1. ITT AZ ÚJABB AMERIKAI-EURÓPAI VÁMHÁBORÚ
Még az eddiginél is tovább romlott az Európa és Amerika közti viszony, miután Donald Trump bejelentette, hogy büntetővámmal sújtja azt a nyolc országot, amelyek különösen erősen tiltakoznak Grönland tervezett bekebelezése ellen. Az amerikai elnök február 1-től vet ki tíz százalékos vámot a hatalmas szigetet uraló Dánia mellett Svédországra, Norvégiára, Finnországra, Nagy-Britanniára, Franciaországra, Hollandiára és Németországra, utóbbi gazdaságát érinti leginkább a döntés, s persze ezen keresztül a magyarországi autógyárakat is. A vámok ráadásul később tovább emelkednek majd mindaddig, amíg csak Dánia el nem adja Grönlandot Amerikának. Trump döntésének indokai között új elemként említette, hogy a norvégoktól nem kapta meg a Nobel-békedíjat. A bejelentést óriási felháborodás és rettenet fogadta Európában. Az európai vezetők még a héten válságtanácskozásra gyűlnek össze, miközben egyelőre elhalasztották az Amerikával korábban kötött vámmegállapodás életbe léptetését.
2. A GÁZAI EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERE
Az amerikai elnök nyilvánosságra hozta, szerinte kiknek kéne irányítaniuk Gázát, a nevek között ott van a magyar kormányfőé is, s Orbán Viktor azonnal el is fogadta a felkérést. Donald Trumpra jellemző módon egyelőre rengeteg a kérdőjel és a tisztázatlan részlet a földig rombolt övezetet irányító összesen három testülettel kapcsolatban, amelyek közül a Béketanácsnak az elnöke természetesen maga Trump. A tagok között ott van az amerikai külügyminiszter, Trump veje, Tony Blair brit exkormányfő és sok más ismert ember. Az amerikai elnök célzott arra is, hogy lesznek olyan tagok, akiknek az országaitól egymilliárd dollár befizetését kérik majd megtiszteltetésért. A helyzetet még tovább bonyolítja, hogy az izraeli kormány nemtetszését fejezte ki, amiért nem egyeztetett vele a Fehér Ház a bejelentés előtt.
3. ORBÁNNAK FÁJNAK A FIATALOK
Folytatta digitális polgári körökbe csomagolt országjárását a miniszterelnök, aki ezúttal Miskolcon, a telt házas DVTK Arénában tartott „háborúellenes gyűlést”, ahol Amerikát és Kínát hazánk barátai közé sorolta, míg az oroszokat „csak” korrekt partnerként jellemezte. Orbán Viktor több választói csoportot is megcélzott beszédében, egyrészt jelezte, hogy megállapodást kötött a cigánysággal, másrészt szólt a nevelés fontosságáról, mert szerinte a szülők felelőssége is sok fiatal szembefordulása a kormánnyal. Ellenfelüket, Magyar Pétert a kormányfő egyenesen „fiatal kalandornak” nevezte, akire nem lehet rábízni az országot. Orbán Viktor ma pedig a fideszes polgármesterekhez fordult országos önkormányzati fórumán, ahol a helyi vezetőket, képviselőket nevezte a Fidesz győzelmi zálogának, mert ha ők nem állnak bele a mozgósításba, akkor nem fognak tudni nyerni.
4. MAGYAR CSÚCSMENEDZSERT TANKOLT
A „legmenőbb, legfelkészültebb, legelismertebb” magyarként mutatta be a Tisza Párt elnöke friss káderigazolását, Kapitány Istvánt, aki korábban a világon legmagasabb pozícióban lévő magyar menedzsereként a Shell olajmulti globális alelnöke volt, 2020-25 között a magyar menedzserszövetséget is vezette, 2023-ban pedig kormánykitüntetést kapott Szijjártó Péter méltatásával. A magát „magyar Jockey Ewingnak” nevező Kapitány karrierjét a nyolcvanas években az Interag állami külkereskedelmi vállalatnál kezdte, onnan került a Shell magyar leánycégéhez, most pedig már nyugdíjaskorban a politikába átnyergelve a Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai felelőse lett. Magyar Péter szerint Kapitány „pályára küldése” sokkolta a Fideszt, pedig a tiszás „igazolási időszak” még nem zárult le, vagyis további nagy neveket ígér az ellenzéki vezető, miközben Kapitány nagy lendülettel már bele is kezdett a kormányzat gazdaságpolitikájának bírálatába.
