1. KUNOK A PÁLYÁN
Kerek 34 kilométerrel bővült a magyar autópálya-hálózat, átadták ugyanis az M4-es Törökszentmiklós és Kisújszállás közötti szakaszát. A 170 milliárdba került beruházást személyesen a miniszterelnök nyitotta meg, aki szerint Magyarország lakosságarányosan már eléri a legfejlettebb nyugat-európai országok autópálya-ellátottságát, és a fejlesztések különösen a rendszeresen a kormányra szavazó Alföld gazdasági felzárkózását szolgálják. Az M4-esből még így is hátra van egy hatvan kilométeres szakasz, amit koncesszióban akarnak majd megépíteni. Orbán Viktor emlékeztette a jelenlévőket, hogy a pénznek jobb helye van az Alföldön, mint „a ripityára lőtt Donbaszban”.
2. ELÁRULT FUVAROSOK
Az útdíjak emelése ellen tiltakozó fuvarozók akadályozták Budapest és környéke közlekedését. A kormányzat szeretné az autópályákra terelni a kamionokat és teherautókat, ezért drasztikus emelésről döntött, két részletben, januártól és márciustól összesen 35 százalékkal nő a díj. A megállapodást elfogadták a szállítási szervezetek is, ám sok kisfuvarozó szerint vezetőik elárulták őket, amikor aláírták a megállapodást és emlékeztettek arra, hogy a legfontosabb egyesület elnöke a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a szállítmányozó cégét irányítja. Lázár János közlekedési miniszter szerint viszont hárommillió ember éjszakai nyugalma a tét. A Tisza közölte, hogy kormányra kerülése esetén ő tényleg tárgyalni fog a fuvarozókkal.
3. A SZEGEDI CSATA ZÁRTA AZ ÉVET
Megtartotta ötödik háborúellenes kampányrendezvényét a Fidesz az általa életre hívott digitális polgári körök szervezésében, a gyűlés Szegeden a Pick Arénában volt nyolcezer néző előtt. Újdonság, hogy felszólalt támogatólag egy korábbi államfő is Áder János személyében, Orbán Viktor pedig Lázár Jánossal tartott a csarnokban Lázárinfót nézői kérdésekkel, köztük egy nem éppen barátságos felvetéssel a gyermekvédelemről, amire a kormányfő azt mondta, a javítóintézetek valóban problémásan működtek eddig. Orbán egyébként lehetséges miniszterelnökként említette Ádert, Lázárt és Varga Mihályt is. Eközben szokás szerint a kihívó is követte a hatalmon lévőt, a Tisza Párt gyűlését egy szegedi belvárosi téren tartották, Magyar Péter a leszlovákozott felvidéki képviselője miatt a határon túli magyarokért való kiállást helyezte az esemény fókuszába, s szerinte a külhoni szavazatokkal visszaélésre készül a hatalom.
4. ERDÉLYBEN ORBÁN A FEJEDELEM
Hiába szól hazafias üzenetként a Nélküled dala a tiszás gyűlésen vagy viszi Magyar Péter a vállán a székely zászlót, úgy fest, Erdélyben nem sok keresnivalója lesz az ellenzéknek a 2026-os választáson sem. Az RMDSZ alapítványának készített felmérés ugyanis azt mutatja, hogy a romániai magyarok körében 92 százalékos támogatottsággal toronymagasan Orbán Viktor a legnépszerűbb anyaországi politikus. Ezzel szemben az ellenzéki pártok népszerűsége nagyjából megegyezik a román pártokéval, vagyis igen alacsony. Mindeközben a magyar állampolgársággal bíró erdélyiek nyolcvan százaléka biztosan részt venne jövőre a magyarországi választásokon.
5. BORSOT TÖRNEK A BÍRÓSÁG ORRA ALÁ
Nem érdekli különösebben a kormánypártot a Fővárosi Törvényszék döntése, amellyel betiltotta a Bors nevű kormánybulvárlap négymillió példányos különszámának terjesztését, amely az ellenzéki Tisza Párt lejáratásával foglalkozik. A lapot kiadó Mediaworks szembehelyezkedik a bírósági döntéssel, szabotázsa pedig élvezi a miniszterelnök politikai igazgatójának támogatását, a lapot a szegedi Fidesz-nagygyűlésen is bőszen osztogatták. A jogsértő magatartás tarthatatlanságára a törvényszék és a Magyar Bírói Egyesület is felhívta a figyelmet, ám a kormányoldali érvelés azzal üti el a törvényesség betartását, hogy a tiltó döntést hozó bíró állítólag letöltötte a Tisza applikációját. Lázár János a Tiszának nyaló bírókról beszélt, s a Borsot a nyolcvanas évek szamizdatjához hasonlította. Több újságkihordó ezt másként látja, és megtagadta a különszám kézbesítését körzetében. Magyar Péter pedig bűnözőnek nevezte Orbánt, amiért a törvény megszegésére buzdít.
