1. BRÜSSZEL NEM ADJA A KÉPVISELŐIT
Az Európai Parlament illetékes bizottsága nem javasolja, hogy felfüggesszék Magyar Péter mentelmi jogát. A végső döntést két hét múlva a teljes parlament hozza meg, de a képviselők többsége várhatóan követi a bizottsági ajánlást, vagyis az ellenzék vezetője ellen nem folytatódhat a három magyarországi eljárás. Az elsőben lopással gyanúsítják, mert elvette egy őt videózó férfi telefonját, a másodikban költségvetési csalással, a harmadikban rágalmazással – Magyar mindegyiket politikailag motiváltnak tartja. Orbán Viktor szerint a mentelmi jog fenntartásával a rendszerváltás óta példátlan eset történt, s ő is, valamint az ügyben megszólaló összes fideszes is azt hangsúlyozza, hogy ezzel Magyar „fogott ember” lett, akinek a védelemért cserébe ki kell szolgálnia Brüsszel érdekeit. Az európai képviselők a magyar igazságszolgáltatást annyira nem tartják függetlennek, hogy a bizottság nem javasolta az olasz szélsőbalos képviselőnő, Ilaria Salis kiadatását sem, aki társaival szélsőjobbosokat vert meg Budapesten.
2. MAGYAR 500 MILLIÁRDOS ÍGÉRETE NYUGDÍJASOKNAK
Differenciált nyugdíjemelésre tett ígéretet a Tisza Párt elnöke kormányra kerülésük esetén, ami azt jelentené, hogy a kisebb összegű nyugdíjakat gyorsabban emelnék, míg a magasabbakat lassabban. Emellett bevezetnék a 120 ezer forintos minimálnyugdíjat a mostani 28 500 forintos helyett, amely lépés 280 ezer embert érintene. A sávos nyugdíjemelés 12 ezertől 6 ezer forintig különböző mértékben emelné a 120-140 ezer közötti nyugdíjakat. A Tisza nyugdíjas SZÉP-kártyát is bevezetne 100-200 ezer közötti juttatással, 20 ezer férőhellyel bővítenék a nyugdíjasotthonok férőhelyeit és 50 százalékot emelnének az otthonápolási díjon. Tételeik közül a SZÉP-kártya okozná a legnagyobb éves költségvetési kiadást 350-400 milliárddal, amelyet az állami propagandaköltések megvágásával biztosítanának. Mindezt a Fidesz frakcióvezetője úgy kommentálta, Magyar „csak a mentelmi ügyéről tereli a figyelmet, aki bedől neki, meg is érdemli”, s Kocsis Máté az ellenzéki vezetőt egy „unokázós csalóhoz” hasonlította.
3. MILLIÓS KÁDAK ÉS A FALU BOLONDJA
Kakaskodásba torkollott a parlament folyosóján Hadházy Ákos luxiüldöző ellenzéki képviselő kísérlete arra, hogy megkérdezze Orbán Viktort a hatvanpusztai birtok újonnan felfedezett két, darabonként kétmilliós márványkádjáról. Hadházy visszatérő kérdéseire a miniszterelnök a szokott „kérdezze meg a tulajdonost” választ ismételgette, miközben Budai Gyula és Szűcs Lajos fideszes képviselők megpróbálták arrébb lökdösni Hadházyt, a kedélyeket Orbán csillapította a maga módján, „a falu bolondját sosem bántják, hagyni kell, de nem is beszélünk vele” megállapítással. Közben a választásokon jövőre nem induló Momentum országos plakátkampányt indított a NER „legpofátlanabb luxizásairól”.
4. ALKOTMÁNYBÍRÓBÓL OMBUDSMAN, KÉPVISELŐBŐL GYANÚSÍTOTT
Juhász Imrét választotta az alapvető jogok biztosává az Országgyűlés. Az Alkotmánybíróság korábbi elnökét Sulyok Tamás köztársasági elnök jelölte a posztra, mandátuma hat évre szól. Azért kellett új ombudsmant választani, mert az előző biztost, Kozma Ákost júniusban alkotmánybíróvá választották. Juhász helyettesének – Kozma Ákos javaslatára – Gyeney Laura Zsuzsannát a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatóját választották. Az Országgyűlés hat momentumos és egy párbeszédes ellenzéki képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről is döntött.
5. POLITIKÁTLANÍTOTT KÖZÖSSÉGI MÉDIA
Egy új európai uniós jogszabályt megelőzve már mostantól megszüntette felületein a Google techóriás a politikai hirdetések közzétételét. Az nem világos, hogy a már futó kampányokat érinti-e a tiltás élesítése, amely vonatkozik a Google anyacégéhez tartozó YouTube videómegosztóra is. Az intézkedéshez a Facebook és az Instagram közösségi oldalak is csatlakoznak, mert az amerikai techvállalatok nem értenek egyet az EU októberben életbe lépő, a politikai reklámozás átláthatóságáról szóló rendeletével, amely szerintük a platformok számára „működési kihívásokat és jogi bizonytalanságokat eredményez”. Arról megoszlik a politikai közvélemény, hogy itthon ez hátrányos lesz-e a hatalmas összegeket költő kormányzati oldalnak.
