1. ITTHON NYOMOZUNK AZ UKRÁNOK ELLEN
Most már végképp belügy lett annak a kárpátaljai magyarnak a halálából, aki besorozása után nem sokkal hunyt el tisztázatlan körülmények között: a magyar legfőbb ügyész ugyanis emberölés gyanúja miatt nyomozást rendelt el. A magyar jog ezt akkor is lehetővé teszi, amikor az áldozat magyar állampolgár, de a bűncselekmény helyszíne és feltételezett elkövetője külföldi. Ugyanakkor kérdéses, mennyire lehet eredményes a Magyarországon lefolytatandó eljárás, hiszen ahhoz, hogy megállapítsák, pontosan mi történt, az ukrán hatóságok segítségére van szükség, akik saját állításuk szerint egyébként is vizsgálják Sebestyén József halálának körülményeit, bár a magyar kormány azzal vádolja őket, hogy semmit nem csinálnak. A magyar vezetés szerint a besorozott férfit agyonverték, míg az ukránok szerint senki nem bántotta és tüdőembóliában halt meg.
2. ORBÁN SZERINT KÉSZ, AZ OROSZOK NYERTEK
Tovább folytatódott a lázas diplomáciai nagyüzem a pénteki alaszkai amerikai-orosz csúcs előtt, amelynek helyszíne – mint közölték – egy amerikai katonai bázis lesz. A német kancellár kezdeményezésére Berlinbe érkezett az ukrán elnök, ahonnan együtt hívták fel a legfontosabb európai országok és az EU vezetőit egy videókonferencián, hogy egyeztessék álláspontjukat. Utána pedig az európai vezetők az amerikai elnökkel beszéltek, aki előzőleg szokatlanul Európa-barát hangot ütött meg. Volodimir Zelenszkij is a beszélgetés után azt mondta, Trump támogató volt. Eközben viszont az oroszok nyomulnak tovább: amerikai elemzők szerint tavaly tavasszal volt utoljára példa arra, hogy orosz csapatok 24 óra leforgása alatt több mint száz négyzetkilométert foglaljanak el. Orbán Viktor egy beszélgetőműsorban tényként ki is jelentette, hogy az oroszok megnyerték a háborút.
3. EGY BARÁTSÁGOS EMBERJOGI JELENTÉS
Megfordult a politikai széljárás az Egyesült Államokban Magyarországot illetően, az új republikánus kormányzat friss emberi jogi jelentésében már nyoma sincs aggodalomnak és kritikáknak, a helyzetet stabilnak minősítik, amelyben nem történt romlás. A Trump-adminisztráció egyébként tartalmat is csökkentett a korábban a magyar helyzettel nagyon kritikus jelentéseknél, idén kikerült a témák közül az LMBTQ-emberek üldözöttsége. A dokumentum Magyarországgal foglalkozó húsz oldala kiemeli a véleménynyilvánítás szabadságát, a független média aktivitását és sokszínűségét, amelyet a kormány tiszteletben tart. Az általános megállapítások közt szerepel még a magyar emberi jogi helyzet stabilitása, s a jogi visszaélések üldözése. Foglalkoznak a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálataival is, ám ezekben sem találtak kivetnivalót, egyszerűen a nemzetközi hálózatok elleni önvédelemnek minősítik. A Lánczi Tamás vezette hivatal egyébként folytatja az offenzívát itthon, ezúttal azokat a közvéleménykutatókat bélyegezte egy leginkább pamfletnek tűnő megszólalásban külföldi megbízást teljesítőknek, amelyek jelentős Tisza-előnyt mérnek a Fidesz előtt.
4. HATVANPUSZTA LETT A RÉS A PAJZSON
Hadházy Ákos ellenzéki képviselő vezetésével továbbra is a miniszterelnök apjának Fejér megyei uradalma áll a láthatóan érzékeny kormánypárti területet érintő aktivitás középpontjában. Hadházy állítása szerint újabb képeket kapott Hatvanpusztáról, az építkezéseken korábban ott dolgozóktól, rajta az épületek alatti pincerendszerrel, óvóhelynek látszó vasbeton falakkal, titokzatos páncélajtókkal, valamint felvételei vannak a belső udvar medencéjének építéséről is. Hadházy forrásai azt állítják, a falazatokat ukrán vendégmunkások építették, a fővállalkozó pedig Mészáros Lőrinc cége volt. Orbán Viktor szerint mindenről a tulajdonost, vagyis édesapját kell kérdezni. Nem sokáig volt ezután Orbánnak nyugta Hadházytól, aki már a Bilbaóba tartó fapados repülőjáraton szundikáló kormányfőről készült képet osztott meg.
