1. TÖBB TRUMP, TÖBB NYUGDÍJ
Immár maga a miniszterelnök is megerősítette, hogy kormánya „gőzerővel dolgozik a 14. havi nyugdíj bevezetésén”. Orbán Viktor mindezt a Tisza Párt gazdasági terveivel állította szembe, amelynek nyugdíjszakértője a magasabb nyugdíjak visszafogásáról beszélt. Orbán erre azt mondta, ők „nem Brüsszelnek csinálnak nyugdíjrendszert”, s már tizenöt éve megállapodtak a magyar nyugdíjasokkal a juttatások értékének megőrzésében. A kormány egyébként az időseket célzó újabb választási ígéret mellett november végére, decemberre minden nyugdíjasnak 50 ezer forint körüli kiegészítést és 30 ezres élelmiszerutalványt tervez adni. A miniszterelnök egy interjúban beszélt arról is, hogy nemsokára találkozik ismét az amerikai elnökkel, az újabb Orbán-Trump tárgyalásnak van már időpontja is, legalábbis Orbán az egyiptomi csúcson egy bekapcsolva felejtett mikrofonnál november 8-át mondott.
2. A MAGYAR BÍRÓSÁGOK TUDNAK SIETNI, HA KELL
Mindössze 51 percre volt szüksége a Fővárosi Törvényszéknek arra, hogy érdemben elbírálja a kormánypárt digitális polgári köreinek pénzszerzésére és -elosztására létrehozott alapítvány bejegyzési kérelmét. Normál esetben, különösen a nyári ítélkezési szünetben, erre gyakran heteket kell várni. A bíróság a szabadságolásokkal és a kérelmező érdekével indokolta az augusztusi döntést, amelyről most derült ki, milyen bámulatosan gyors is volt.
3. BÜNTETŐÜGY LETT AZ MNB SZÉKHÁZÁNAK FELÚJÍTÁSA
Hűtlen és hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést tett a jegybank jelenlegi vezetése a saját Szabadság téri székházuk felújítása miatt. A felügyelőbizottság által készíttetett szakértői jelentés szerint ugyanis vagyoni kár érte az MNB-t a felújításnál, amelyet a volt jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, Somlai Bálint végezhetett el cégével, közbeszerzés nélkül. A felújítás költsége az eredetileg tervezettnek csaknem kétszeresére, 103 milliárd forintra nőtt. Közben kiderült, hogy miután az Állami Számvevőszék közzétette jelentését a jegybank alapítványainak vagyonvesztéséről, amelyben ugyancsak felmerült Somlai felelőssége, az üzletember szinte azonnal megkezdte vagyona kimentését: értékes ingatlanjainak tulajdonjogát átíratta neje és apja nevére, magának megtartva a holtig tartó haszonélvezeti jogot.
4. MÉG EGY PESTI PLÁZA
Újabb gigapláza nyílt Budapesten: a Zenit Corso bevásárlóközpont az egész Bosnyák teret teljesen átalakítja, hiszen ez a csaknem hét hektáros területen fekvő, Zugló Városközpontnak nevezett új városrész központi eleme, amely lakó-, iroda- és kereskedelmi épületekből áll. A megaberuházás mind a kerületi, mind az országos politikát is megmozgatta. Az ellenzéki vezetésű zuglói önkormányzat például sikeresen támadta meg a bíróságon a kiadott környezetvédelmi engedélyt a várható nagy forgalomterhelésre hivatkozva. Ráadásul a Tiborcz István üzlettársának érdekeltségébe tartozó beruházás elég komoly kormányzati támogatást is kapott, tavasszal ide fog költözni a NAV és a Fővárosi Kormányhivatal is, s további állami bérlők is várhatók.
5. DROGRAZZIA KEREPESI KÉTSÉGEKKEL
Az eddigi legnagyobb rendőri fellépéssel országos drograzziát tartottak, az akció egyszerre 47 helyszínen zajlott, a rajtaütésekben ötszáz rendőr vett részt a drogellenes Delta-program keretében. Horváth László, a kábítószerkereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos jelezte, hogy ezzel „a terjesztők elleni hajtóvadászat magasabb fokozatba kapcsolt”. A kormánybiztos elégedettségét egyáltalán nem osztotta Kerepes polgármestere, aki meghívta a Budapest melletti településre négyszemközti beszélgetésre Horváthot, hogy „lássa a valóságot, ne csak a rendőrségi statisztikákat”. A független Gyuricza László azt mondja, náluk éppen az a helyzet a drogturizmusban, mint két éve is, „tehát este beindul a Walking Dead”, amiből néhányan „rettenetesen jól keresnek”, rendőr meg sehol.
