1. DONALD ÉS A FANTASZTIKUS VIKTOR
Alig írták alá a gázai békemegállapodást, már meg is volt az első komolyabb összecsapás az övezetben. Izraeli katonák hét embert lőttek le két külön incidensben, állításuk szerint azért, mert azok átlépték a tűzszüneti vonalakat. Előkerült egy friss videófelvétel is, amelyen a Hamasz fegyveresei nyolc megkötözött palesztint végeznek ki, állításuk szerint kollaboránsokat. Az elmúlt napokban több összecsapás is volt az iszlamisták és gázai klánok között. A béke körüli bizonytalanságot tovább növeli, hogy egyelőre csak négy túsz holttestét adta át a Hamasz, azt állítva, hogy a többi 24 holttestet betemették a romok és jó ideig eltart majd megtalálni őket, amit viszont Izrael nem fogad el. Mindezek árnyalják azt az optimizmust, amely az egyiptomi békecsúcson volt tapasztalható, különösen az amerikai elnök részéről, aki kijelentette, hogy élete legnehezebb megállapodását hozta össze, s hogy senki nem gondolta volna, hogy eljöhet ez a történelmi nap. A csúcson ott volt Orbán Viktor is, akit a többiekhez hasonlóan külön is bemutatott Donald Trump: „Viktor, tudom, sokan nem értenek velem egyet, de fantasztikus vagy! Nagyszerű vezető. Támogattam a legutóbbi választásokon és 28 ponttal győzött. Most majd még ennél is jobban fogsz teljesíteni. Száz százalékig mögötted állunk.”
2. KÉT DOLOGBAN IS AZ ÉLVONALBAN
Miközben az Eurostat adatsorai alapján az egy főre jutó tényleges fogyasztásban és háztartási kiadásban az EU sereghajtójává vált Magyarország, addig a kormányzat úgynevezett fogyasztási kiadásainak (közigazgatás, rend- és honvédelem) egy főre vetített szintje 30 százalékkal múlta felül az uniós átlagot, ezzel pedig az ország első a rangsorban 2022 óta folyamatosan. Ennél egy jóval szomorúbb rangsorban az ENSZ adatai szerint világviszonylatban is dobogós Magyarország, ez pedig az élelmiszerek inflációja, amely a török árak mellett nálunk a legmagasabb 2019 óta, az infláció és az élelmiszerdrágulás közti olló pedig csak Kolumbiában nyílt nagyobbra – nálunk a halmozott infláció 49,9 százalék volt ebben a hat évben, míg az élelmiszereké 81,6 százalékos, ezzel vagyunk másodikok.
3. VÁRHELYI ÚJABB MEGHALLGATÁSA
Az Európai Bizottság elnökével találkozott a testület magyar egészségügyi biztosa, de ezt a meghallgatást egy, a pónilovak oltásánál jóval kellemetlenebb téma, a nemrég kirobbant kémbotrány indokolta. Ursula von der Leyen azért faggatta ki Várhelyi Olivért, mert egy belga-német-magyar közös sajtó-oknyomozás azt állítja, amíg a magyar diplomata 2015-2019 között a brüsszeli magyar állandó képviseletet vezette, a magyar titkosszolgálatokkal együttműködve próbáltak beszervezni információátadásra uniós alkalmazottakat. Várhelyi azt mondta, nem volt tudomása a bizottsági munkatársak megkörnyékezéséről, az EB mindenesetre munkacsoportot állított fel az ügy kivizsgálására.
4. MAGYAR KITÉRNE VARGA ELŐL
Korábbi bejelentésével ellentétben mégsem indulna el egyéni jelöltként a XII. kerületi választókörzetben Magyar Péter, amennyiben a Fidesz ott, a Hegyvidéken volt feleségét, Varga Juditot indítaná. A Tisza Párt elnöke egyébként azt ígéri, nem fogja kommentálni exneje esetleges politikai döntéseit, és nem is hajlandó semmi rosszat mondani róla a kampány következő fél évében. Visszatérése érdekében Gulyás Gergely után újabb miniszter egyeztetett a kegyelmi botrányba belebukott Varga Judittal, ezúttal az uniós ügyekért felelős tárca élén álló Bóka János találkozott vele. Bóka szerint Varga erős pillére a Fidesz közösségének, de a reaktiválás formájáról és mértékéről Vargának kell döntenie. Magyar Péter egyébként egy mai interjúban hangsúlyozta, az ellenzék csupán kritikával nem tud választást nyerni, kormányzóképességet és jövőképet kell mutatni az embereknek „hatalmas terepmunkával”.