5. STOPTÁBLA BIGÉNEK
Nem kapott engedélyt a hónapok óta álló pétfürdői műtrágyagyár újraindítására a Nitrogénművek. Ha nem változik a helyzet, a cég csődbe mehet és több százan veszíthetik el munkájukat. Régóta küszködik a Nitrogénművek, amiért Bige László, a cég tulajdonosa hol a különadókat, hol a magas gázárakat, hol a kormányt okolja. A megyei kormányhivatal szerint viszont az ammóniagyártás különösen veszélyes tevékenység, az üzemben pedig nagyon rossz állapotban vannak a csővezetékek, s egyelőre a cég nem tudta megszüntetni a hiányosságokat.
6. ELADÓSODÓ MAGYAROK
Még soha nem adósodtunk el magas kamatozású személyi kölcsönben ennyire, mint az idén. 435 milliárd forintot vettek fel a magyarok az év első öt hónapjában, 44 százalékkal többet, mint 2024 azonos időszakában. A MNB adatai szerinti durva növekedés úgy következett be, hogy már a tavalyi is rekorderős év volt. A személyi kölcsönös hitelállomány mára meghaladja az 1576 milliárdot, vagyis 2019 óta a duplájára nőtt. Az átlagos felvett összeg 3,2 millió volt, 16 százalékos kamattal.
7. A FRADI A BL KAPUJÁBAN
Kezdőcsapatában öt magyarral felállva fölényes győzelemmel jutott tovább a Ferencváros a labdarúgó Bajnokok Ligája selejtezőinek harmadik fordulójából. 3-0-ra verték a bolgár bajnok Ludogorecet, s az így már biztosan legalább Európa Liga-csoportkörös Fradi a BL-főtáblára kerülésért az azeri Quarabag ellen játszik először jövő kedden. A jó szereplés ellenére folytatódott a háború a zöld-fehérek és az MLSZ között, Kubatov Gábor klubelnök Csányi Sándor MLSZ-elnök képét posztolva nehezményezte, hogy senki sem gratulált a szövetségből a továbbjutáshoz.
8. KÍNAI MUNKÁSOK TÜNTETTEK A BYD-NÉL
Már nem csak magyar, hanem kínai tiltakozói is vannak az itteni kínai gyáraknak: pár tucat kínai munkás demonstrált a szegedi BYD építkezésnél. Hétfő óta több alkalommal akadályozták a forgalmat a munkaterület főbejáratánál, a szerződésük megújításáról akartak egyeztetni. A beruházás a kisebb fennakadás ellenére zavartalanul folyik, nem így a dél-koreai SungEel bátonyterenyei akkugyárának tervezett kapacitásbővítése. Az önkormányzatnak sikerült elérnie, hogy a másodfokú hatóságként eljáró Energiaügyi Minisztérium megsemmisítse a kormányhivatal által áprilisban kiadott környezetvédelmi engedélyt.
9. VEZET A NÉMET SZÉLSŐJOBB
Bár kerek száz napja van hatalmon a német kancellár, a fordulón nem ő, hanem a szélsőjobboldali ellenzék ünnepelhetett. Először jelent meg olyan mértékadó közvélemény-kutatás, amely szerint az AfD népszerűbb a koalíciót vezető keresztény pártoknál. A megkérdezettek kétharmada elégedetlen Friedrich Merz teljesítményével, s elemzők szerint ennek legfőbb oka, hogy a kancellár rengeteget foglalkozik világpolitikai ügyekkel, legyen szó Ukrajnáról vagy Gázáról, s kevés ideje jut a német gazdaság fellendítésére, a szociális ellátórendszerek javítására. A gazdaság a második negyedévben is zsugorodott, különösen az autó- és a gyógyszeripar, az ipari termelés a koronavírus-járvány óta nem volt ilyen mélyen. A csődök száma egyre emelkedik, most júliusban 20 százalékkal több cég szűnt meg, mint egy évvel korábban.
10. BECSÜLETREND! SZENZÁCIÓ! KÜLÖNKIADÁS!
Becsületrendet kapott Franciaország (és vélhetően Európa) utolsó rikkancsa. A 72 éves Ali Akbar több mint fél évszázada dolgozik a Szajna bal partján, a francia balos értelmiség központjának számító bohémnegyedben. Mostani kitüntetője, Emmanuel Macron elnök annak idején először diákként vett tőle lapot. Külön irónia, hogy ennek a Nyugaton született foglalkozásnak az utolsó képviselője Pakisztánban látta meg a napvilágot, francia állampolgársága azóta sincs, csak tartózkodási engedélye, hiába éppen a francia kultúrához való hozzájárulása miatt tüntették ki. Mint mondja, az internet elterjedése előtt kétszer-háromszor ennyi lapot adott el, s most ehhez a kevéshez is neki kell hajszolnia a vevőket, ami már csak azért is nehéz, mert a kávéházakban ma már írók és filozófusok helyett csak turisták ülnek.
