1. BERAGADT AZ INFLÁCIÓ
Már negyedik hónapja nem csökken az infláció Magyarországon. Októberben 4,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest, ennél kisebb mértékben (3,9 százalékkal) drágultak az élelmiszerek a KSH gyorsjelentése szerint. (De például a margarin csaknem 28, a tojás 20, a csokoládé 16, a liszt 15 százalékkal került többe.) A háztartási energia átlagosan 10,7 százalékkal drágult, ezen belül a gáz 23,7, az áram 2,1 százalékkal. A szolgáltatásokért 6,7 százalékkal fizettünk többet, ezen belül az üdülés 13,2, a járműjavítás 10,1, az egészségügyi szolgáltatások 9,7 százalékkal drágultak. A gyógyszerek ára 5,9 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor szeptemberhez viszonyítva az átlag fogyasztói árak nem változtak. A nemzetgazdasági tárca arra számít, hogy az infláció most csökkenni kezd, és ez év végén 4 százalék körül alakul, jövőre pedig már csak átlagosan 3,7 százalék lesz.
2. BAJBAN A KÖLTSÉGVETÉS
Akkora a hiány a büdzsében, hogy módosítani kell az idei költségvetést. A kormány két kemény döntéssel igyekszik betömni a lyukat: zárolja az idei tartalékot (192 milliárd forintot) és jövő évre megduplázza a bankok különadóját (185 milliárd), ez a két tétel 400 milliárdot eredményez. A nemzetgazdasági miniszter ez utóbbi döntést a bankok által tavaly elért 2 ezer milliárdos rekordnyereségével indokolta. Nagy Márton elmondta azt is, hogy 5 százalékra emelik az idei és jövő évi hiánycélt, ami eredetileg idén 3,7 százalék volt. A gazdaság stagnálása (0,5 százalékos növekedése) miatt a kormány mozgástere erősen beszűkült, ezért 2026 elején devizakötvény-kibocsátásból akarnak plusz forráshoz jutni. Nagy Márton szerint a költségvetés célja továbbra is a növekedés ösztönzése, és ezt a célt szolgálják a gyermekes családokat érintő adómentességek, az állam által támogatott olcsó hitelek és a 14. havi nyugdíj első, jövőre egyheti részletének bevezetése, ami önmagában 150 milliárdos kiadást jelent – hónapokkal a választások előtt. Nagy Márton megszólalására a forint és az OTP-részvények is gyengültek.
3. ATM-EK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGON IS
Alkotmánybírósághoz fordult három nagybank a tavasszal elfogadott ATM-törvény miatt, amely arra kötelezi őket, hogy a falvakba is telepítsenek pénzkiadó automatákat. A pénzintézeteknek első körben az idei év végéig az ezer fő feletti településeken kell ATM-eket kihelyezniük, 2026 végéig pedig az 500 fősnél nagyobb falvakban is. Az előírás megszegése 200 millió forintos büntetéssel jár. Az Alkotmánybírósághoz benyújtott panaszra gyorsan reagált a gazdasági miniszter. Nagy Márton közölte, továbbra is elvárják, hogy mindenhol legyen ATM.
4. ÚJ PÁRT A TISZA IDEGESÍTÉSÉRE
Világszerte is különlegesnek mondható politikai manőverbe fogott a parlamentbe saját jogon soha be nem jutó Párbeszéd-Zöldek politikusa, Barabás Richárd, aki saját pártja helyett egy új szervezetet akar indítani a 2026-os választáson. Barabás bejelentésekor azt mondta, egyéniben a Tisza jelöltjeire kell szavazni, de listán másoknak is esélyt kell adni, ezért hoz létre egy „teljesen új alapokon nyugvó szervezetet”. Magyar Péter – hiába nevezte meg őt közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek Barabás – a kísérletet a Fidesz újabb megrendelésének nevezte, s a Momentum elnöke is szerencsétlen ötletnek tartja. Barabás terve mögött többen a főpolgármester, Karácsony Gergely taktikai lépését sejtik, aki folyamatosan küzd a saját pozícionálásával Magyar Péterékkel szemben.
5. SZÁZMILLIÓS JÖVEDELEM A SZŐLŐ UTCÁBAN
Egyre nyúlik a Szőlő utcai javítóintézet volt vezetőjének a bűnlajstroma: Juhász Péter Pált és egykori nevelőintézetisből lett élettársát most már pénzmosással is gyanúsítják. Eszerint a pár három nehéz sorsú lányt futtatott, akiknek a jövedelméből több mint százmilliót tettek el, aminek egy részéből lakásokat és autókat vettek. Az előzetes letartóztatásban lévő, az intézményt 14 éven át korlátlan hatalommal vezető Juhászt eddig emberkereskedelemmel, kényszermunkával, hűtlen kezeléssel és hamis magánokirat felhasználásával gyanúsították meg.
