1. NÉLKÜLÜNK
Bár pillanatokra volt csak a magyar labdarúgó-válogatott attól, hogy a pótselejtező kivívásával meglegyen a lehetősége negyven év után kijutni a világbajnokságra, ismét bukás lett a vége. A Puskás Arénában telt ház előtt a feladvány a sikerhez az volt, hogy legalább döntetlenezzen Marco Rossi csapata Írország ellen, s a 80. percig a magyarok fölényben játszva vezettek is, ám jött az ír egyenlítés, majd a 96. percben a szempontunkból tragikus fordítás. Ez azt jelenti, hogy jövőre sorrendben immár a tizedik világbajnokságot rendezik meg nélkülünk, ráadásul minden korábbinál több, 48 csapattal. Szomszédaink közül csak a szerbek és a szlovénok maradtak le hozzánk hasonlóan a pótselejtezőkről is.
2. ELENGEDTÜK A NEGYVENNYOLCAT
A sportéletben és azon kívül is felfokozott reakciókat váltott ki a váratlan és drámai vereség. Az MLSZ elnöke, Csányi Sándor könnyes szemmel magyarázta, hogy talán, ha korábban bevezetik a magyar bajnokságban a magyar játékosokat előnyben részesítő szabályokat, akkor előrébb tartanánk. Egyelőre nem tudni, felajánlja-e lemondását Marco Rossi szövetségi kapitány, akivel meglehetősen szokatlan módon még a selejtezősorozat vége előtt hosszabbított szerződést a szövetség. Orbán Viktor előzőleg jellempróbának nevezte a meccset, utólag csak annyit mondott, hogy szertefoszlott egy álom. Triumfált viszont a magyar kormány által Izrael-ellenessége miatt kitiltott ír zenekar, a Kneecap, mint ahogy nagyot ünnepelt a Fradi ír szakvezetője Robbie Keane is. Nemcsak a magyar sportrendszert régóta bíráló szakértők, hanem kormányoldali megmondóemberek között is akadt, aki az eredmény után megkérdőjelezte a futballba öntött rengeteg pénz hatékonyságát.
3. TIZENEGYEST KAPTAK A KISVÁLLALKOZÓK
A gyermekes családok és a nyugdíjasok után a kisvállalkozók hangulatán is igyekszik javítani a kormány a jövő évi választásokra készülődve. Összesen 80-90 milliárd forint adómegtakarítást eredményez a bürokrácia csökkentése mellett az a tizenegy pontos kormányzati intézkedéscsomag, amelyet ma jelentett be Orbán Viktor és Nagy Elek, a kamara elnöke. Egyebek között húszmillióra emelik az alanyi áfamentesség értékhatárát, 45 százalékra növelik az átalányadózók költséghányadát, a főállású egyéni vállalkozóknál csökkentik a szocho alapot, bővítik a kisvállalati adóra jogosultak körét, százmillió forintos adókedvezménnyel támogatják a környezeti károk felszámolását és a zöld beruházásokat és fél évvel eltolják az üzemanyagok jövedéki adóemelését, ami húszmilliárd forint adómegtakarítást jelent a szektornak.
4. RENDÜLETLENÜL BÍZUNK AZ AKKUIPARBAN
A kisvállalkozóknál csak a Samsungnak volt jobb napja, a koreai cég ugyanis 133 milliárdos állami támogatást kap gödi gyárának bővítésére, amelyre összesen 955 milliárdot szán. Bár az elmúlt években gyengélkedik az aksiipar, a Samsung egyedi kormánydöntésekkel korábban ötször kapott állami támogatást, összesen 54,5 milliárdot, a mostanival együtt ez már több mint 187 milliárd. Ezen túlmenően a működéséhez szükséges infrastruktúra-fejlesztésre is több tízmilliárdot költött az állam. A gyár jelenleg környezetvédelmi engedély nélkül működik, azt ugyanis a múlt hónapban megsemmisítette a bíróság.
5. EURÓPA SZÍVE A VÁROSMAJOR
A térség, sőt Európa egyik legmodernebb szívklinikáját adták át a budai Városmajorban. A Semmelweis Egyetem 13,5 milliárdba került új, hétszintes épülete a kormányzat szerint nemcsak a Magyarországon népbetegségnek számító szív- és érrendszeri betegségek felismerésében és kezelésében jelenthet sokat, hanem az orvosképzésben is.
