1. BEDOBTÁK A 14. HAVI NYUGDÍJAT IS
Emelte a tétet választási ígérgetésekben a kormány. Lázár János bejelentette, hogy a kormány a 14. havi nyugdíj bevezetésén dolgozik, mert ezt tartaná a kisnyugdíjasok helyzetét javító legigazságosabb megoldásnak. A miniszter szerint 2,4 millió nyugdíjasból félmillióan 240 ezer forint alatti, míg 250 ezren 140 ezer alatti juttatásban részesülnek. Lázár rosszul tudja, ugyanis a KSH januári adatai alapján a 2,3 millió nyugdíjas közül 1,42 millióan havi 240 ezernél, míg 442 ezren 140 ezer forintnál is kisebb juttatást kapnak. Egyébként a Fidesz már 2006-os választási kampányban is megígérte a 14. havi nyugdíjat – akkor viszont kikapott. A 13. havi nyugdíj most 500 milliárdba kerül, ez duplázódna kiadásban, ha még egy plusz hónapot adnának. Magyar Péter ellenzéki vezető szerint a kormány ígérete egyszerűen hazugság.
2. LÁZÁR NEM KÉR VARGA JUDITBÓL
Miközben az Orbán-kormány több minisztere már körbeudvarolta visszatérését támogatva, a kormányfő pedig mindenre alkalmasnak nevezte Varga Juditot, addig Lázár János ismételten a kegyelmi botrányba belebukott politikusnő alkalmatlanságát emelte ki. A jobboldalon alkalmasint akár vetélytársnak is tekinthetők ők ketten, ami máris magyarázná Lázár ellenszenvét, aki szerint Varga „szabadította az országra Magyar Pétert”. A mostanában Orbán Viktor oldalán feltűnően gyakran mutatkozó építési és közlekedési miniszter odáig ment, hogy nagyobb hibának tartja a kegyelmi kérvény ellenjegyzését Varga Judittól, mint a lemondott Novák Katalin államfő döntését. Lázár szerint az „maga a full alkalmatlanság, ahogy igazságügyi miniszterként Varga arra hivatkozott, hogy a papírokat összekeverte”. A maga módján beszállt a meccsbe Magyar Péter is, aki Várhelyi Olivér uniós biztos brüsszeli kémbotránya kapcsán azt jegyezte meg, hogy amikor Lázár János vette át az uniós ügyek irányítását 2015-18 között, köztudottan titkosszolgálati embereket helyeztek ki Brüsszelbe, s őt is lehallgatták uniós diplomata évei idején Lázárék „hatalmi paranoiából”.
3. MAGYAR KÉMEK MINDENHOL
Újabb brüsszeli magyar kémügy bontakozik ki: egy német ügyészségen feljelentette Orbán Viktort a magyar miniszterelnök egyik legfőbb európai kritikusának számító Daniel Freund. A német zöldpárti európai képviselő az ügyészség mellett a kiberbűnözés elleni hatóságokhoz fordult, hogy indítsanak nyomozást „Orbán és társai” ellen. Freund mindezt még a tavaly nyári európai választási kampányban észleltekkel indokolta, amikor is gyanúja szerint a magyar titkosszolgálatok egy izraeli kémszoftverrel megkísérelték feltörni az elektronikus levelezését.
4. NEM KÉRNEK A MIGRÁNSOKBÓL
A bevándorlás annyira kényes ügy Európában, hogy hiába ma lett volna a határideje, Brüsszelben bizonytalan időre elhalasztották annak a migrációs jelentésnek az elfogadását, amely alapján a migránsok elosztását végeznék a tagországok között. Eszerint ugyanis kijelölnék azokat az országokat, amelyek olyan nagy migrációs nyomás alatt állnak, hogy átadhatnak menedékkérőket a kevésbé érintett tagállamoknak, amelyeknek ezeket vagy be kéne fogadniuk vagy pénzzel kéne megváltaniuk ezt a kötelességet. Az országok jelentős része azonban se befogadni, se fizetni nem szeretne, a lengyel miniszterelnök már be is jelentette, hogy a rengeteg befogadott ukránra hivatkozva Brüsszel megengedte a lengyeleknek, hogy ne vegyenek részt mások letelepítésében. Az előrelépést nehezíti, hogy két hét múlva választások lesznek Hollandiában, ahol a migráció a kampány egyik központi kérdése, s bármikor sor kerülhet előrehozott voksolásra Franciaországban is.
5. SE PÉNZ, SE MEGSZORÍTÁS
Általános sztrájk bénította meg Belgiumot, Brüsszelben komoly összecsapások is voltak a rendőrök és a tüntetők között, akik a kormány tervezett megszorításai ellen tiltakoznak. A jobboldali kabinetnek le kéne faragni az elszabadult költségvetési hiányt és az államadósságot, amit azonban sem a szakszervezetek, sem a nyugdíjasok érdekképviseletei nem fogadnak el. Ugyanez a helyzet egy országgal délebbre is, azzal a különbséggel, hogy a francia kormánynak többsége sincs. A miniszterelnök most azzal próbálja elfogadtatni a költségvetést (s elkerülni saját bukását), hogy közölte, kész elhalasztani Emmanuel Macron elnök egyik legfontosabb intézkedését, a nyugdíjkorhatár emelését. Ez a baloldalnak tett gesztus azonban azt is jelenti, hogy a súlyosan eladósodott francia államháztartás még kétségbeesettebb helyzetbe kerül.
