1. ATOMBOMBA JELLEGŰ MELLBERÚGÁS
Okafogyottá vált és így gyorsan véget ért a rendkívüli brüsszeli EU-csúcs, amelyen az amerikai büntetővámokra adott válaszlépésekről kellett volna dönteni, ám közben Donald Trump visszavonta fenyegetését. Így aztán a tagállamok vezetői inkább azt próbálták kitalálni, milyen megállapodás is születik majd Amerikával Grönlandról, s hogyan viselkedjenek majd a következő hasonló viharban. A magyar kormányfő azonban nem erről beszélt a csúcs után, hanem azt bírálta, hogy Brüsszel simán befogadta az ukránok 800 milliárd dolláros igényét. Hozzátette, hogy ugyan azt nem árulhatja el pontosan, milyen igényről van szó, de az egész „egy atombomba jellegű mellberúgás”, s csak a Fidesz akadályozhatja meg az eladósodást és a jövő évi ukrán EU-csatlakozást.
2. FAGYBAN ÉS SIVATAGBAN IS TÁRGYALNAK
Késő éjszakába nyúló találkozón fogadta az orosz elnök Donald Trump különmegbízottjait, s az amerikai béketervről tartott megbeszéléseket nyíltnak és hasznosnak minősítették. Ugyanakkor továbbra sem látni, hogy meglenne a végső megoldás a területi kérdésre, vagyis a Donyeck-medence státuszára, amelyet Moszkva és Kijev is döntőnek nevez. Közben elindult az amerikai, az ukrán és az orosz delegáció is az Egyesült Arab Emírségekbe az első háromoldalú megbeszélésekre. Az eheti nagy diplomáciai kavarás szélárnyékában Moldova újabb lépést tett a Moszkvától való távolodásra. A román többségű ország vezetése ugyanis bejelentette, hogy hivatalosan is megkezdte a kilépését a Szovjetunió utódállamait összefogó Független Államok Közösségéből, amelynek eddig legalábbis névleg tagja volt.
3. MEGINT MEGFIGYEL AZ EBESZ
A 2022-es parlamenti választásokhoz hasonlóan idén is lehetnek EBESZ-megfigyelők Magyarországon. A szervezet decemberben már küldött egy felmérő delegációt, amely az áprilisi voksolás előkészületeit vizsgálta, s javaslatot tett a folytatásra, amelyre egy hazai civil online petíció 60 ezer aláírása is felkérte az EBESZ-t. Az igényfelmérők ezek után úgy döntöttek, hogy 2026-ban is teljes körű megfigyelést javasolnak nálunk – négy éve azt állapították meg, hogy rendben zajlott a voksolás, de beárnyékolta az egyenlő feltételek hiánya.
4. KEVESEBBEN DOLGOZNAK, DE NAGYOBB FIZETÉSÉRT
Tavaly az utolsó negyedévben 4,6 millióan dolgoztak Magyarországon, ez 3,5 éves mélypont, az ezt megelőző negyedévnél ennél 13 ezerrel, az előző év azonos időszakában pedig 46 ezerrel kevesebben. A KSH friss adatai szerint közfoglalkoztatottak száma 78 ezer, a külföldön dolgozóké 108 ezer fő volt. A munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt, az előző negyedévivel és az előző év azonos időszakával is megegyezően. A munkanélküliek száma 213 ezer volt, a munkakeresés átlagos időtartama 12,7 hónapra nőtt. A KSH ma közölte gyorsjelentését a novemberi keresetekről is. A bruttó átlagkereset 756,4 ezer volt novemberben, 8,9 százalékkal több mint egy évvel korábban, a nettó átlag viszont a családi szja-kedvezménye miatt 10,2 százalékkal nőtt 525,9 ezerre. A nettó mediánbér 417,9 ezer forint volt, míg a reálkereset 6,2 százalékkal lett magasabb egy év alatt.
5. KIÁLLÁS A MÚZEUM ELŐTT
Habár nem ők a tipikus utcai demonstrálók, de immár a múzeumi dolgozók is kivonultak tüntetni siralmas anyagi helyzetük miatt. A tiltakozó muzeológusok a nyolc éve zárva tartó Iparművészeti Múzeumtól vonultak a Magyar Nemzeti Múzeum elé, ahol a közgyűjteményi dolgozók szakszervezetének vezetője „égbekiáltó szégyennek” nevezte azt, hogy levéltárosok, könyvtárosok, múzeumiak bére a „döbbenetes” bruttó 460 ezer forinton áll a legmagasabb presztízsű országos intézményekben is. A kulturális tárca erre ígért 2026-ra 15 százalékos béremelést, ami nagyjából a bruttó 550 ezer elérésére lehet elég.
