1. MAGYAR AZ IRODALMI NOBEL-DÍJAS
Ezúttal jól tippeltek a fogadóirodák, ugyanis az évek óta a legesélyesebbek közt jegyzett Krasznahorkai László kapta az idei irodalmi Nobel-díjat, a svéd akadémia indoklása szerint „látomásos és magával ragadó életművéért, amely az apokaliptikus rémület közepette is megerősíti a művészet erejébe vetett hitet”. A 71 éves Krasznahorkai Gyulán született, ahonnan 18 évesen szökött el, fellázadva családja és a közeg ellen. Előbb jogot hallgatott, majd az ELTE bölcsészkarán szerzett magyar-népművelő diplomát, 1982-től szabadfoglalkozású író, s már első regénye, a Sátántangó (amelyből aztán Tarr Béla forgatott filmet) világhírűvé tette, amerikai reputációját Susan Sontag méltatása alapozta meg, aki „az apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző mesterének” nevezte. Krasznahorkai számára a nyelv, a formahasználat fontosabb művészetében, mint a történetmesélés, legismertebb művei Az ellenállás melankóliája, a Háború és háború, a Seiobo járt odalent, a Báró Wenckheim hazatér. A Kossuth-díjas (2004) író megkapta már a Prix Formentor és a nemzetközi Man Booker-díjat is, az utóbbi években Bécsben és Triesztben él. 1901 óta egyébként 117. alkalommal ítélték oda az irodalmi Nobelt, másodszor magyar írónak, előzőleg Kertész Imre volt 2002-ben a kitüntetett.
2. VÉGE A HÁBORÚNAK
Megszületett a gázai tűzszüneti megállapodás, miután mind az izraeli kormány, mind a Hamász beleegyezett az amerikai elnök béketervének első fázisába. Bár nem minden részlet nyilvános, Donald Trump szerint napokon belül hazatérhet a még életben lévő húsz izraeli túsz, miközben az izraeliek szabadon engednek kétezer palesztin foglyot és hátrább vonják csapataikat. Izrael azt is megígérte, hogy már az első napokban beenged 400 kamionnyi segélyt az éhező gázaiaknak. A megállapodást nagy örömmel fogadták a gázai és az izraeli városok utcáin, sokan azonban még nem mernek ünnepelni, hiszen már januárban is létrejött egy tűzszüneti megállapodás, amely aztán két hónap után összeomlott, és még a korábbinál is véresebb harcok következtek.
3. VON DER LEYEN: HÁROMBÓL HÁROM
A vártnál is simábban verte vissza az Európai Bizottság elnöke az ellene benyújtott mindkét bizalmatlansági indítványt. Ursula von der Leyent a szélsőbal és a szélsőjobb is megpróbálta megbuktatni, de az erősebb kísérletre (a szélsőjobbéra) is csak fele annyian szavaztak igennel, mint nemmel, márpedig a sikerhez nagyjából fordítva kellett volna történnie. Legutóbb júliusban próbálkoztak hasonlóval, s az eredmény is a mostanival megegyező volt, úgyhogy Von der Leyen ezzel a második és harmadik sima győzelmével megszilárdította pozícióját. Az EP-ben nagyon könnyű bizalmatlansági indítványt beadni, hiszen csak a képviselők tizede kell hozzá, ám jól látszik, hogy amíg csak a szélsőségesek teszik ezt, addig a bizottságnak nincs félnivalója.
4. MAGYAR KÉMEK KALANDJAI BRÜSSZELBEN
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy vizsgálatot indít, mert a magyar kormány állítólag kémtevékenységet folytatott az Európai Unió intézményei ellen, s a magyar titkosszolgálat uniós tisztviselőket próbált beszervezni. Magyar, német és belga újságok tárták fel a jó egy évtizeddel ezelőtt kezdődött (és elég rosszul konspirált) műveletet, amely aztán 2017-ben ért véget, amikor lebukott a brüsszeli magyar nagykövetség hírszerzőtisztje által vezetett hálózat. Külön érdekessége az ügynek, hogy abban az időben Várhelyi Olivér vezette a magyar képviseletet, aki jelenleg az unió egészségügyi biztosa. A bizottság most azt mondta, hogy minden illegális kémtevékenységet nagyon komolyan vesznek, s Ursula von der Leyent is értesítették.
5. PLUSZ 17 MILLIÁRD GYERMEKVÉDELEMRE
A kormány 17 milliárd forint többletforrást biztosít a botrányok miatt a közfigyelem fókuszába került gyermekvédelemre. Gulyás Gergely miniszter azt is bejelentette, hogy a kormány januártól emeli a szociális dolgozók bérét is, bár azt még nem tudni, mennyivel. A miniszterelnökséget vezető Gulyás elismerte, hogy „határozottan nem elegendő az 1500 forintos keret”, ami a gyermekvédelemben a napi étkezésre jut, és mint elmondta, egyebek mellett ez is indokolja a plusz forrást.
