az indulatok. A Tesla és az X elnöke azzal vádolta Trumpot, hogy csak az ő pénzének köszönhetően nyerte meg a választást, hogy a neve szerepel a pedofil Jeffrey Epstein-aktákban, s hogy vádat kéne emelni ellene. Trump erre azzal fenyegette meg Muskot, hogy minden állami támogatást és üzletet megvon a cégeitől, amire az volt a válasz, hogy akkor a Space-X kiszáll az amerikai űrprogramokból, ellehetetlenítve azokat. Egyes Trump-tanácsadók már a dél-afrikai születésű Musk deportálásáról beszélnek, míg a milliárdos ismerősei új jobboldali párt alapításáról és százmilliós Trump-ellenes reklámkampányról. A civakodásnak egyelőre Musk a vesztese, mert a vita több tízmilliárd dolláros esést okozott a cégeinek részvényeinél, bár arra a hírre, hogy talán lesz egy békemegbeszélés, valamelyest emelkedtek az árfolyamok.
10. EMBERÖLÉSENKÉNT KÉT HÓNAP BÖRTÖN
Végleg szabadon engedték a szicíliai maffia egyik lehírhedtebb gyilkosát. Giovanni Brusca 150 ember megölését ismerte be, köztük egy áruló bandatag 13 éves kisfiának megkínzását és megfojtását. A Disznó ragadványnevű Brusca állt a maffia történetének legnagyobb merénylete mögött is: 1992-ben féltonna robbanóanyaggal röpítették a levegőbe Giovanni Falcone maffiaellenes ügyész konvoját. 1996-ban fogták el, s miután példásan együttműködött a hatóságokkal, s mintaszerűen viselkedett két évtizeden át a börtönben is, az utóbbi években már többet volt a falakon kívül, mint belül, ám hivatalosan csak most lett szabad – ismét felszítva a vitákat arról, jár-e a bűnbánó maffiózóknak a kedvezmény.
