1. AMERIKA IS MEGTÁMADTA IRÁNT
A saját magának szabott határidőt be sem várva, az Egyesült Államok is beszállt Izrael oldalán az Irán elleni háborúba. Három kulcsfontosságú atomlétesítményt is bombáztak, a legnagyobb jelentőségű a Fordó elleni támadás. Ezt az urándúsítót ugyanis egy hegy gyomrába építették, s csak az amerikaiaknak vannak olyan bombáik, amelyeknek van esélyük az elpusztítására. Donald Trump szerint sikerült is megsemmisíteniük a létesítményt, ám független szakértők ebben egyáltalán nem olyan biztosak, hiszen semmilyen bizonyíték nincs a mélyen a felszín alatt bekövetkezett pusztításról, illetve arról, hogy az irániak nem ürítették-e ki előzőleg a központot. Az mindenesetre biztos, hogy a támadás annyira váratlanul érte az amúgy is rettenetesen lerongyolódott iráni légvédelmet, hogy rá sem tudtak lőni az amerikai gépekre. Mint ahogy a legutolsó izraeli csapásokra – melyek ezúttal a rezsim fontos katonai-parancsnoki központjait célozták – is mindössze egyetlenegy, Izraelre kilőtt rakétával válaszoltak. Ennek ellenére Teherán továbbra is borzalmas megtorló akciókkal fenyegetőzik, a világ pedig találgatja, melyek lehetnek ezek.
2. MEGINT VÉTÓZTUNK
Az iráni helyzet miatt a magyar kormány is lázas tanácskozásba kezdett, a Védelmi Tanácsot is összehívták. A kormányfő szerint migrációs kockázatot és terrorveszélyt is jelent a konfliktus, de a legkomolyabb következménynek az energia drágulását látja. Orbán Viktor szerint éppen ezért nem szabad Brüsszelnek tiltania az orosz energia behozatalát. Ennek megfelelően ma a magyar külügyminiszter (szlovák kollégájával közösen) meg is vétózta az újabb, immár 18. szankciócsomagot Moszkva ellen. Brüsszelben most abban bíznak, hogy az eheti uniós csúcsra sikerül mindenkinek elfogadható megoldást találni.
3. MINI-PRIDE FELCSÚTON
Harminchárom magyarországi nagykövetség biztosította közös nyilatkozatban támogatásáról az idei budapesti melegfelvonulást. A Pride melletti kiállás részese az uniós országok képviseleteinek túlnyomó többsége, de nincs köztük Szlovákia, Románia, Bulgária és Olaszország nagykövetsége, aláírta viszont Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Brazília, ám az USA nem. Karácsony Gergely városházi főigazgatója, Kiss Ambrus azt nyilatkozta, a főváros csődveszélyes helyzete ellenére biztosan lesz Büszkeség-menet, az önkormányzat nem jelentette be a rendőrségen a Pride-rendezvényt, mert szerintük nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá, pontos helyét rövidesen közlik. Mini-Pride közben már volt, méghozzá a politikából jövőre kilépő Momentum szervezett egyet Felcsúton, a menetet Tompos Márton pártelnök vezette, elvonultak a Pancho Arénához, ám Orbán Viktor házához nem engedték oda őket a rendőrök, mert az a miniszterelnök ott tartózkodása miatt éppen „műveleti terület” volt.
4. VONATINFO HELYETT HOLAVONAT
Lelkes vasútkedvelő informatikusok egy csoportja a hétvégén kifejlesztett és ma reggelre élesített is egy új információs felületet Holavonat néven, miután a MÁV szombat reggel leállította a vonatok késéseit térképen élőben jelző internetes Vonatinfót. A döntés teljesen érthetetlen, hiszen az osztrák ÖBB Scotty nevű oldalon egész Európában követni lehet hol, mennyit késnek éppen a vonatok. Ma délelőtt pedig a főváros közlekedési szakbizottsága döntött úgy, hogy a BudapestGO felületén az ország összes vonatának nyomon követését lehetővé teszik, ha a MÁV biztosítja ehhez a közérdekű adatokat. Egyébként ezt a hétvégét se úszta meg káosz nélkül a MÁV: a balatoni fővonalon felsővezeték- meghibásodással, jármű-, illetve műszaki hibával indokolták a 30-40-50-60 perces késéseket.
5. BETILTOTTÁK AZ ÁLLATOKKAL KOLDULÁST
Szabálysértésnek nyilvánította az Országgyűlés az állatokkal koldulást. Akár ötvenezer forint bírsággal is sújthatják azt, aki a kutyáját kolduláshoz használja, de el is kobozhatják tőle az állatot. A törvénymódosítás állatvédelmi célból született, egyes civilszervezetek azonban aggályosnak tartják azt, hogy az új szabály nem tesz különbséget az állatkínzók és a nehéz sorsú hajléktalanok között, akik nem tudják máshol hagyni az állatukat.
