1. POLITIKAI KEZDŐK A TISZA JELÖLTJEI
Véget ért a Tisza Párt egyszemélyes időszaka, bemutatták ugyanis azt a több mint háromszáz embert, akik vállalták a versenyt a 106 egyéni parlamenti képviselői hely tiszás jelöltségéért. A választókerületenként három-három aspiránsból a hónap végén szavazzák meg a tényleges képviselőjelölteket. A politikába ellenzéki oldalon most beszállók túlnyomó többsége ismeretlen az országos közéletben, de köztük van a Tisza minden korábbi arca is, Nagy Ervin színésztől Ruszin-Szendi Romulusz exkatonán át Rost Andrea operaénekesig. A jelöltek harmada nő, az átlagéletkor 40-50 között van, sok köztük az orvos és ápoló, a mérnök, a tanár, ötödük rendelkezik doktori fokozattal. Magyar Péter pártelnök azt hangsúlyozta, hogy jelöltjeik civilek, átlagemberek. A kormánysajtó természetesen már talált néhány családi, baráti kötődést a korábbi baloldali ellenzékkel, de ennél érdekesebb, hogy Orbán Viktor is azonnal reagált a névsorra, a miniszterelnök szerint a Tisza emberei „túl baloldaliak és túl brüsszeliek”.
2. NEM KÉRNEK, DE NEM IS ADUNK
A magyar kormányfő szerint Brüsszel megint pénzt kér a tagállamoktól Ukrajna támogatására, de a kijevi korrupció miatt ez olyan, mintha egy láda vodkával akarnák leszoktatni az alkoholistát. Orbán Viktor ezzel Ursula von der Leyen tagállami vezetőknek küldött levelére utalt, amelynek célja azonban nem igazán pénzkérés, sokkal inkább az, hogy nyomást gyakoroljon a vezetőkre, egyezzenek végre bele, hogy a zárolt orosz vagyont használják fel Ukrajna finanszírozására, mert ha ezt nem teszik, akkor máshogyan kell pénzt találni. Magyarország közben azt is bejelentette, hogy egyet nem értése jeléül nem küldi el miniszterét arra az uniós találkozóra, amelyet decemberben a kelet-ukrajnai Lembergben tartanak, s amelyen az ország uniós csatlakozásának ügyét kéne továbblendíteni. Közben Varsó hivatalosan is azzal vádolta meg Moszkvát, hogy orosz hírszerzők robbantottak fel a hétvégén Kelet-Lengyelországban egy vasútvonalat. Az ukrán elnök pedig Párizsban járt, ahol megállapodott francia kollégájával, hogy Kijev száz francia szuperszonikus vadászrepülőt vásárol.
3. TALÁN MAJD JÖVŐRE
Az idei átlag alatti magyar gazdasági növekedés után jövőre átlag fölöttit jósol a legfrissebb brüsszeli előrejelzés. Az Európai Bizottság jövőre 1,4 százalékos átlagos gyarapodást vár a 27 tagállamban, ezt múlná felül a 2,3 százalékos magyar adat. A jelen azonban még sötét: a minap közölt uniós adatok szerint a harmadik negyedévben mért zéró magyar növekedéssel hátulról az ötödik helyet foglaljuk el a tagállamok között, s ha az elmúlt egy éves teljesítményt nézünk, egy hellyel még hátrébb csúszunk. Csak a németeknél, az olaszoknál és a finneknél rosszabb a helyzet, de Brüsszel szerint mindez összességében még mindig azt jelenti, hogy az európai gazdaság a vártnál jobban vészelte át az amerikai vámok okozta vihart.
4. JOBBAN ÉLÜNK
Szeptemberben a bruttó átlagkereset 687 ezer, a nettó 475 ezer forint volt, a KSH adatai szerint. A bruttó 9,5, a nettóé tíz, az infláció feletti reálkereset pedig 5,5 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset emelkedése a júliustól érvényes magasabb összegű családi adókedvezmény miatt haladta meg a bruttóét. Az „átlagmagyar” jövedelmi helyzetéről jobb képet adó mediánérték nettó 397 ezer forint volt. Közben a honvédelmi miniszter bejelentette, hogy a katonák és honvédségi alkalmazottak karácsony előtt 120 ezer forint juttatást kapnak a SZÉP-kártyáikra.
5. LÁZÁR LABANCRA, KURUCRA IS LESÚJT
Benyújtotta a közbeszerzési törvény módosításáról szóló javaslatát a közlekedési és építési miniszter, s ettől mintegy meg is szelídült Lázár János, aki immár nem akarja elüldözni az országból a Strabagot. Lázár szerint az osztrákok és más cégek is maradhatnak az állami beruházásokban, ha betartják az új szabályokat, melyek jótállási kötelezettségeket jelentenek, valamint senkinek sem ismernek el tíz százaléknál nagyobb profitot. Lázár a hibáknál a Strabag esetét említette a még mindig lezárt M30-as autópályán, míg az extraprofitnál példaként Mészáros Lőrinc V-híd nevű cégének ment neki, amely szerinte pereskedni akar a nagyobb haszonért, de alvállalkozói szerződéseit nem mutatja be – esetükben nem fog számítani, hogy a vállalat magyar, fűzte hozzá a miniszter.