6. KOMCSIZÁS LETT A CSUHÁSOZÁSBÓL
Kimozdította a béketűrésből a DK javaslata a jobboldal egyik ideológusának tartott Schmidt Mária történészt. A Terror Házát vezető milliárdos üzletasszony Dobrev Klára DK-elnök azon javaslatán háborodott fel, amely a párt gyermekvédelmi programjának egyik elemeként eltörölné gyermekbántalmazási ügyekben a katolikus egyház papi gyónási titkát. Schmidt Mária úgy reagált erre, hogy az egyház belső működése nagyon helyesen nem esik állami szabályozás alá több ezer éve, a gyónási titok megszüntetése „mindenen alul van, még Sztálin elvtárs, sőt Dobrev nagyapja, a végtelenül szervilis Apró Antal alatt van”. Schmidt szerint a magyar közélet „Dobrevvel szemben eddig nagyon visszafogott volt, de a légy elszemtelenedett, így a komcsi Apró-unoka megtapasztalja majd azt a törődést, amit eddig nem kellett”. Dobrev erre úgy reagált, hogy „nyilván pánik van, az igazság nem derülhet ki, mert borulna minden”, de őt nem lehet fenyegetéssel eltántorítani.
7. FESTMÉNYT OSZT ÉS FUT A PÉNZE UTÁN
A nemzeti bank lehívta a Szabadság téri székházát felújító cég bankgaranciáját, mert nem végezte el határidőre a vállalt hibajavításokat. A cég a volt jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátjáé, Somlai Bálint közbeszerezés nélkül kapta a fővállalkozói megbízást. A garanciát, amely körülbelül tízmilliárd forint lehet, a NER-közeli MBH nyújtotta. A székház felújítása eredetileg 54 milliárdba került volna, de időközben 103,5 milliárdra nőtt a költsége, amit a számvevőszék és a nemzeti bank felügyelőbizottsága is túlárazottnak ítélt. Mindeközben Matolcsy György, volt jegybankelnök hivatali ideje alatt ötmilliárdból összevásárolt csaknem 1400 kortárs műalkotást az MNB új vezetése szétosztja a magyar múzeumok között.
8. EGYSÉGES 25 EZRES MÁV-PÓTDÍJ
Holnaptól 25 ezer forint pótdíjat kell fizetnie a MÁV járatain is annak, aki jegy vagy bérlet hiányában utazik. Október 16-án ugyanis lejár az egyéves türelmi időszak, és a budapesti helyi közlekedéshez és a HÉV-hez hasonlóan 25 ezer lesz a pótdíj a vonatokon is. A felmérések szerint kétszáz utasból egy szokott bliccelni. A vonatokra tavaly ősztől kötelező a jegyelővétel Budapest elővárosi zónájában, csak érvényes jeggyel vagy bérlettel lehet felszállni a járatokra. Korábban a jegyellenőrzéskor a helyszínen fizetett pótdíj kisebb volt, mint az utólag, 30 napon belül csekken befizetett összeg. Ugyanakkor otthon felejtett érvényes bérlet utólagos bemutatásakor csak 2600 forint a büntetés.
9. ZUHANÓ HÁZASSÁGKÖTÉSEK
Hiába volt kiugróan nagy a házasodási kedv néhány éven keresztül az Orbán-kormányok támogatásai nyomán, mostanra lanyhult a megpecsételt párválasztás és az új házasságok száma visszaesett a kétezres évek közepének mértékére. A házasságok száma 2022 óta kezd zuhanni, az Orbán-éra éves 70 ezer feletti csúcsáról mostanra évi 50 ezer alá csökkent. A KSH adatai szerint eközben viszont kevesebben válnak el, mint egy generációval régebben, a korábbi, jellemzően évi 35 ezer körüli szám 20 ezer alá csökkent trendszerűen – közülük legtöbben gyermekeik felnevelését követően, húsz év után vetnek véget a házasságnak.
10. TÖRTÉNELMI BRAVÚRDÖNTETLEN
Az utolsó pillanatig nagyszerűen futballozva 2-2-es döntetlen ért el a Nemzetek Ligája-címvédő Portugália otthonában a magyar válogatott a vb-selejtezőkön, góljainkat Szalai Attila és Szoboszlai Dominik szerezték, a túloldalon Cristiano Ronaldo talált be kétszer. A futballtörténeti tétmeccsen első portugáliai pontszerzésével a magyar csapat 5 ponttal a pótselejtezőt érő második helyen áll csoportjában, míg a portugálok így még nem jutottak tovább. Az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó rendezésében zajló, először 48 csapatos 2026-os vébére eddig 28 hely kelt el, viszont a 16 kvótás Európából egyelőre kizárólag Anglia kvalifikálta magát már biztosan, s a kontinensről még 39 válogatott előtt van esély kijutni egyenes ágon vagy pótselejtezőn.