6. DARÁZSFÉSZEK A KUTATÁS ÁTSZERVEZÉSE
Nyílt levélben tiltakoznak és a miniszterelnökhöz fordultak korábbi akadémiai kutatócsoport-vezetők, mert nem értenek egyet azzal a tervvel, amely a HUN-REN kutatási hálózat négy bölcsészet- és társadalomtudományi intézetét az ELTE-hez csatolná. A tudósok szerint egy újabb átgondolatlan átszervezés és erőltetett egyetemi integráció tönkreteheti ezeknek az intézeteknek a nemzetközi reputációját, s közben az átalakítás a kezdeményező ELTE érdekeit sem szolgálja. A terv miatt a HUN-REN (a volt akadémiai kutatóhálózat új szervezete) irányító testületének három tagja már lemondott, a tudományos dolgozói szakszervezet pedig petíciót adott át a kulturális tárcának.
7. MAGYAROKKAL ALAKULT MEG A ROMÁN KORMÁNY
Megszületett a román koalíciós megállapodás, amelynek révén – bár matematikailag nem volna szükség rá – az RMDSZ is tagja lesz az új négypárti kabinetnek. Az erdélyi magyarok pártja a fejlesztési és a kulturális tárcát irányíthatja. A kormányfő az országot az elmúlt időszakban is irányító jobboldali-liberális Ilie Bolojan lesz, legalábbis az első két évben, utána ugyanis a megállapodás szerint át kell majd adnia a posztot a szocdemeknek. A koalíció negyedik tagja az a jobbközép párt, amelyet eredetileg az a Nicosur Dan alapított, aki immár függetlenként óriási hajrával megnyerte a múlt hónapban az elnökválasztást és ezzel a győzelemmel egyáltalán lehetővé tette, hogy Európa-barát kormány alakuljon.
8. A KERESZTÉNYEKNEK NEM LETT JOBB
A szíriai polgárháború vége óta először követtek el robbantásos merényletet keresztények ellen. Egy damaszkuszi ortodox templomban a vasárnapi misén robbantotta fel magát az Iszlám Államhoz tartozó terrorista. A halottak száma legkevesebb 25, az egykori iszlamistákból lett új szír kormányzat határozott intézkedéseket ígért. Az elmúlt hónapokban több, a fentinél kevésbé véres támadás is érte a keresztényeket és az alavita kisebbséghez tartozókat, akik a megbuktatott diktatúra alatt kiemelt védelmet élveztek. Közben egyre több jel utal arra, hogy a Szíriában nemkívánatossá váló orosz katonai támaszpontok Líbiába költöznek, amivel egyszersmind közelebb is kerülnek Nyugat-Európához.
9. TŰZVÉSZ A HORVÁT TENGERPARTON
A hatóságok szerint gyújtogatás okozta azt a Horvátországban kitört tűzvészt, amely három települést is elért Split környékén. A tűz miatt többen megsérültek, köztük nők, gyerekek szív- és asztmabetegek és egy tűzoltó is. Szemtanúk szerint a Marušići nevű településen szinte az összes ház leégett, a tűz a közeli Pisakon és Mimicében is pusztított, több mint nyolcvan embert – köztük turistákat – kellett evakuálni. A tüzet vasárnap délutánra sikerült megfékezni. A hatóság most a lakosság segítségét kéri a gyújtogató felkutatásához. Egy héten belül ez a második katasztrófahelyzet, ami próbára tette a horvát hatóságokat. Múlt hét elején hatalmas vihar csapott le a tengerparton, amely több városban is pusztított, hajókat süllyesztett el, utakat tett járhatatlanná. Az óriási széllökések miatt több hajó egymásnak ütközött, egy személyszállító is elsüllyedt Zadar közelében, szerencsére egy közelben lévő komp legénységének sikerült kimenteni a hajó 38 utasát és személyzetét.
10. ÚJ NBA-GYŐZTES ÚJ NÉVEN
Az alapszakaszban is első Oklahoma City Thunder nyerte az észak-amerikai profi kosárlabdabajnokságot. Az NBA bajnoki címét a hetedik mérkőzésen sikerült megszerezniük (ilyenre kilenc éve volt utoljára példa), amin otthon 103-91-re győzték le a nagydöntős rivális Indiana Pacerst. Az Oklahoma ezen a néven először nyert NBA-t, 2008-ban a klub elődje elköltözött Seattle-ből, ahol még Supersonics néven 1979-ben volt nyertese a sorozatnak. Az Indiana Pacers még soha nem nyert NBA-t, a félidőben ugyan vezetett, de előtte sérülés miatt elveszítette szupersztárját, Tyrese Haliburtont. A döntő – miként az alapszakasz – legjobb játékosa a kanadai Shai Gilgeous-Alexander lett.