6. KÉT DUDÁS GYŐRI CSÁRDÁSA
Győrben találkozott össze hétvégén a kormánypárt és az ellenzék kampánya, míg Orbán Viktor a Digitális Polgári Körök országjárását kezdte a városban egy zártkörű rendezvényen, teli sportcsarnokban, addig Magyar Péter újabb országjárásával eredt ellenfele nyomába a megyeszékhely egy bekamerázott belvárosi terén. A miniszterelnök szerint az amerikai pénzügyi megállapodásra azért volt szükség, mert Trianon óta ki vagyunk gazdaságilag szolgáltatva, s most az EU nem véd meg bennünket. Beszélt a fiatalok megszólításáról és a jobboldal által képviselt baloldali értékekről is, az ellenzéki szavazók felé nyitva. Hasonló hangnemben adott a hétvégén hosszú interjút Orbán a kontinens egyik legnagyobb hatalmú újságírójának, az Axel Springer kiadó vezetőjének is, akinek elmondta, hogy Magyarország az EU és a NATO tagja marad és nem fogadna el az oroszoktól kárpátaljai területeket. A Tisza elnöke eközben Győrött azt fejtegette, talán még soha nem álltak ilyen jól, összeállt az ellenzéki program, a csapat, megvannak a képviselőjelöltek, most a kormányzáshoz kell felnőni.
7. HADHÁZY A LEGNÉPSZERŰBB
Nem Orbán Viktor édesapja, hanem a miniszterelnök vejének cége üzemelteti Hatvanpusztát – legalábbis a birtok ügyei után megszállottan vadászó Hadházy Ákos szerint. Az ellenzéki politikus ezt arra alapozza, hogy az autójával történt ütközés miatti rendőri vizsgálatkor az uradalom kertésze vallomásában jelezte, ő a Tiborcz István tulajdonolta BDPST Group alkalmazottja. Ezzel pedig Hadházy szerint újabb lépéssel kerültünk közelebb a valósághoz, vagyis hogy Orbán Viktoréknak épül a birtok. A cég később el is ismerte, hogy ők üzemeltetik a majorságot az idősebb Orbánnal kötött megbízási szerződés alapján. A jelek szerint a közvélemény értékeli az Orbánék által bolondnak beállított Hadházy aktivitását, ugyanis a politikus az ellenzékinek elkönyvelt Republikon intézet népszerűségi listáján az első, 58 százalékkal, őt pedig Karácsony Gergely főpolgármester követi (55). A lista harmadik helyén Magyar Péter áll (50), kedveltsége a duplája Orbán Viktorénak (23), akinek nagyon magas az elutasítottsága a bizonytalanok közt. Nem jelentene azonban a Fidesz számára alternatívát Lázár János vagy Varga Judit előtérbe tolása sem, ugyanis mindketten a lesújtó, 12 százalékos mélyponton állnak.
8. KICSIT TÁVOLODNAK A NER-TŐL A HAZAI NÉMETEK
Lecserélte a német nemzetiségi listát eddig vezető, a parlamentben a kormánypártokkal mindig együtt szavazó Ritter Imrét a német kisebbség országos önkormányzata. Helyére a politikai közéletben ismeretlen Gallai Gergely nemzetiségpolitikai szakértőt jelölték, aki nyolc év után váltja Rittert. Ha jövőre is elegen szavaznak a német nemzetiségi listára, Gallai lesz a hazai németek teljes jogú képviselője az Országgyűlésben. 2018-ban és 2022-ben a Magyarországon élő kisebbségek közül egyedül a németnek sikerült mandátumot szereznie.
9. MŰKÖDÖTT A SVÁJCI ÓRA
Nemcsak mi, a bolgárok és a kazahok is kaptak az orosz szankciók alól mentességet Donald Trumptól. Eszerint tovább működhetnek a Lukoil bolgár érdekeltségei, így a cég burgaszi olajfinomítója, mint ahogy a kazahsztáni Tengiz olajmezői is. A Lukoilnak ráadásul az egész külföldi kúthálózata is megússza tavaszig, addig kéne az orosz cégnek az amerikaiak számára is elfogadható vásárlót találnia az érdekeltségeire, az első (svájci) vevőjelöltet ugyanis azonnal megvétózta Washington. Egy másik területen viszont nagyot lobbizott Svájc: az ajándék Rolexekkel bőven felszerelt alpesi delegációnak ugyanis sikerült a Fehér Házban elérnie, hogy a svájci termékeket sújtó amerikai vámot a horribilis 39 százalékról az európai 15 százalékra csökkentik.
10. BEVÁNDORLÁSELLENES BALOLDAL
Példátlanul szigorú migrációellenes intézkedéseket jelentett be a baloldali brit kormány, amely az ország egész bevándorlási politikáját átalakítaná. Eszerint a jövőben a menekültstátusz csak átmeneti lenne, és a jelenlegi öt helyett húsz évig kellene a menekülteknek várniuk, míg letelepedhetnek. Könnyebb lenne a kiutasítottak kitoloncolása, a kitoloncoltakat vissza nem fogadó országokat pedig vízumtilalommal sújtanák. A Munkáspárt ezzel próbálja gátolni a bevándorlásellenes Reform előretörését, amely jelenleg magabiztosan vezet a felmérésekben.