6. TÖBB SZÁZ MILLIÁRDOS HIÁNY A NYUGDÍJKASSZÁBAN
Tavaly 760 milliárd forint volt a magyar nyugdíjbiztosítási alap hiánya, az előző évhez képest 6,8 százalékkal többet, 6629 milliárdot költött az állam nyugdíjakra. A nyugdíjrendszer bevétele eközben a társadalombiztosítási járulékból 2965 milliárd, a szociális hozzájárulási adóból 2904 milliárd volt. A főként a 13. havi nyugdíj és egyéb kiadások miatt eredetileg 564,5 milliárd költségvetési támogatást tervezett a kormány, de az alap hiánya végül 760 milliárd lett. Az Egészségbiztosítási Alapot is figyelembe véve tavaly 2700 milliárdnyi társadalombiztosítási kiadásnak nem volt egyértelmű fedezete, ami GDP-arányosan mintegy 3 százalékos hiánynak felel meg.
7. NERESEK KITOLTAK TÍZMILLIÁRDOT, MAJD AZ ÁLLAM BETOLT HÚSZAT
Húszmilliárd forintot költött a kormányzat a felszámolásba dőlt Magyar Vagon csoport cégeinek megmentésére. A MÁV tízmilliárdért vette meg a járműjavító és járműgyártó céget, további közel tízmilliárdért pedig az ingatlant birtokló vagyonkezelő társaságot, ily módon megmentve a dunakeszi gyártóbázist, amelynek egymilliárd eurós élő szerződése van vagongyártásra Egyiptommal. Visszatetsző epizód a céghistóriában, hogy a csoportban korábban tulajdonos Szalay-Bobrovniczky-Kristóf honvédelmi miniszter, Tombor András MCC-alapító és Hernádi Zsolt Mol-vezér nem sokkal azelőtt, hogy kiszálltak volna a cégből, osztalékként tízmilliárd forintot vettek ki belőle. Tavaly decemberben még 300 hitelező több mint 50 milliárd forint követelése várt rendezésre. A mostani húszmilliárd forinton felül az állam további 6,5 milliárddal akarja rendezni kkv-k követeléseinek egy részét, a fennmaradó több tízmilliárdos követelés sorsa pedig a felszámolásban dől majd el.
8. NÉGYMILLIÁRDÉRT KONZULTÁLTUNK A „TISZA-ADÓRÓL”
Négymilliárd forintot költött a kormány arra az ötkérdéses nemzeti konzultációra, amelyben az Index által a Tisza Pártnak tulajdonított adóemelési terveket lehetett véleményezni. A Rogán Antal-féle miniszterelnöki kabinetiroda a nyomtatási feladatot 400 millióért Balásy Gyula cégeire bízta, míg a küldemények összeállítását és kiküldését 3,6 milliárdért a Digitális Magyarország Ügynökségre – és ebben még nincs benne konzultáció hirdetési kampányának költsége. Az Index elleni sajtóperben amúgy a Tiszának adott igazat a bíróság a megismételt elsőfokú eljárásban. Mindeközben ugyancsak Balásy cégei nyerték meg a kormányközeli Schmidt Mária történész által vezetett – és közpénzből finanszírozott – Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány 2,5 milliárd keretösszegű kommunikációs tenderét is
9. MEGSZÜLETETT AZ AMERIKAI TIKTOK
Több éves huzavona után megoldódott a TikTok körül kirobbant amerikai-kínai vita. A bolygó minden hetedik lakosa által használt kínai közösségi médiafelületet az amerikaiak először adatvédelmi és politikai kockázatnak nevezve betiltással fenyegették, majd Donald Trump ezt inkább zsarolássá szelídítette, amelynek az volt a lényege, hogy a kínai anyacégnek le kell választania és el kell adnia amerikai leányát. Ez következett be most, a vevők között vannak arabok, de főleg amerikai befektetők, köztük Trump több fontos Szilícium-völgyi támogatója.
10. VERETLENÜL A FRADI, SPORTOSABB A MAGYAR
Hetedik mérkőzésén is veretlen maradt a Ferencváros a labdarúgó Európa-liga alapszakaszában, a zöld-fehérek ezúttal itthon játszottak a görög Panathinaikosz ellen, vezettek is, de végül 1-1-re végződött a mérkőzés. A két legjobb magyarját – Varga Barnabást és Tóth Alexet – a téli átigazolási időszakban elveszítő Fradi így biztos továbbjutóként 15 ponttal hetedik helyen áll a 36 csapatos El-táblázaton, s a Nottingham Forest elleni utolsó meccsén dől el, hogy egy plusz rájátszásos kört megspórolva a legjobb nyolc között végez-e. Közben érdekes adatokat publikált a KSH időmérleg felmérése, mely szerint a magyarok sportra szánt ideje jelentősen emelkedett az elmúlt másfél évtizedben, a naponta mozgók aránya pedig 6,7-ről 12,2 százalékra nőtt – különösen az idősebb generációknál nagy a javulás, amely jellemzően a fitnesz típusú sporttevékenységek területén mutatkozik.
