1. TRUMPNAK BEZZEG ITT MEGY A TŰZSZÜNET
Amilyen váratlanul kezdődött, olyan hirtelen abba is maradt az izraeli-iráni háború – legalábbis úgy tűnik. A két ország ugyanis amerikai nyomásra kölcsönös tűzszünetet hirdetett, s bár mindkét fél azzal vádolja a másikat, hogy az megsértette a fegyvernyugvást, a korábbiakhoz hasonlítható támadások nem történtek, s Donald Trump elnök erőteljesen figyelmeztette őket, hogy ne is gondoljanak ilyesmire. Izrael azt mondja, hogy a csaknem két hétig tartó bombázással, amelybe az amerikaiak is bekapcsolódtak, elérte minden célját. Az iráni rezsim pedig úgy tűnik, belátta, hogy nem képes visszavágni és legalább a hatalmát szeretné megőrizni. Ez már látszott abból is, ahogy az amerikai bombázásokra válaszoltak: kilőttek ugyan rakétákat egy katari amerikai bázisra, de jó előre szóltak erről, nehogy komoly bajt okozzanak.
2. AZ ELSŐ FIDESZ-TISZA VITA
A 2026-os választási kampányhoz közeledve először vitázott egymással kormányzati ember és tiszás ellenzéki kihívó, az ATV-ben Takács Péter egészségügyi államtitkár csapott össze a Tisza Párt egészségpolitikusával, Kulja András EP-képviselővel. A gyakorta személyeskedő tévévitában eltérő stratégiát választottak, Takács végig számokkal és adatokkal próbált érvelni, míg Kulja a betegek szemszögéből inkább érzelmi alapon kérte számon a hazai egészségügyi állapotokat. Ennek megfelelően a politikai szféra is eltérően értékelte a vitát, a Fidesz-vezetők szerint Takács lenullázta a felkészületlen Kulját, Magyar Péter és tábora viszont fölényeskedő államtitkárt látott az őt végig valós problémákkal szembesítő Kulja ellen. A vitának egy eredménye azonban lett: Takács soron kívüli vizsgálatot rendelt el a szentesi kórház műtőinek állapota miatt, miután Magyar és Kulja ott jártak – igaz, a fenntartó szegedi egyetem szerint védőöltözet nélkül „rontottak be” a kórházi helyiségekbe.
3. A KÉTSZER KETTŐ MOST ÖT
Megkezdődött a NATO csúcstalálkozója, de az egyik legfontosabb döntés már a kétnapos hágai megbeszélés előtt megszületett: a 32 tagország elvileg vállalta, hogy a hazai össztermékének öt százalékát fogja védelemre költeni. Az eddigi cél két százalék volt, ezt a 32 tagállam háromnegyede teljesíti jelenleg, de az orosz agresszió és Donald Trump megválasztása után kiderült, hogy ez is nagyon kevés. Kérdés viszont, hogy a csúcson hivatalosan is jóváhagyandó öt százalék megvalósítható-e, ami még úgyis kétséges, hogy valójában 3,5 százalékról beszélünk, a maradék másfélnek ugyanis nagyon lazán kell kapcsolódnia a védelemhez. Főleg a déli államok, Olaszország és Spanyolország nem látja igazán szükségét az emelésnek, a belpolitikailag is roppant szorult helyzetben lévő spanyol kormányfő valószínűleg fog valami engedményt is kapni.
4. LEGALÁBB A NATO-T SZERETJÜK
Bár a kormány népszerűségén nem nagyon javított a kormányzati plakátkampány, az orosz elnökén azért sikerült. Egy nemzetközi közvélemény-kutatás szerint a magyarok egyharmada bízik az orosz elnökben, a fideszes szavazóknak pedig több mint a fele, utóbbi másfélszeres növekedés a legutóbbi felméréshez képest. Még ezzel a mérsékelt Oroszország-szimpátiánkkal is meglehetősen egyedül vagyunk a kontinensen, a mért országok közül csak a görögök megértőbbek nálunk Moszkvával. Az ukrán elnökben a magyarok negyede sem bízik, bár – akárcsak Putyinnál – már ez is pozitív elmozdulást jelent a korábbi szinthez képest. Az egyetlen, ami változatlannak tűnik, hogy a magyarok több mint kétharmada támogatja a NATO-t.
5. ÓRIÁSI HITELT VETT FEL A KORMÁNY
Négymilliárd dolláros kötvénykibocsátással 1400 milliárd forintnyi piaci hitelt vett fel a kormány. A magyar államnak 5-7 százalékos kamatot kell fizetni az 5, 10 és 30 éves futamidejű kötvények tulajdonosainak. Az államadósság-kezelő cég a januári 2,5 milliárd eurós sikeres eurokötvény-kibocsátást követően hajtotta végre a mostani hitelfelvételt. A nemzetgazdasági minisztérium szerint a most befolyó összeg az idei költségvetés finanszírozását biztosítja és „Európa legnagyobb adócsökkentési programjának végrehajtását” erősíti, miközben a cél változatlanul a lehető legnagyobb gazdasági növekedés elérése. A kormány mindeközben egy tegnap este kihirdetett határozatával plusz 20 milliárd forintot biztosított kormányzati kommunikációra Rogán Antal tárcájának.