6. EGY POFON, EGY SIMOGATÁS
Újabb venezuelai csónakot semmisítettek meg az amerikaiak, akik most már szárazföldi csapásokra készülnek a dél-amerikai diktatúra területén. Donald Trump elnök közölte, engedélyezte fedett műveletek végrehajtását is a CIA-nak. Washington szerint továbbra is drogbandák vannak a célkeresztben, bár ez sok mindent jelenthet, hiszen Amerika szerint a venezuelai vezetés is benne van a kábítószer-üzletben. Nicolas Maduro elnök mindenesetre amerikai szárazföldi támadásra készül. Pár országgal délebbre viszont éppenséggel minden áron hatalomban akarja tartani az elnököt az Egyesült Államok. Trump húszmilliárd dolláros gyorssegélyt adott Argentínának, de azonnal közölte, hogy ha a választók tíz nap múlva szövetségese, Javier Milei elnök ellen fordulnak a parlamenti választásokon, akkor vége az amerikai nagyvonalúságnak, ami csődközeli helyzetet eredményezhet.
7. OLAJFINOMÍTÓKRA VASÚT A VÁLASZ
Újabb orosz olajfinomító ellen sikerült csapást mérnie Ukrajnának, ezúttal az egyik legrégibb ilyen létesítményt, a kazah határ közelében lévő szaratovit érték el az ukrán drónok. A folyamatos ilyen jellegű támadások miatt az orosz üzemanyagexport a háború kezdete óta nem látott mélységbe zuhant. Közben az amerikai elnök bejelentette, elérte az indiai elnöknél, hogy az ázsiai ország a jövőben ne vegyen orosz olajat. Ha ez valóban így lesz, az nagy eredmény, India ugyanis a nyugati szankciók óta Kína és Törökország mellett az orosz olaj legfőbb vásárlójává vált. Miközben Kijev az orosz finomítók, addig Moszkva az ukrán vasúti infrastruktúra szétbombázásával próbálja gyengíteni az ellenséget: az elmúlt két hónapban annyi támadás érte az ukrán vasutat, mint a háború azt megelőző több mint három évében összesen.
8. AZ AKADÁLYFUTÁS FOLYTATÓDHAT
Bejött a francia miniszterelnök taktikája: Sebastien Lecornu két bizalmatlansági indítványt is túlélt a nyugdíjkorhatár-emelés elhalasztásának ígéretével. A szélsőbal és a szélsőjobb is megpróbálta megbuktatni Emmanuel Macron államfő sokadik jelöltjét a posztra, a szélsőbalosok jártak ehhez közelebb, de nekik is hiányzott másfél tucat voks. Mindezzel azonban koránt sincs vége a kisebbségi kormány megpróbáltatásainak, most ugyanis a kisebbségben kormányzó Lecornunek el kéne fogadtatnia a jövő évi költségvetést, márpedig a mérsékelt baloldal, amelyik ma megmentette, teljesen át akarja íratni azt.
9. A MUNKA GÖRÖG HŐSEI
Hiába tartottak egy hónapon belül kétszer is általános sztrájkot a görög szakszervezetek, a jobboldali kormánytöbbség elfogadta az új munkatörvényt. A baloldalon főleg az vágta ki a biztosítékot, hogy a jogszabály lehetővé teszi az Európában példátlan, napi 13 órás munkaidőt, amire a kormány azzal válaszolt, hogy ehhez a munkavállaló hozzájárulása is kell és minden túlóra szigorúan szabályozott és jól megfizetett lesz. A kormány, amely kirángatta az országot a válságból, azt hangsúlyozza, hogy a nagyobb rugalmasság hatására még jobban fog nőni a gazdaság, amely így is az uniós átlag felett gyarapszik. Egyébként az egész EU-ban a görögök dolgozzák a legtöbb órát már most is, míg a hollandok a legkevesebbet.
10. VILÁGCSÚCS E-AUTÓKBÓL
Rekordot döntött szeptemberben az elektromos autók globális értékesítése. Piackutatási jelentések szerint a teljesen elektromos hajtású és a plug-in hibrid gépjárművek eladásai 26 százalékkal haladták meg az egy évvel ezelőtti adatokat, ez pedig világszinten 2,1 millió autót jelent. Az értékesítések többsége Kínában történt (1,3 millió járművel), ez ott hagyományosan a legforgalmasabb autópiaci hónap. Észak-Amerikában is rekordot hoztak az eladások 66 százalékos emelkedéssel (215 ezer jármű), mivel a vásárlók a lejáró adókedvezményeket igyekeztek kihasználni. Elsősorban a németországi ösztönzők miatt Európában is 36 százalékos emelkedés volt 427 ezer értékesítéssel. Az elemzők azonban a kereslet jelentős csökkenésével számolnak 2025 utolsó negyedévében a különféle kedvezmények kifutása miatt.
