1. ÖT HÓNAPON BELÜL MÁSODSZOR MOSZKVÁBAN
Végül csak összejött a magyar kormányfő napok óta lebegtetett moszkvai útja. Orbán Viktor állítása szerint azért repült Vlagyimir Putyinhoz, hogy biztosítsa, hogy továbbra is zavartalanul érkezhessen az orosz energia hozzánk. A két vezető beszélgetésének nyilvános részén a kölcsönös dicséreteken kívül semmilyen konkrétum nem hangzott el. Az ukrajnai háború lezárása azonban most inkább távolodni látszik: az elmúlt napokban ugyanis előbb az orosz elnök jelentette ki, hogy igenis igényt tartanak a már korábban bejelentett, de még el nem foglalt ukrán területekre, amire aztán az ukrán elnök jelentette ki, hogy erről szó sem lehet. Volodimir Zelenszkij helyzete azonban tovább gyengült, egyrészt a fronton változatlanul az oroszoké a kezdeményezés, másrészt az ukrán korrupcióellenes hatóságok házkutatást tartottak legközelebbi munkatársánál, az elnöki hivatal vezetőjénél. Az energiaszektort érintő százmillió dolláros korrupciós ügyben egyelőre nem kerültek elő Andrij Jermakot terhelő bizonyítékok, ennek ellenére ma délután lemondott hivataláról.
2. TÍZ ÉV – TÍZEZER MILLIÁRD
Több mint 10 ezer milliárd forintot költött 2014 és 2025 között a magyar kormány a védelmi szektorra a NATO adatai szerint. Azután döntöttek hazánk felfegyverzéséről, hogy Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet. Mindeközben kiszivárgott a német hadsereg 1200 oldalas felkészülési terve egy katonai konfliktusra, amelyben felvázolták, miként szállítanának 800 ezer NATO-katonát Nyugat-Európából keletre egy Oroszországgal szembeni mozgósítás esetén. A németek elképzelhetőnek tartják, hogy Putyin 2029-ben egy NATO elleni támadásra szánja el magát.
3. CSŐDJÁTSZMA BUDAPESTEN
A kormány Budapest hivatalos csődbejelentésére vár, ez derül ki a ma megjelent kormányhatározatból. Az Orbán Viktor jegyezte határozat „a főváros fizetésképtelenné válása esetén szükséges kormányzati intézkedésekről” címet viseli, s leszögezi, csőd esetén is biztosítják a fővárosi közszolgáltatásokat, így a tömegközlekedést és az abban dolgozók bérét is. A közgyűlésben a Fidesz mellett legerősebb Tisza Párt elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány csak hivatalos csőd esetén segítene, miközben „az elmúlt években tudatosan gyengítette Budapest költségvetését”. Karácsony Gergely szerint jogilag nem értelmezhető a csődbejelentés, ez ugyanis politikai természetű konfliktus, ahol át akarják tolni a felelősséget a főváros oldalára, miközben ezt nem hiszi el a közvélemény, amit egy friss felmérés is alátámaszt. A főpolgármester úgy látja, „a kormány rájött, túltolták a biciklit”.
4. KIZÁRTÁK A FRAKCIÓBÓL IS
A párt után a Momentum parlamenti frakciójából is kizárták a korábbi EP-képviselőt, Cseh Katalint. Bedő Dávid frakcióvezető jelezte, kérték tőle, adja vissza önként mandátumát, de ezt nem teszi meg, pedig morális minimumnak tartották volna ezt a lépést, miután Cseh csatlakozott a párbeszédes Barabás Richárd új politikai mozgalmához. Márpedig a Humanisták indulni akarnak önállóan a választáson, míg a Momentum már korábban visszalépett ettől, hogy ne álljon a Tisza Párt útjába. Eközben a szintén választási indulásra készülő MSZP társelnöke, Komjáthi Imre megjelent Magyar Péter egyik fórumán, és kérdéseket tett fel az ellenzék vezetőjének, aki viszont arra kérte a szocialistákat, ne akadályozzák a kormányváltást. Magyar Komjáthi „kevesebb szegényt, kevesebb gazdagot” szlogenjére pedig azt válaszolta, a Tiszának nem célja, hogy kevesebb gazdag legyen.
5. 31 EZERREL KEVESEBBEN DOLGOZNAK
Három hónap alatt egy kisvárosnyi ember tűnt el a munkaerőpiactól. A KSH adatai szerint októberben a foglalkoztatottak száma 4,674 millió, munkanélkülieké 217 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt. Az augusztus-októberi időszakban 4,672 millióan dolgoztak, 31 ezerrel kevesebben, mint tavaly ilyenkor. A munkanélküliségi ráta 4,6 százalék volt, 223 ezer embernek nem volt munkája, az álláskeresés átlagosan 12 hónapot vett igénybe, 45 százaléknyian három hónapnál rövidebb ideje kerestek munkát, 33 százalékuknak pedig ez már egy éve nem sikerült.