6. MAGÁNKÉZBEN A MŰEGYETEM
A Mol ötvenmilliárd forintért bevásárolta magát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) fenntartó cégébe, az intézmény így új működési modellre tér át. A Mol-csoport megjelenése stratégiai befektetőként azt jelenti, hogy magánfenntartású útra lép az egyetem, amit a kulturális miniszter és a BME vezetői együtt jelentettek be az olajtársasággal, miközben az állam és az intézmény megtartotta elsőbbségi részvényét mint stratégiai felügyeleti jogot. A BME nyolc karán húszezer diák tanul, a Mol ezzel nemzetközileg erős kutatási-mérnöki hátteret szeretne, a rektor pedig nyolc éven belül Európa tíz legjobb műszaki egyeteme közé emelné a BME-t.
7. VONATKÖVETŐ FOGÓCSKA
Lázár János adathalászattal, terheléses támadással gyanúsította meg azokat az általa „fikázó, fanatikus Tisza-aktivistáknak” nevezett informatikusokat, akik a szombaton a MÁV által a kellemetlen késések után leállított élő Vonatinfó oldal helyett két nap alatt összedobták az alternatív Holavonat információs oldalt, de a közlekedési miniszter kirohanása után „politikai retorzióktól” tartva le is állították azt. Az informatikusok most azt állítják, nyilvános adatbázisból szerezték az adatokat, s percenként maximum egyszer kérték le ezeket. Mindazonáltal a Holavonat helyett már elindították a „mégis hol a vonat” mellett a „holavonat.kinsta.app” és a „vonatterkep” oldalt is a vonatkésések követésére – amelyekből Lázár mai megjegyzése szerint kevés van, sok jegybevétel mellett.
8. ELRETTENTŐ BÍRSÁG SZEMÉTLERAKÁSÉRT
Jelentősen megemeli a hulladékgazdálkodási bírságokat egy új rendelet. A természetes személyek 50 millió, a cégek akár 500 millió forint bírságot is kaphatnak, ha illegálisan helyeznek el hulladékot. Ha ezt ismételten vagy védett természeti területen követik el, a bírság ötszörös is lehet. A szabályokat súlyosan megsértő nagyvállalatok akár 2 milliárdos büntetést is kaphatnak a két hét múlva hatályba lépő rendelet szerint. A bírságot akkor is meg kell fizetni, ha a szabályszegő önként elszállítja a hulladékot. Közben kiderült, hogy egy uniós rendelet alapján 2029-től csak nonprofit cégek végezhetik majd a kötelező palackvisszaváltást, a magyar Mohu viszont profitorientált cég. De hagyott egy kiskaput is az EU: ha a kötelező visszaváltási rendszert egy tagállam már korábban bevezette és a kiválasztott cégnek sikerül elérni ’28 végéig a 90 százalékos visszaváltási arányt, akkor folytathatja a tevékenységét.
9. NÉGY MAGYARBÓL EGY NEM NYARAL
A magyarok 14 százaléka tervez idén csak külföldi nyaralást, ugyanennyien kizárólag belföldit, míg 12 százalék mindkettőt. Az European legfrisebb felmérése szerint minden negyedik magyar kihagyja idén a vakációs utazást. A nyaralók között Horvátország és Olaszország a legnépszerűbb külföldi úticél, a többség (36 százalék) apartmanokat választ szállodák helyett. Jellemzően 50 és 200 ezer forint közötti összeget terveznek fejenként elkölteni a felkerekedők ezen a nyáron. A magyar vakációzók 33 százaléka tengerparti, vízparti pihenést tervez, 18 százalék városnézést és kulturális turizmust, harmadik helyen 15-15 százalék) az aktív pihenés (túra, bicikli) és a wellness-pihenés áll.
10. MÁTÓL HŐSÉGRIASZTÁS ÚJRA
Keddtől-csütörtök éjfélig harmadfokú hőségriasztást adott ki a tisztifőorvos az ország egész területére. Ez akkor lép életbe, ha három egymást követő napon eléri a középhőmérséklet a 27 fokot – idén június elején egyébként már volt másodfokú riasztás. A szárazság miatt emellett nyolc megyében tűzgyújtási tilalom van érvényben, s 11-15 óra között nem javallott a napon tartózkodni. A felmelegedés nem kíméli a Balatont sem, a tó színét illetően kettészakadt, nyugati fele teljesen bezöldült az algavirágzástól. Pest megyében vízhiányt hozott a meleg, Érdtől Sóskútig hat településen már kéthetes locsolási korlátozást és tilalmat rendeltek el.