6. MÉGIS SZIVÁRGOTT A TISZA
Bár először a propaganda kitalációjának nevezve tagadta a Tisza Párt, mostanra már elismerték, hogy adatszivárgás történt Tisza Világ nevű applikációjuk fejlesztésekor. A belső vizsgálat megállapításairól Radnai Márk alelnök most azt mondta, a Tisza adatbázisait „összehangolt titkosszolgálati akció keretében támadták”, s erős a gyanújuk, hogy a párt egyik adatokhoz hozzáférő önkéntese „az orbáni titkosszolgálat beépített embere volt” – akit egy hónappal ezelőtt elbocsátottak. Radnai azt is hozzátette, a megjelent adatbázisban „számos manipulált elem” található. Gulyás Gergely miniszter a Tisza titkosszolgálati vádjaira úgy reagált, hogy „az ügy orvosilag kezelhető”, hiszen Magyar Péterék normalitáson túli állításai az internet blokkolásától a rájuk állított kétezer ügynökig terjednek. Ugyanakkor a miniszter szerint az adatszivárgás miatt össze kell hívni az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát. Az ügyben egyébként az adatvédelmi hatóság már hivatalból vizsgálódik.
7. CIVILEK SZIGORÍTANÁNAK AZ AKKUIPARI SZABÁLYOKON
Szigorúbb szabályokat követel az akkugyárak szennyezéseivel foglalkozó több mint negyven civil szervezet. Az Energiaügyi Minisztériumnak átadott állásfoglalásukban az kérik, hogy akkugyárakban keményen tartassák be a magyar és EU-s előírásokat és ha egy üzem nem tud törvényesen működni, függesszék fel tevékenységét, tartsanak nyilvános közmeghallgatást az épülő akkugyárakról, igény esetén helyi népszavazással döntsenek róla, épüljön ki független zaj-, víz- és levegőmonitoring rendszer, a jogsértő gyárak elrettentő mértékű bírságot kapjanak, a veszélyes anyagokat használó üzemeket pedig csak lakott területektől megfelelő távolságra lehessen telepíteni. Mindeközben a másodfokú bíróság jogerősen megsemmisítette a gödi Samsung-gyár környezethasználati engedélyét, ez alapján az üzemben mostantól nem lehetne akkumulátorokat gyártani.
8. MEGKAPJA AZ EGYMILLIÁRDOST BÁBOLNA
Bábolna mégis megkapja a kormány által ígért kártalanítást a ragadós száj- és körömfájás járvány miatt ott elhelyezett ötezer állattetem után. Az önkormányzat az egymilliárdot fejlesztésre költheti. Korábban konfliktus alakult ki Lázár János és Bábolna között, az építési miniszter korábban azt állította, hogy a polgármester kevésnek tartotta és elutasította az egymilliárdos kártérítést. A városvezető szerint nem ez történt.
9. ERDŐ MELLETT NEM JÓ LAKNI
Rongálási ügyben hallgatta ki a rendőrség a Velencei-hegységben lévő Nadap polgármesterét és egy helyi önkormányzati képviselőt, miután kétségbe vonták annak jogosságát, hogy a Pintér Sándor belügyminiszter vejéhez köthető vadásztársaság három hónapra, november végéig lezárta a falu határában lévő vadaskertet. A nyomozás a vadásztársaság feljelentése nyomán indult a vadaskert kerítésének megrongálása miatt, Nadap lakosságát régóta felháborítja a vadászatokra hivatkozva kihirdetett rendkívül hosszú belépési tilalom. A terület egyébként az egykori lovasberényi kormányüdülő mellett található, az azt megszerző, ott elsősorban vadászoknak szállodát nyitó cég vezérigazgatója pedig Pintér Csillag, a belügyminiszter lánya.
10. ZÖLD-FEHÉR SPORT LETT A VÍZIPÓLÓ
Az egész világban nincs ellenfele vízilabdában a Fradinak. A ferencvárosi pólósok akárcsak tavaly, idén is legyőzték az Európai Szuperkupa döntőjében a világ nem is olyan rég még elsőszámú csapatát, az olasz Pro Reccót. Két évvel ezelőtt még a Genova melletti csapat nyerte a Bajnokok Ligáját (zsinórban harmadszor), és a Szuperkupát is (szintén egymás után háromszor), tavaly és idén azonban mindkét trófea a Fradié lett. Mivel Recco városka szülöttje, egy, Nigériában meggazdagodott olasz üzletember azóta eladta az egyesületet, így a Fradi hatalmas pénzügyi fölényben van minden ellenfelével szemben.