5. SE AZ LMP, SE VONA PÁRTJA NEM INDUL
Az LMP és Vona Gábor pártja is úgy döntött, nem indul az idei országgyűlési választáson. Sem az LMP, se Második Reformkor (2RK) nem fog országos listát állítani. A 2RK színeiben egyéni jelölt se indul, míg az LMP legfeljebb három egyéni választókerületben állíthat jelöltet a párt hétvégi kongresszusának döntése alapján, miközben a párt hangsúlyozza, hogy a közös demokratikus és politikai célok mentén kész támogatást nyújtani a demokratikus ellenzék induló pártjainak, ami vélhetően a Tiszát jelentheti.
6. NEHÉZ A DOLGA A NAGYKÖVETNEK
A diplomáciai szokásokat mellőzve alapos fejmosásban részesítette az EU-tagállamok budapesti nagyköveteit a magyar külügyminiszter, aki egy rendezvényen közölte, hogy nem avatkozhatnak be a magyar választásokba interjúkkal, kritikákkal, kommentekkel, különben „nagyon-nagyon nehéz dolguk lesz a jövőben Budapesten”, azaz az államigazgatás vezetőivel nem tudnak majd találkozni, „osztályvezető-helyettesi szint fölé nem fognak jutni”. Szijjártó szerint még idejében világossá kell tenni a kampányszabályokat a brüsszeli nyomás miatt, ráadásul a tárca közleményéből úgy tűnhetett, a miniszter hívta össze a nagyköveteket, ám valójában a ciprusi EU-elnökség megnyitójának vendégeként ragadta magához a szót, eligazítást tartva az értetlenkedő diplomatáknak.
7. REKORD A HASZNÁLTAUTÓ-PIACON
Újabb rekord született tavaly a hazai használtautó-piacon: 920 ezer járművet írtak át, 1,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, amikor szintén csúcsot döntött az eladások száma. Tavaly is hat márka uralta a teljes forgalom csaknem felét: az első helyen több mint tíz százalékkal az Opel áll 95 ezer adásvétellel, két százalékkal lemaradva a Volkswagen a második, a dobogó harmadik fokán a Suzuki áll nyolc százalékos aránnyal. Ford, BMW és Toyota a további sorrend. 2025 közepére az autópark átlagéletkor elérte a 16,3 évet, a tavaly gazdát cserélt személyautók közel negyven százaléka legalább húszéves volt.
8. FIZET, MINT A VASUTAS
Tavaly 735 millió forint kártérítést fizetett a MÁV az utasoknak a vonatok húsz percen túli késéseiért. 2025-ben összesen már csak öt és fél évnyi percet késtek a vonatok, az előző évi hat év 11 hónappal szemben. A MÁV célja, hogy 2030-ra 88 százalékra javítsák a vonatok pontosságát. A most közzétett éves jelentés szerint tavaly a személyszállító vonatok 81 százaléka hat percnél kisebb késéssel vagy késés nélkül érkezett a célállomásra.
9. SPANYOL VASÚTI TRAGÉDIA
Súlyos vasúti szerencsétlenség történt Dél-Spanyolországban, ahol az ország büszkeségének számító, Európában a leghosszabb gyorsvasúti hálózat két szerelvénye rohant egymásba. A Málagából Madrid felé tartó vonat Córdobától nem messze eddig ismeretlen okból kisiklott és összeütközött a másik vágányon szembe száguldó vonattal. A két szerelvényen összesen négyszázan utaztak, a halálos áldozatok száma negyven körül jár, rengeteg a súlyos sérült. A szakasz teljesen sík, a vágányokat tavaly újították fel, így a szakértőknek elképzelésük sincs, miért hagyta el a síneket a vonat, amely amúgy 300 kilométeres óránkénti sebességre is képes.
10. AFRIKA VISSZAVESZ A RITMUSBÓL
A korábbiaknál több gólt és még a korábbiaknál is nagyobb botrányt hozott az idei afrikai labdarúgó kontinensbajnokság, amely után a kiírást is módosítják, hogy vonzóbbá tegyék a tornát. 2028-tól ugyanis csak négyévente és nyáron rendezik a viadalt, hogy ne legyen gond az Európában játszó sztároknak (és klubjaiknak). A mostani helyszín Marokkó volt, amely csodálatos stadionokat épített a rendezvényre, s amelynek csapata a döntőbe is bejutott, ahol Szenegállal találkozott. Az események a rendes játékidő végén csúsztak ki az ellenőrzés alól, amikor előbb a bíró nem adott meg egy szenegáli gólt, majd videózás után befújt egy marokkói tizenegyest. A szenegáliak tiltakozásul levonultak a pályáról, a nézőtéren, de még az újságírópáholyban is óriási verekedés tört ki, a meccs húsz perc után folytatódott a büntetővel, amelyet a Real Madrid marokkói gólkirálya egészen nevetséges módon hagyott ki, hogy aztán a hosszabbításban Szenegál megszerezze a győzelmet.
