1. HITEL MÁR HÁROM ALATT
Nem teketóriáztak a bankok a ma induló Otthon Start hitelprogrammal, már van is olyan pénzintézet, amely befogadta az első, maximális 50 millióra szóló igénylést. A legnagyobb bankok óriási versenybe kezdtek az ügyfelekért, több százezer forintos díjkedvezményekkel és jóváírásokkal, bónuszokkal csábítva őket, sőt a Gránit és a CIB Bank már be is ment az államilag garantált 3 százalékos kamatszint alá 2,85-ös és 2,95-ös ajánlatokkal. Ezzel összefüggésben már augusztusban rekordot döntött az ingatlanpiaci érdeklődés, a kínálat 30 ezer eladásra kínált ingatlannal bővült, de a magas kereslet miatt még így is csökkent a meghirdetett lakások száma egy hónap alatt, 135 ezerről 131-re.
2. AZ ADÓ A TISZA ÉRZÉKENY PONTJA
Ég és föld van a Tisza alelnökének elszólásaiból a kormányoldal által felrajzolt adóemeléses jövőkép, valamint az erre válaszként nyilvánosságra hozott tiszás adóprogram tartalma között. Magyar Péterék azt állítják, ők inkább adókat csökkentenének, s átlagjövedelem alatt több maradna a családoknál (a 15 százalékos szja-t jóváírással 9 százalékra mérsékelve), viszont a gazdagok 5 milliárd feletti kategóriában 1 százalékos vagyonadót fizetnének, az egészséges élelmiszerek és a tűzifa áfakulcsa 27-ről 5 százalékra esne, s felállítanák a NER-oligarchákkal szemben a vagyonvisszaszerzési hivatalt. Eközben Orbán Viktor és a Fidesz átverésről és Tisza-adóról beszél, a kormányfő szerint Magyar Péterék még Gyurcsányon is túltesznek, aki csak a választás után ismerte be trükkjeit, míg a Tisza már most. Magyar Péter mindenesetre azt is beígérte, hogy kormányra kerülésükkel „bűncselekménynek fog számítani, ha egy sajtótermék szándékosan rosszhiszemű valótlanságot állít, főleg egyértelmű cáfolat után követve ezt el”.
3. MEDIUM-RARE Á LA HATVANPUSZTA
Nem fékez Hadházy Ákos független képviselő, aki a hatvanpusztai birtok ügyébe próbálja beleszorítani a miniszterelnököt, Török Gábor politológus szerint nem is eredménytelenül, hiszen Orbán Viktor először kényszerül személyesen is védekezni „jachtozás és kastélyozás” miatt. Hadházy most az idősb Orbán mezőgazdasági birtokközpontjának nevezett, Pusztaverszájnak gúnyolt ingatlanegyüttes tervrajzaiból rekonstruált néhányat, s az egyik épületszárnyban (az eredeti, műemlék birkaistálló helyén) 35-80 négyzetméteres luxusapartmanokat talált, liftekkel, klubszobával, a pinceszinten külön steak-előkészítő helyiséggel, séflakással. A képviselő további fotókat ígér a könyvtárról, mélygarázsról és „műhelylakról”. Hatvanpusztát a jelek szerint Mészáros Lőrinc cége építi, a feltárt luxuselemek kapcsán pedig Orbán Viktor folyamatosan azt ismétli, hogy ellenzéki hazugságokról van szó.
4. A TANÉVNYITÓN IS MEGJELENT ORSEOLO PÉTER
Az oktatásra fordítható források másfél évtized alatt a háromszorosára, a pedagógusbérek négy év alatt a duplájára nőttek és jobban elismerik anyagilag a minőségi munkát, mondta Rétvári Bence belügyi államtitkár egy kisvárdai gimnáziumban tartott Nemzeti Tanévnyitón. Miközben a szakszervezetek szerint 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, a kulturális tárca családokért felelős államtitkára egy tiszaújvárosi tanévnyitón arról beszélt, hogy idén 15 ezer hallgatót vettek fel pedagógusképzésre, amely így a harmadik legnépszerűbb szak. Koncz Zsófia azt is hangoztatta, hogy a kormány 13 millió tankönyvet ad ingyen 1,2 millió diáknak. Nagy János, Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár pedig egy budapesti egyházi iskolában az idei tűzijáték narrációjából merítve ihletet arról beszélt, hogy „történelmünkben a Szent Istvánok mellett rendre felbukkannak Orseolo Péterek, ahogyan Dobó kapitányok mellett Hegedűs hadnagyok is”. Augusztus 20-án Orseolo Pétert áruló Péternek nevezték, amivel nyilvánvalóan a Tisza Párt elnökére utaltak.