6. NEM VÁLTOZIK AZ ALAPKAMAT, PATAI BESZÓLT
Az előzetes várakozásoknak megfelelően 6,5 százalékon hagyta az alapkamatot az MNB, mivel az infláció augusztusban 4,3 százalék volt, ami még mindig magasabb a jegybank célsávjánál. Mindeközben élesen bírálta az MNB volt alelnöke a magyar kormány gazdaságpolitikáját. A Matolcsy György alatt a jegybankban dolgozó, de főnökével is több mindenben összekülönböző Patai Mihály egy konferencián azt mondta, hogy a magyar gazdaságnak három súlyos betegsége van: az uniós pénzek hiánya, a fiskális alkoholizmus és az unión belül rendszeridegen gazdaságpolitika. A visszásságokra példákat is sorolt: 800 milliárd ment el az akkuipari támogatásokra, előzőleg 500 milliárd a gumiiparra, ugyanakkor nincs következménye a pandémia idején a célra alkalmatlan lélegeztetőgépek importjának és tizenötödik éve építjük Paks II-t, de még csak a gödörnél tartunk. A megoldás szerinte az euróövezethez való csatlakozás lenne.
7. TAROL A TEMU
Megváltoztak a magyarok online vásárlási szokásai: az idei második negyedévben fordult elő először, hogy a külföldi webáruházak, élükön a kínai Temuval, már több bevételt zsebelnek be a magyar bankkártyás vásárlásokból, mint az összes hazai online bolt együttvéve. Minden 100 forint ilyen vásárlásból már 52-t utalunk külföldi webáruházaknak.
8. MÉG TRUMP KEDVÉÉRT SEM
Drónok miatt kellett lezárni a dán és a norvég főváros repterét is, a dán kormányfő nem zárta ki, hogy oroszok állhatnak az incidens mögött. A NATO közben az elmúlt időszak légtérsértései miatt megfenyegette Moszkvát, hogy legközelebb lelövi a behatoló orosz gépeket. Az Európai Unió az orosz drónok ellen felhúzandó „falról” fog tanácskozni ezen a héten, mint kiderült, a két oroszbarát tagállam, Magyarország és Szlovákia nem kapott meghívót az eseményre. Mindez azonban nem változtat a magyar állásponton. A magyar külügyminiszter kijelentette, Magyarország nem fog leválni az orosz energiáról, még Donald Trump kedvéért sem, hiába követeli ezt az amerikai elnök, akinek hozzáállását amúgy megérti Szijjártó Péter.
9. NEKÜNK MINDIG ELNÖK MARAD
Saját országában már nem is elnök, de Magyarországon még mindig annak tekintik a boszniai szerbek vezetőjét. Milorad Dodik most megint Budapesten járt Orbán Viktornál, aki elnökként hivatkozott rá, jóllehet Dodik minap a boszniai hatóságok döntésének megfelelően megvált államfői pozíciójától és átadta azt alelnökének. A folyamatosan a muszlimokkal és horvátokkal alkotott közös államot fúró Dodik népszavazást szervezett október végére, amelyen a boszniai szerbek arról dönthetnek, elfogadják-e elnökük eltávolítását, bár azt nem tudni, mi is következik abból, ha győznek a nemek.
10. PÁRIZS MINDENT VITT
Ahogy azt a fogadóirodák megjósolták, Ousmane Dembelé nyerte az idei Aranylabdát a barcelonai Lamine Yamal előtt. A francia válogatott ugyan lehet, hogy nem jobb focista a spanyolnál, viszont idén mindent megnyert csapatával, hiszen a PSG a hazai bajnokság és kupa mellett a Bajnokok Ligájában is diadalmaskodott. Ennek megfelelően a Párizs lett a legjobb csapat, edzője, Luis Enrique a legjobb edző, s portugál középpályása, Vitinha állhatott fel Dembelé és Yamal mellé harmadiknak a képzeletbeli dobogóra. Sőt a legjobb kapus is Párizsban nyújtott teljesítményéért lett Gianluigi Donnarumma, aki most már Manchesterben véd. A még mindig csak 18 éves Yamal a sorozatban másodszor elnyert legjobb fiatal címmel vigasztalódhatott, a Barca pedig a női aranylabdával, amelyet történelmet írva harmadszor nyert el Aitana Bonmati. Európa gólkirálya a magyar felmenőkkel rendelkező svéd Viktor Gyökeres lett.
