1. TITOKBAN KÉSZÜLT BÉKETERV
Donald Trump hivatalba lépése óta a legmagasabb rangú amerikai katonai delegáció érkezett Kijevbe, hogy a háború végéről tárgyaljon. A megbeszéléseken várhatóan szerepel az a béketerv, amelyről amerikai és orosz vezetők egyeztettek titokban, s amelynek a világ csak most értesül a létezéséről. A részletek még homályosak, de ami eddig kiderült, az meglehetős aggodalommal tölti el Kijevet és európai szövetségeseit. A megállapodásban Ukrajna eddig el nem foglalt területeket is át kellene, hogy adjon Oroszországnak, igaz, máshol meg Moszkva adna vissza megszállt részeket – így az egész Donbasz orosz kézre kerülne, de hivatalosan csak bérbe vett területként. A megegyezés értelmében Ukrajna felére csökkentené haderejét és lemondana nagyhatótávú rakétáiról, bár cserébe kapna valamiféle biztonsági garanciákat. Kijevnek további rossz hír, hogy Washingtonban bejelentették, az amerikai kormányzat leginkább ukránbarát tagja, Keith Kellogg különmegbízott januárban távozik posztjáról.
2. HÁROMBÓL SEMMI
Ahogy az várható volt, a magyar kormányfő elutasította az Európai Bizottság vezetőjének levelében szereplő mindhárom lehetőséget Ukrajna pénzügyi támogatására. Ursula von der Leyen azt írta a tagállamok vezetőinek, gyorsan meg kellene állapodniuk abban, hogy a lefoglalt orosz vagyonból támogatják Kijevet, mert ha nem ezt teszik, akkor vagy a tagállamoknak kell pénzt küldeniük, vagy az uniónak kell közös hitelt felvennie. Orbán Viktor szerint egyik megoldás rosszabb, mint a másik. A legtöbb ország szerint viszont az orosz vagyon felhasználása jó megoldás, csak erről az azt kezelő Belgiumot is meg kéne győzni. A svéd külügyminiszter például közös skandináv álláspontként sürgette a hozzányúlást a vagyonhoz, mert szerinte nem lesz tartható, hogy a jövőben is az északi országok költsék a legtöbbet Ukrajna támogatására.
3. ÚJ CSÚCSON A FORINT
Közel kétéves csúcsra erősödött a forint, miután az euróval szemben 382 alá is került. A magyar pénznek az adhatott lökést, hogy a jegybank nem tervez kamatcsökkentést belátható időn belül, tehát marad a magas kamatszint, mert még nem ért véget az áremelkedések elleni küzdelem – számításaik szerint a még mindig 4 százalék feletti infláció csak 2027 elején érhet a 3 százalékos cél közelébe. Eddig nagyon jó éve van a magyar fizetőeszköznek, ugyanis 2025-öt még bőven 410 felett kezdte – azóta az euróval szemben több mint 7 százalékkal erősödött, míg a dollárral szemben ennek több mint dupláját.
4. NOVÁK KATALIN MUNKÁBA ÁLLT
Nem jár már a havi bruttó 5,7 millió forintos tiszteletdíj Novák Katalinnak, miután a kegyelmi botrányba belebukott korábbi államfő elhelyezkedett a hazai piaci szférában. A volt köztársasági elnök a családja tulajdonában lévő Aranyklinika egészségügyi vállalkozásba szállt be, ez egy édesapja által vezetett szegedi magánklinika, amelynek tavaly már 1,6 milliárd forint volt az árbevétele. Novák pontos feladata még nem derült ki az immár negyedrészben általa is tulajdonolt cégben, de állami juttatása így megszűnik, autóhasználatát, s kétszemélyes titkárságot viszont megtart. A jelenlegi szabályok szerint ha egy volt államfő olyan munkát vállal, amely társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettséggel jár, állami jövedelme automatikusan megszűnik.
5. NÉMA TISZÁS-JELÖLTEK A FÓKUSZBAN
Hétfőn bejelentett parlamenti képviselőjelölt-aspiránsaik és családjaik zaklatására panaszkodik a Tisza Párt elnöke, aki egyébként senkinek sem engedélyezi közülük a nyilatkozást az előválasztások alatt. Ami tény, kiszivárgott, hogy a közmédia egységes irányelvet adott ki tudósítóinak arról, miket kell megkérdezniük a tiszás jelöltektől, s ezek természetesen egybevágnak a Fidesz kampányüzeneteivel az ellenféllel kapcsolatban. Magyar bejelentette azt is, a tiszás aspiránsokra a második előválasztási fordulóban választókerületeik bármelyik polgára szavazhat előregisztráció után, erre jövő kedd déltől csütörtök este 7-ig lesz lehetőség. Megszólalt az ellenzéki jelöltekről a Fidesz utcapolitikusa, Lázár János is, a miniszter szerint ugyanazt kínálják, mint a 2022-es baloldali összefogás és zömük korábban is ott volt aktivistaként az ellenzéki pártok környékén.