5. FÉNY AZ ALAGÚT KÖZEPÉN
A kormányzat igazi sikertörténetnek látja, amit az ellenzék katasztrófának, azaz a MÁV-ot. A közlekedési miniszter a vasúttársaság vezérigazgatójával tartott tájékoztatóján azt mondta, hogy fél évszázados válságból mozdították ki a MÁV-ot és a Volánt, a menetrendet a vonatok 80 százaléka tartotta be a korábbi 72 százalék helyett és a késők is 30 százalékkal kevesebbet késtek. Lázár János januári vállalásainak egyike a késési biztosítás volt, eddig 316 millió forint kártérítést fizettek ki a 20 percnél többet késő tízezer vonat miatt, de állítása szerint ez kevesebb, mint gondolták. Év végéig befejeződik a mosdófelújítási program az állomásokon, a Volánhoz új buszok érkeznek, ezzel a járműpark átlagos kora kilenc évre csökken.
6. KÉNYELMI DÍJ NÉLKÜL MÉG KÉNYELMESEBB
Mától nem kell pluszpénzt, úgynevezett kényelmi díjat fizetni az online vásárolt autópálya-matricák után. A kormány döntésével eltűnnek azok a cégek, amelyek a kényelmi díjbevételre alakultak és átlagosan 400, de akár 1000-2000 forintos felárral árusították az e-matricákat. Az intézkedéssel az autósok összesen 2 milliárd forintot spórolhatnak meg. Az energiaügyi minisztérium több szolgáltatásnál – például a parkolásnál – is azt tervezi, hogy eltörli az online fizetés kényelmi díját.
7. MÉG VAN HELYÜNK AZ OROSZ OLAJNAK
A MOL első embere szerint nagyjából 2027-re lenne képes Magyarország arra, hogy leváljon az orosz olajról, bár ennek Hernádi Zsolt szerint nem lenne semmi értelme, mert mintegy 10 százalékos üzemanyag-áremelkedést jelentene. Miközben Európa többi országa az ukrajnai háború miatt nagyrészt megszüntette az orosz importot, Magyarország folyamatosan növeli azt, jelenleg az olaj 92 százalékát vesszük az oroszoktól, míg a háború előtt ez a mutató csak 61 volt. A pénzből egy svájci közvetítőcégen keresztül állítólag személyesen Vlagyimir Putyin köreihez is jut. Közben a nyugat-ukrajnai Lvivben egy merénylő fényes nappal lőtte le az ország korábbi házelnökét. Andrij Parubij már nem volt központi szereplője az ukrán politikának, de tíz éve fontos szerepe volt az oroszoktól való eltávolodásban. A tettest őrizetbe vették, Kijev szerint Moszkva áll mögötte.
8. A BÍRÁK ELTÖRÖLNÉK TRUMP VÁMJAIT
Bár egyelőre érvényben maradnak, törvénytelenek az amerikai elnök vámjai, köztük azok is, amelyek az európai termékeket sújtják. Az illetékes amerikai fellebbviteli bíróság ugyanis az elsőfokú döntést jóváhagyva szintén úgy ítélte meg, hogy Donald Trumpnak nem volt joga a kongresszust kikerülve, indokolatlanul gazdasági vészhelyzetre hivatkozva ilyen széles körben vámokat kiróni. Ugyanakkor október közepéig adtak időt a máris gazdasági összeomlást vizionáló kormányzatnak, hogy a legfelsőbb bírósághoz forduljon. Amelynek döntése nehezen megjósolható, mert a testületben többségben vannak a konzervatív tagok, akik egyrészt megértőek Trumppal, másrészt viszont nem szeretik, ha egy elnök jogköröket von el a törvényhozástól.
9. CSÖKKENTETTÉK A MINISZTEREK SZÁMÁT
Izrael egy rakétacsapással lefejezte a jemeni lázadók kormányát. A húszik tizenkét vezetőjük elvesztését ismerték be, köztük a miniszterelnökét is, bár az Irán által támogatott síita mozgalomnak nem ő volt az elsőszámú vezetője. A fővárost Szanaat ért csapás a legsúlyosabb, amióta Izrael megunta, hogy Jemenből a palesztinokkal való szolidaritás jegyében rendszeresen rakétákat lőnek ki Izraelre, illetve az oda tartó hajókra. A húszik most megint bosszút ígérnek, ám egyelőre Izrael helyett csak az ENSZ-re sújtottak le: egy kémellenes razzia jegyében a világszervezet tucatnyi munkatársát vették őrizetbe, az ENSZ-főtitkár heves tiltakozását váltva ki.
10. NEM NAGY RENGÉS, DE NAGY PUSZTÍTÁS
Több mint nyolcszáz halottat követelt egy földrengés Afganisztánban, bár az áldozatok végső száma ennél egy nagyságrenddel magasabb is lehet, hiszen az országnak a hegyes, nehezen megközelíthető, keleti részét érte a csapás. Amely amúgy csak hatos erősségű volt, de viszonylag közel volt a felszínhez a központja, ezért a nagy pusztítás. A tálib kormányzatnak ez újabb lehetőség, hogy kapcsolatba kerüljön az afgánokat segélyező szervezetekkel és országokkal, amelyek amúgy is egyre inkább keresik az együttműködés lehetőségét a fanatikus iszlamista rendszerrel.