6. A BIZTOSÍTÁSI PIACON TAROLNAK A NER-LOVAGOK
A kormányfő barátja és veje, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István terjeszkedik a biztosítási piacon. A Mészáros-közeli CIG Pannónia csoport hatalmas ügyfélállományhoz jutott az állami MVM Next társaság biztosítóinak leváltásával. A CIG többségi részvénypakettjét Mészáros a Hungarikum alkuszon keresztül birtokolja, tulajdonostársa a szintén NER-közeli üzletember, Keszthelyi Erik. Mindeközben a Tiborcz-érdekeltségű Gránit Biztosító felvásárolta a nem-életbiztosításokkal foglalkozó Magyar Posta Biztosítót. Ez az ügylet azért érdekes, mert az állami Corvinus Zrt. 2022-ben vásárolta meg a Magyar Posta Biztosítót és Életbiztosítót, majd nem sokkal ezután eladták a kormányfő vejének. Ha már szóba került az MVM – az állami társaság hasít, épp a minap fizetett be a büdzsébe 131 milliárd forint osztalékot, miután májusban a KSH átlagkereset-mutatóját lengette ki több ezer forinttal azzal, hogy kifizette a dolgozói bónuszokat, cirka 8-12 milliárdot.
7. MEGHALT KENEDI JÁNOS
Hetvennyolc éves korában meghalt Kenedi János, a rendszerváltás előtti demokratikus ellenzék kiemelkedő alakja, az 1956-os Intézet tudományos munkatársa, Budapest díszpolgára. Kenedi újságíróként, filmkritikusként kezdte pályáját, egy könyvkiadó szerkesztője volt, később szabadfoglalkozású. 1985-ben ő szervezte meg a társadalmi problémákról rendezett monori találkozót, majd 1986-ban az ’56-os forradalomra emlékező illegális konferenciát. A rendszerváltó években a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének alapító tagja, az SZDSZ elvi nyilatkozatának egyik szerzője és a Nyilvánosság Klub ügyvivője volt. 2007 és 2010 között a nevét viselő, általa vezetett bizottság vizsgálta az állambiztonsági iratok levéltárba való átadását.
8. A PÁPA A KÖZEL-KELETEN
A Közel-Keletet választotta első úti céljának a pápa. XIV. Leó első állomása a törökországi Iznik városa, amelyet az ókorban még Niceának hívtak, s pontosan 1700 évvel ezelőtt ott tartották a kereszténység egyik legfontosabb zsinatát. A pápa fő üzenete a béke, ám ez nem tűnik könnyen megvalósíthatónak a térségben. Törökország után az egyházfő Libanonba megy, amelynek fővárosát a napokban bombázta megint több hónap szünet után Izrael. A zsidó állam hadserege átcsapott a Libanonnal szomszédos szír területekre is, állítása szerint iszlamista terroristákat iktatva ki. Közben előkerült egy felvétel, amelyen Ciszjordániában izraeli katonák két magát megadó palesztint végeznek ki.
9. PUCCS A DROGÁLLAMBAN
Úgy látszik, a tavalyi év csak apró szünet volt a Nyugat-Afrikát ebben az évtizedben elborító puccssorozatban: ezúttal Bissau-Guineából kellett távoznia az államfőnek. A kontinens egyik legkisebb és legszegényebb országának elnöke a szomszédos Szenegálba menekült, az új vezető egy tábornok, aki szokás szerint azt ígéri, hogy csak egy évre veszi át a hatalmat. A térséget Malitól Nigeren és Guineán át Burkina Fasóig megrázó többi katonai hatalomátvételhez képest új elem, hogy a puccsisták a kábítószer-ellenes harcot is indokként hozták fel. Az egykori portugál gyarmatból ugyanis a kontinens első narkóállama lett, ahol az ország politikai-gazdasági-katonai vezetése teljesen összenőtt a drogkereskedőkkel, akik Európába továbbítják a Dél-Amerikából érkező kokaint.
10. VERETLEN A FRADI AZ EL-BEN
Továbbra sem talált legyőzőre az Európa-ligában az NB I-ben néha botladozó Ferencváros labdarúgócsapata. A nemzetközi klubszíntéren kiválóan teljesítenek a zöld-fehérek, ezúttal Isztambulban döntetleneztek 1-1-re a nemzetközi sztárokkal teletűzdelt Fenerbahce vendégeként, s a meccsen vezettek is Varga Barnabás fejesével. Az újabb pontszerzéssel a Fradi öt meccsből 11 ponttal a 36 csapatos tabella hatodik helyén áll, s évzárásként decemberben a Glasgow Rangerst fogadja, immár a továbbjutás küszöbén. A nemzetközi focisiker mellett elkezdődött Hollandiában és Németországban a női kézilabda-világbajnokság, ahol a magyar válogatottat a szakvezetés a legjobb nyolc közé várja – a mieink a nyitányon 26-17-re legyőzték Szenegált.