6. GÖDÖLLŐN TOVÁBB TÖLTIK AZ AKSIKAT
Egy kínai cég akkumulátor-összeszerelő üzemet létesít Gödöllőn. Közmeghallgatást nem tartanak, csak írásban lehet észrevételt tenni. Az új üzemben évi 700 ezer akkumulátor összeszerelését tervezik, amikhez biztonságosabb lítium-vasfoszfát cellákat használnak majd. Az üzemet az M3-as autópálya felvezetőjénél, az egykori Sony-üzemcsarnokban alakítják ki. Gödöllőn ez lesz a második akkuipari beruházás, 2021 óta egy másik kínai cég alkatrészeket gyárt lítium-ionos akkumulátorokhoz.
7. ÁRAD A VÁLASZTÁS TISZABURÁN
Időközi önkormányzati választást tart harmadszor is november 30-án Tiszabura. A Kúria ugyanis a november 2-i megismételt választást is törvénysértőnek ítélte, amire azért került sor, mert október 5-én, az eredeti voksoláson (ahol hárman indultak polgármesterségért és hetvenen a hat képviselői helyért) annyi szabálysértés történt, hogy meg kellett semmisíteni az eredményt. Tiszabura azért választ, mert a korábbi képviselő-testület feloszlatta magát. Az októberi választást a hivatalban lévő polgármester, Vavrik Géza és csapata nyerte, de az eredmény ellen választási csalásra hivatkozva óvást nyújtott be riválisa, Fekete Zsigmond. A Kúria új választás kiírásról döntött, amit november elején Fekete és társai nyertek meg, amit Vavrik óvott meg ugyancsak választási csalás miatt, amit a Kúria is bizonyítottnak ítélt. Az évi 300 millió forintból gazdálkodó Tiszabura lakosainak nagy többsége roma és az önkormányzat az egyedüli foglakoztató.
8. SPANYOL KEDVENC BUDAPEST
A magyar fővárosba érkező turisták között a spanyolok vannak a legtöbben, őket követik az olaszok, a németek és a britek. Egy friss turistamonitor-kutatásból az is kiderül, hogy a Budapestre érkezők átlagosan 3-6 éjszakát töltenek itt, ezalatt többségük, 62 százalékuk kulturális programokat (múzeumokat, fesztiválokat, történelmi emlékeket) keres, a látogatók majdnem fele, 47 százaléka a 25-44 év közötti korosztályokból van, s több mint felük először járt Magyarországon. Budapest három legnépszerűbb látnivalója nem meglepő módon a Parlament, a budai Vár és a Halászbástya, a turisták 82 százaléka elégedett a vendéglátással, kiszolgálással, hiányérzetük a tisztaságot és az angol kommunikációt illetően akad. A legtöbb vendég a hagyományos magyar konyhát keresi, élén a gulyáslevessel, paprikás csirkével, kürtőskaláccsal, pörkölttel és somlóival.
9. A JAPÁNOK CSAK NÉZNEK, ELŐZ INDONÉZIA
Már hivatalosan sem Tokió, hanem a 42 milliós Jakarta a világ legnagyobb városa. Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint a 33 milliós japán fővárost nemcsak az indonézek előzték meg, hanem a bangladesiek is. Sőt, a most 40 milliós Dakka lesz az évszázad közepére a világ legnépesebb metropolisza. A világon jelenleg 33 tízmilliósnál nagyobb város van, közülük 19 Ázsiában, s a világ tíz legnépesebb települése között is kilenc ázsiai található, az egyetlen kivétel az egyiptomi Kairó. Nyugat-Európának már csak egyetlen megavárosa van, a tízmilliós London, bár a kontinens keleti peremén ott van még Isztambul és Moszkva is 15-15 millió lakossal.
10. A CSEHEK ÁLLHATNAK BOSSZÚT
A magyar válogatottat a labdarúgó világbajnokságtól elütő Írország első körben a cseheket kapta ellenfélül a vb-pótselejtezők európai sorsolásán. Az oda-vissza mérkőzések után az itt továbbjutó egy meccsen dönt a vb-kijutásról a dán-észak-macedón párharc győztesével – ott pedig az írek (vagy csehek) játszhatnak majd otthon. A többi ágon olasz-északír/walesi-bosnyák párosítások alakultak (az olaszok játszanák a döntőt idegenben), valamint török-román/szlovák-koszovói, illetve ukrán-svéd/lengyel-albán duókból kerül ki az egy-egy kijutó, összesen tehát még négy európai. A mostani sorsolás logikája alapján (a magyar csapat egy kalappal feljebb lett volna az írnél) Szoboszlaiék Szlovákiát kapták volna első ellenfélnek. Az interkontinentális pótselejtezőkön Irak-Bolívia/Suriname és Kongó-Új-Kaledónia/Jamaica elődöntők és döntők lesznek.