6. AJÁNDÉKESŐ A MÚZEUMOKNAK
Februártól harminc múzeumba kerül letétbe az az 1422 műalkotás, amelyet Matolcsy György elnöksége alatt, 2020 és 2024 között vásárolt össze a nemzeti bank. A hatmilliárd forint értékű – főleg absztrakt és neoavantgárd művekből álló – gyűjteményt eddig nem láthatta a nagyközönség, a műalkotások a jegybank belső tereit díszítették vagy raktárakban vártak jobb sorsukra. Hosszú távon várhatóan a festmények tulajdonjogát is megkaphatják a múzeumok. A Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria például 155 képet kap a gyűjteményből. Baán László, a Szépművészeti főigazgatója szerint ilyen léptékű kortárs gyűjteménygyarapításra a rendszerváltás óta nem volt példa.
7. MÉGIS KELL GRÖNLAND
Lehet, hogy francia-orosz elnöki tárgyalások is lesznek Ukrajnáról, legalábbis ezt a lehetőséget vetette fel Vlagyimir Putyin, s Emmanuel Macron sem volt elzárkózó. Az amerikai közvetítéssel zajló folyamat közben továbbra is nagyon lassan halad. Ráadásul az amerikai hírszerzéstől olyan értékelések szivárogtak ki, amelyek szerint a Kreml ura egyáltalán nem tett le arról, hogy elfoglalja egész Ukrajnát, sőt Moldovát és a balti államokat is. Az orosz elnök szóvivője szerint ez nincs így. Miközben tovább tart a csigalassúságú, de folyamatos orosz előrenyomulás, az ukránok azzal vigasztalódhatnak, hogy sikerült Moszkvában felrobbantaniuk egy orosz tábornokot az autójába rejtett pokolgéppel, legalábbis nehéz elképzelni, hogy ne Kijev állna az akció mögött. Kiújult a harc egy másik befagyottnak tűnt fronton is: a Fehér Ház külön nagykövetet nevezett ki az amúgy Dániához tartozó Grönlandra, aki fő feladatának a terület Amerikához csatolását jelölte meg.
8. TRUMP KONTRA CLINTON
Bár lejárt a határidő, s elvileg minden dokumentumot nyilvánosságra kellett volna hozni az amerikai pedofil milliárdos, Jeffrey Epstein aktáiból, a most közzétett újabb kazal irat még mindig messze nem a vége, ráadásul erősen cenzúrázták bennük a neveket és arcokat. A kormányzat magyarázata szerint időigényes az iratok feldolgozása, ám ezt több törvényhozó sem fogadja el és jogi lépésekkel fenyegetőzik. A most közzétett fotókból politikailag a legérdekesebbek a Bill Clinton volt és Donald Trump jelenlegi elnököt ábrázolók, bár igazából csak megerősítik azt, amit eddig is tudni lehetett, vagyis hogy ők ketten jóban voltak még letartóztatása előtt Epsteinnel, de arra továbbra sincs adat, hogy konkrétan ők is részt vettek volna a lányok kihasználásában, vagy hogy bizonyíthatóan tudtak volna a bűncselekményekről. Az mindenesetre biztos, hogy Clinton-fotókból a kormányzat sokkal többet töltött fel, mint Trump-képekből, utóbbiak közül egyet ráadásul magyarázat nélkül utóbb el is tüntetett.
9. TECHMILLIÁRDOSOK KORA
Egy hét alatt százmilliárd dollárral nőtt a világ leggazdagabb emberének vagyona, köszönhetően két bírósági ítéletnek, amelyek jóváhagytak korábbi kifizetéseket Elon Musknak. A dél-afrikai származású Musk így már nettó 750 milliárd dollárral rendelkezik, ami több, mint a listán utána következő három emberé (Larry Page – Google, Larry Ellison – Oracle és Jeff Bezos – Amazon) összesen.
10. NEM ÉRT HAZA KARÁCSONYRA
Szenteste előtt két nappal meghalt minden idők egyik legszebb karácsonyi dalának, a Driving Home for Christmasnak a szerzője: Chris Rea 74 éves volt. Az olasz apától és ír anyától született angol gitáros-énekes a nyolcvanas évek kezdetétől a kilencvenes évek végéig egymás után ontotta a slágereket jellegzetesen rekedt hangján. Az azóta eltelt negyedszázadban is folyamatosan készítette a lemezeket és koncertezett – már amikor az őt egész életében kínzó betegségek, a ráktól a cukron át az agyvérzésig engedték – de ezekkel az albumokkal már nem tudta megközelíteni korábbi sikereit. A zenén kívül filmezett is, harmadik nagy szenvedélye pedig az autóversenyzés volt. Azon kevés sztár közé tartozott, aki egész életét egyetlen nő mellett töltötte el, későbbi feleségével még tizenévesen szerettek egymásba, két lányuk született.