6. A PÁRT KATONÁJA A HONVÉD ÉLÉN
Némi titokzatoskodás után kétszáz VIP-meghívott körében jelentették be, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter lett a Budapest Honvéd futballklub új elnöke. A Honvéd tulajdonosa másfél éve a baloldali milliárdosként ismertté vált Leisztinger Tamás üzletember, aki előtte már Diósgyőrben is vállalt egy időre befektetői szerepet a magyar fociban. Az NB II-ben szereplő kispesti klub vezetésének most nagyobb céljai vannak, ezért vett maga mellé öttagú elnökséget Leisztinger (köztük Kispest baloldali polgármesterét is), s ezért kérték fel a Fidesz vezető politikusát, aki egyben Honvéd-szurkoló, s fia is a klub korosztályos játékosa. Szijjártóék terve szerint a felnőtt csapat régi sikereinek visszahozatala mellett akadémiájuknak is nagy szerepet szánnak, a Bozsik Stadiont pedig a klub tulajdonába adja az állam. További hozadéka a politikus érkezésének egy több százmilliós szerződést jelentő szingapúri főszponzor megjelenése is.
7. NEM LÁTSZIK A MENEKÜLTÁRADAT VÉGE
Bár azt gondolnánk, már minden ukrán elhagyta országát, aki el akarta és el tudta, a legújabb statisztikák szerint ez koránt sincs így: szeptemberben csaknem 80 ezer ukrán kapott védelmet az EU-ban, ami 50 százalékos növekedés augusztushoz képest és a legmagasabb szám az elmúlt két évben. Az ugrás valószínűleg annak a kijevi döntésnek köszönhető, amely megengedte a 18 és 22 év közötti férfiak kiutazását. Az unióban hivatalosan jelenleg 4,3 millió ukrán él, a legtöbben (egymillió fölött) Németországban és Lengyelországban, a harmadik helyen a Magyarországhoz hasonló lakosságszámú Csehország áll csaknem 400 ezer befogadottal, nálunk ez a szám ennek a tizede, 42 ezer.
8. SARKOZY ÚJRA KINT
Bár öt évre ítélték, mindössze három hetet töltött börtönben Nicolas Sarkozy volt francia elnök. A hetvenéves, apai ágon magyar származású Sarkozyt azért ítélték el, mert líbiai segítséggel akarta megfinanszírozni a kampányát, de most kiengedték tavaszig, amíg a fellebbezéséről döntenek. Megköszönte a börtönőröknek az emberséges bánásmódot, ám nagyon keménynek nevezte a börtönlétet, főleg, hogy a fenyegetések miatt magánzárkában kellett raboskodnia, pedig a biztonsága miatt két testőrt is telepítettek a mellette lévő cellába.
9. MEGINT MAGYAROS IRODALMI DÍJ
A magyar származású David Szalay nyerte az angolszász nyelvterület legrangosabb irodalmi kitüntetését, az 50 ezer fonttal járó Booker-díjat. Az 51 éves Szalay brit, magyar és kanadai állampolgár, Londonban nőtt fel, Oxfordban végzett, Bécsben él, de lakott felnőttként apja szülővárosában, Pécsett, valamint Budapesten is. Az idei díjat egyhangúlag ítélte neki oda a zsűri hatodik szépirodalmi munkájáért, a Flesh című regényért, amelynek István nevű főszereplője Magyarországról indulva lesz iraki katona, majd az angol szupergazdagok világába kerül. Szalay könyvei közül korábban a Minden, ami férfi és a sztálinizmusról szóló Az ártatlanság megjelent magyarul is. Az 1968-ban alapított irodalmi Booker-díjat sokáig a Brit Nemzetközösség országainak szerzői kaphatták, mára bővült az odaítélés köre, csak az maradt feltételként, hogy angolul kell íródnia a díjazott műnek és a könyvnek meg kell jelennie Nagy-Britanniában.
10. MINDEN HÉTEN TÁJFUN
Néhány napon belül két pusztító tájfun söpört át a Fülöp-szigeteken, a halottak száma kétszáz felett jár, másfél millió embert kellett kitelepíteni. A klímaváltozás miatt különösen pusztító az idei tájfunszezon: a filippínóknak ez volt a 21. hatalmas trópusi viharjuk és közben még egy földrengéssel is meg kellett küzdeniük. Eközben a maláj és a thai partok mellett folytatódik a kutatás azután a mintegy háromszáz, Burmából menekült muszlim után, akiknek feltehetően elsüllyedtek a csónakjaik. Eddig tucatnyi túlélőt és több mint húsz holttestet találtak.