6. A LAKÁSAINKAT IS LŐRINC ADJA EL
A Mészáros Lőrinchez köthető MBH Bank vett magának egy ingatlanközvetítő céget, méghozzá az egyik legnagyobbat, a húszezer ingatlant kínáló, országos hálózattal rendelkező Otthon Centrumot, amelynek kétszáz irodája és csaknem kétezer ügynöke van. Ezzel teljessé vált a bank lakásfinanszírozási rendszere, miután korábban a Fundamenta Lakáskassza többségi tulajdonjogát is megvette. Most már az ingatlanközvetítéstől kezdve a hitelközvetítésen, ingatlanbefektetési és fejlesztési tanácsadáson, biztosításközvetítésen át az értékbecslésig és energetikai tanúsítványok készítéséig mindenben ki tudják szolgálni ügyfeleiket, ezzel utolérték a piacvezető OTP-t. Mindeközben a magyar állam az MBH-ban lévő 20 százalékos csomagjából öt százalékot eladott a bank vezetőinek 42 milliárd forintért.
7. NEM LESZ DEVIZAHITELES REFERENDUM
A Kúria helyben hagyta a választási bizottság döntését, amely elutasította a Jobbik devizahiteles népszavazási kezdeményezését. A párt arról kérdezte volna a polgárokat, hogy az Országgyűlés felfüggessze-e mindaddig a deviza alapú hitelekből eredő végrehajtási eljárásokat, amíg nem születik az unió bíróságának április végi ítéletével összhangban álló törvény. Az unió bírósága azoknak a szerződéseknek az érvénytelenségét mondta ki, amelyeknél a bank nem tájékoztatott megfelelően az árfolyamkockázatokról.
8. AZ ENSZ TRUMP TERVE MÖGÖTT
Az elmúlt hetek helyben járása után egy kicsit közelebb került Gáza a békéhez: az ENSZ Biztonsági Tanácsa támogatta az amerikai elnök húszpontos tervét. A nyugati és a muszlim országok igennel voksoltak, az oroszok és a kínaiak tartózkodtak, így elvileg a jogi akadály elhárult, hogy nemzetközi erők érkezzenek az övezetbe. Ugyanakkor egyelőre nem tudni, mely országok és milyen feltételekkel volnának egyáltalán hajlandók részt venni egy ilyen műveletben, főleg, hogy a Gázában még mindig a legnagyobb hatalommal rendelkező Hamasz elutasította az ENSZ-határozatot, mert az szerinte nem felel meg a palesztinok elvárásainak.
9. ROBBANTÓ HOLLANDIK
Ausztriában idén megduplázódtak a robbantásos ATM-rablások. A támadások mögött szinte minden esetben holland bűnözők állnak, akik éveken át a szomszédos Németországba jártak át készpénzautomatákat kifosztani, ám mostanra beértek a német óvintézkedések (egyes automaták bezárása éjszakára, festett bankjegyek, stb.), így a német támadások száma idén a korábbi csúcs negyedére zuhant. A robbantásoknál nemcsak az elrabolt, mondjuk százezer eurónyi pénz a probléma, hanem az akár eurómilliós anyagi kár is, amely a környező épületekben keletkezik, ráadásul a detonáció komoly sérüléseket is okozhat.
10. HOLTUKIGLAN
Együtt születtek, együtt hódították meg a világot és most együtt is haltak meg: közös asszisztált öngyilkossággal ért véget a Kessler-nővérek élete. Az énekes-táncos-színész ikerpár a múlt század ötvenes éveitől vált roppant népszerűvé Amerikában és Európában. A Kessler-nővérek Szászországban születtek, egypetéjű ikrekként hatvan évet töltöttek el színpadokon olyan világsztárokkal, mint Frank Sinatra, Harry Belafonte vagy Fred Astaire, miután még tinédzserként átszöktek Nyugat-Németországba. A revük csillagaiként, a hírnevüket megalapozó párizsi szerződésük után bejárták a világot, főleg Olaszországban éltek, 1972-ben Budapestre is eljutottak, s még nyolcvan évesen is felléptek. Alice és Ellen Kessler 89 évesek voltak, München melletti otthonukban, legális eljárással, orvos által előkészített szerrel végeztek magukkal, s mint azt már tavaly nyilatkozták, végakaratuk szerint egy urnában szeretnének nyugodni.