5. LEÉPÜLŐBEN AZ ÉPÍTŐIPAR
Augusztusban meredeken visszaesett a magyar építőipar termelése. A KSH adatai szerint 13,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól és 11,4 százalékkal a júliusi szinttől. A legnagyobb zuhanás az infrastrukturális beruházásoknál volt, különösen (34,8 százalékkal) az út-, vasút- és közműfejlesztések estek vissza. 2025 első nyolc hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés 1,3 százalékkal csökkent. Az új szerződések volumene egyébiránt augusztus végén 123,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, de ez nem a piaci élénkülés jele, mivel a statisztikát csupán egyetlen nagy közlekedési infrastruktúra-fejlesztés javította.
6. PURITÁN LÁTOGATÓKÖZPONT FÉLMILLIÁRDBÓL
A kormány 537 millió forintot fizetett ki Mészáros Lőrinc cégének a Déli Körvasút látogatóközpontjára, derítette ki Hadházy Ákos. A képviselő a központban egy konténert, egy mobil vécét, egy asztalt és falra ragasztott tervrajzokat talált, így kíváncsi lett, mibe került mindez, de amikor az építési tárcánál érdeklődött, azt választ kapta, hogy ez ideiglenes megoldás és készül az új „interaktív bemutatóterem”, viszont az ára nem nyilvános. Mire Hadházy pert indított, és erre reagálva a tárca elárulta: az 537 millióból 217 millió volt a konténer, a többit (320 milliót) az új interaktív látogatóközpont üzemeltetéséért adták. Eközben Mészáros más fronton is jól áll, cége megint elnyerte 10 milliárdért a mentőautók szervizelését.
7. ÓRIÁSI MUNKAERŐHIÁNY A GYEREKOTTHONOKBAN
Majdnem minden negyedik állás betöltetlen volt tavaly az állami gyermekotthonokban, az intézmények az alacsony bérek miatt küzdenek súlyos munkaerőhiánnyal. Két budapesti intézményben a legkritikusabb a helyzet, ezekben 50 százalék feletti a betöltetlen állások aránya. Átlagosan 24 százalék körüli a munkaerőhiány az állami fenntartású gyermekintézményekben. Közben kiderült, hogy a beharangozott 17 milliárdos állami támogatást nem kizárólag a gyermekvédelem kapja, abból idősotthonok, a hajléktalanellátók és a fogyatékossággal élőket gondozó intézmények is részesülnek.
8. SE NEM HASÁB, SE NEM TRAPPISTA
A kereskedelmi szövetség ellenzi, a tej terméktanács viszont üdvözli a kormány új rendeletét, amely betiltja a hasáb formájú trappista sajt forgalmazását, az csak szeletelve árusítható mostantól. A kereskedők szerint a Lex trappista sajttörvénye ugyanolyan abszurd, mint az egykori uniós uborka-görbület szabályozás, a fogyasztók pedig elveszítenek egy elérhető árú terméket. A tej terméktanács viszont azért támogatja a tilalmat, mert szerintük a hazai korong alakú trappistát védi a lengyel, szlovák, német importtól, „amely érintett tejfeldolgozók nem is gyártanak trappistát”, vagyis át kell címkézniük az elnevezést. A gazdasági érdekellentét közben valójában alaki álvitáról van szó, hiszen formájától függetlenül a magyarok kedvenc sajtja nem igazi trappista – az ugyanis francia szerzetesek ősi találmánya, nyerstejes, két hónapig érlelt félkemény sajt.
9. NEM MINDEN VEZETŐ ÖRÜL HONFITÁRSA SIKERÉNEK
Venezuela bezárta norvégiai nagykövetségét válaszul arra, hogy a dél-amerikai ország ellenzéki vezetője kapta a Nobel-békedíjat. A svédeket nem fenyegeti hasonló veszély, legalábbis a közgazdasági Nobel miatt, amelyet egy izraeli, egy francia és egy kanadai tudós kapott megosztva, akik mind a fenntartható gazdasági növekedést kutatták. Joel Mokyr, Philippe Aghion és Peter Howitt legtöbb Nobel-díjas tudóstársukhoz hasonlóan mind amerikai egyetemen tanítanak.
10. NEM ELÉG NEKIK A NAP ÉS A TENGER
Újabb vezetőket sodort el a harmadik világ fiataljainak elégedetlensége. Madagaszkáron a hadsereg átvette a hatalmat; az Afrika dél-keleti partjainál fekvő, természeti kincsei ellenére roppant szegény szigetet irányító elnök elmenekült, vélhetően az egykori gyarmattartó Franciaországba. Mindez hetek óta tartó, több tucat emberéletet követelő tüntetéssorozat után következett be, a fiatal demonstrálóknak a korrupciótól kezdve a nem működő közszolgáltatásokon át a magas megélhetési költségekig mindenből elegük lett. Az Indiai-óceán egy másik, jóval gazdagabb és demokratikusabb szigetországában vér nélkül ment végbe a váltás. A Seychelles-szigeteken a választók többsége az ellenzék elnökjelöltjére voksolt, a távozó államfő elismerte vereségét.
