1. MAGYARORSZÁG HÁBORÚJA UKRAJNÁVAL
Az Európai Unió kijevi képviselete is azon épületek között volt, amelyeket megrongáltak az ukrán fővárost ért éjszakai orosz légicsapások. A szokásosnál is súlyosabb támadásnak összesen 17 halálos áldozata volt, köztük négy gyermek. Brüsszelben be is hívatták az orosz külképviselet vezetőjét, az ukrán elnök pedig külön kiemelte a magyar kormányt, mint amelyiknek várja az orosz légicsapást elítélő nyilatkozatát. A magyar külügyminiszter egyelőre nem szólalt meg az ügyben, bejelentette viszont, hogy kitiltottuk a schengeni övezetből azt az ukrán katonai vezetőt, aki felelős a Barátság vezeték megrongálásáért. Az illető az ukrán hadsereg drónparancsnoka, Robert Brovdi, akinek hívójele („Magyar”) amúgy kárpátaljai származására utal. Az ukrán külügyminiszter szégyenteljesnek nevezte az intézkedést és válaszlépést ígért. Maga Brovdi ennél sokkal durvábban üzente meg Szijjártó Péternek, mit csináljon a kitiltó határozatával. Brüsszel szerint az ellátásbiztonságot nem veszélyeztette a csapás, s a vezeték ma már teljes kapacitással üzemelt.
2. MINDEN PÉNZT MEGÉRT
Az utóbbi tizenöt év legdrágább nemzeti konzultációja volt az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló Voks2025. A kormány összesen 14,7 milliárd forintot költött rá. Az állami kommunikációs tendereket általában megnyerő Balásy Gyula cégei voltak ezúttal is a nagy nyertesek. A kormány szerint 2,28 millióan szavaztak, 95 százalékuk Ukrajna csatlakozása ellen.
3. EGY SZERVEZET, AMELYBEN NEM LÓGUNK KI A SORBÓL
Idén először már minden NATO-tagállam az össztermékének legalább két százalékát katonai célokra fogja költeni, igaz, ezen a sokáig elérhetetlennek tűnő célon már rég túllépett az élet, vagy inkább Donald Trump és Vlagyimir Putyin. A szervezet legújabb becslése szerint a 32 tagállamból heten lesznek idén olyanok, akik épphogy elérik a két százalékot (tavaly még tízen voltak, akik nem), míg a többiek meg is haladják ezt, Magyarország például Franciaországgal együtt kerek 6 ezrelékkel, amivel a rangsor kellős közepén állunk. Az élen az oroszok által leginkább fenyegetett Lengyelország (4,5%), Litvánia (4%) és Lettország (3,7%) található, egyszersmind ez az a három tagállam, amely már az idén kitűzött 3,5 százalékos célt is eléri.
4. LÉVAIZÁSRA TARR-FELVÉTEL A VÁLASZ
Erősen indította a napot Magyar Péter, hogy aztán a Tisza Párt is belefusson egy pofonba. Az ellenzéki vezér azt állította délelőtti közösségi médiás posztjában, hogy a hatvanpusztai birtokot Orbán Viktor és felesége építtette 15-20 milliárd forintért, Lévai Anikó pedig feltörette a több száz négyzetméteres nappali milliós márványlapjait, mert azok nem a neki tetsző árnyalatúak voltak. Magyar (és a hozzá csatlakozó Hadházy Ákos) szerint Lévai napi szinten dirigálja a munkálatokat, visszabontatta a túl kicsinek ítélt pálmaházat is, s ő rendelt 30 milliós előnevelt fákat. Délután viszont a kormánysajtóba került ki egy videófelvétel a Tisza Párt etyeki fórumáról, ahol a gazdasági munkacsoport vezetője megszavaztatta a résztvevőkkel a többkulcsos progresszív személyi jövedelemadó-emelést, Tarr Zoltán Tisza-alelnök pedig hozzáfűzte, a mostani egykulcsos adó igazságtalan, de „most nem lehet erről beszélgetni, választást kell nyerni és utána mindent lehet”. Orbán Viktor erre azonnal lecsapott, Magyar Péter viszont közleményt tett ki, mely szerint a Tisza éppen az adócsökkentés kormánya lesz.
5. A KERESLET NŐ, AZ ÁRAK MÉG HEZITÁLNAK
Eltérő irányba mozdultak el a lakásárak az Otthon Start Program indulása előtt. A három százalékos hitel feltételeinek megfelelő használt ingatlanok négyzetméterára csökkent, miközben a teljes kínálatot nézve drágulás látható. A csökkenés azért következett be, mert a viharosan élénkülő keresletben a legfeljebb 1,5 milliós négyzetméterárú, jó állapotú ingatlanokat gyorsan elkapkodták, vagyis a kínálatban megmaradtak a vacakabb, olcsóbb lakások, amelyek lefelé nyomják az átlagárat. Az év hátralevő hónapjaiban a fővárosban húsz százalékos is lehet a drágulás, a másfélmillió alatti ingatlanok négyzetméterárának gyors növekedése miatt is.
6. HÁLA A NYÁRI MUNKÁKNAK
Egy éve nem volt olyan alacsony a munkanélküliség, mint most a május-júliusi időszakban. A szezonális munkalehetőségeknek köszönhetően júliusban a foglalkoztatottak száma 4,712 millió, a munkanélkülieké 211 ezer volt, a munkanélküliségi ráta pedig 4,3 százalékra csökkent a KSH friss adatai szerint. Beesett végre egy év alá az átlagos álláskeresési időtartam is, igaz, csak épphogy: 11 és fél hónapra. A közfoglalkoztatottak száma 69 ezer, a külföldön dolgozóké pedig 105 ezer volt.
7. TÚLÉLTÜK A JÚLIUST
Az idei július volt eddig az év legjobb hónapja demográfiai szempontból, bár a népességfogyás így sem állt meg. Míg az év első felében jóval többen haltak meg Magyarországon, mint tavaly, a július ebből a szempontból pozitív változást hozott 18 százalékos javulással 2024 júliusához képest. A múlt havi 8782 elhunyt persze még mindig több mint a 6696 születés – ez utóbbi két százalékos visszaesést jelent. Összességében a helyzet drámai: az egy nőre jutó várható gyerekszám a tavalyi 1,37-ről idén eddig 1,3-ra esett vissza, ami már Európában is alacsonynak számít.
8. ERSTE: ELŐSZÖR JÓ ÖTLETNEK TŰNT
Mintha a magyar államfő stábja vette volna át az Erste kommunikációjának kezelését is: az osztrák bankóriás imázsfilmjében az idei budapesti melegfelvonulást Európa nagy történelmi eseményei közé emelték, hogy aztán gyorsan meggondolják magukat. A YouTube-ra is feltöltött reklámfilmben az idei Pride a prágai tavasz és a lengyel Szolidaritás mellé került, de aztán a bankcsoport magyar részének tiltakozására a bécsi kommunikációs központban előbb közölték, hogy megváltoztatják a filmet, majd gyorsan a nagyközönség számára elérhetetlenné is tették.
9. SZOFTVERFEJLESZTÉS ÖRÖMLÁNYOKKAL
Furcsa csavarral lett Európa legsikeresebb multijának magyar vezetése a megszigorított belső ellenőrzés áldozata. Menesztették ugyanis az SAP Hungary magyar ügyvezetőjét és további vezetőit is, miután a német hátterű, integrált vállalatirányítási rendszereket építő multinál egy amerikai szexuális visszaélési botrányuk miatt alaposabban odafigyeltek a leányvállalatok ügyeire. Így derült ki, hogy a magyar SAP egyik tavalyi konferenciájára prostituáltakat is meghívtak, akiknek szolgáltatásait „csendes szoba, masszázs” címszó alatt lehetett igénybe venni, s állítólag külön Excel-táblázatban vezették, ki és mikor használta a kéjszobát. A szoftverfejlesztéshez aligha passzoló „masszázs” kifejezés tűnt fel a német cégvezetőknek, ezért indultak további vizsgálódások, s derült ki a szoba titka, valamint drogfogyasztás is volt a konferencián. Az Európa legértékesebb tőzsdei cégének számító SAP elismerte a magyar vezetés lefejezését, de a részletes magyarázatokba nem ment bele.
10. A FRADI KIESETT AZ EURÓPA LIGÁBA
Az idegenbeli győzelem sikerült, a továbbjutás viszont nem a Ferencváros futballcsapatának Azerbajdzsánban. A 3-2-es siker összesítésben egygólos vereséget jelentett, így a magyar bajnok búcsúzott a Bajnokok Ligájától (melynek ebben az idényben Budapesten lesz majd a döntője, újdonságként először 18 órától a 21 órás kezdések után), a főtáblára a Qarabag jutott. A Fradinak vigaszként maradt ismét az Európa Liga főtáblája. Közben az UEFA tiltakozik a spanyol és az olasz szövetség törekvései ellen, hogy a La Liga és a Serie A egyes találkozóit az USA-ba és Ausztráliába vigyék. A szervezet szlovén elnöke, Aleksander Ceferin most arról beszélt, hogy európai mérkőzéseket nem szabad Európán kívül játszani, s ezt meg is fogják akadályozni. Az ügyben az Európai Bizottság is szigorú figyelmeztetést fogalmazott meg az európai szurkolók védelmében.
