1. NEM LESZ KORMÁNY ORBÁN NÉLKÜL
Újabb nemzetközi nagyvállalati topmenedzsert igazolt frontemberei közé a Tisza Párt. A gazdaságfejlesztésért felelős Kapitány István után Magyar Péter pártelnök bemutatta Orbán Anitát mint potenciális külügyminisztert. Orbán a tiszás pártvezetőhöz hasonlóan a Fideszből jön, 2010-ben képviselőjelölt is volt, aztán 2015-ig energiabiztonságért felelős utazó nagykövet, utána Londonban egy amerikai LNG-gázvállalat menedzsere, 2021-től pedig a Vodafone felsővezetője. A kormánypárti reakciók sem maradtak el, Szijjártó Péter nyugati energiacégek lobbistájának nevezte Orbán Anitát, Kocsis Máté frakcióvezető pedig „Bajnai Gordonnal egy udvartartásban dolgozó ” ügynöknek. Az új tiszás politikusnő minderre azzal vágott vissza, hogy ehhez képest 2020-ban a kormány támogatta NATO-főtitkárhelyettesi jelölését, az új kormány első feladatának pedig a viszony rendezését nevezte az EU-val, a lengyelekkel és a nyugati szövetségesekkel.
2. A POLITIKÁBAN IS VAN BARÁTSÁG
Kaposvári tömeggyűlésén is megpróbálta meggyőzni a bizonytalankodó választókat a miniszterelnök, amikor azt mondta, a Fidesz is olyan, mint a hosszú barátság, ahol elfogadjuk, hogy a másik nem tökéletes, márpedig most nincs itt a kísérletezés ideje. A digitális polgári körök rendezvényén Orbán Viktor ki is mondta ellenfele nevét, amit minden kampányban kerülni szokott, ezúttal viszont hosszú beszéd helyett kérdésekre válaszolt, amikor „Von der Leyen-Weber-Zelenszkij-Magyar Péter-csomagról” beszélt, amelyben sértegetések elegyednek szerinte fenyegetésekkel. Kaposváron bejelentették a nemzeti petíció nevű újabb aláírásgyűjtés témáit is, három nemet várnak a magyaroktól, méghozzá az ukrán háború finanszírozására, az ukrán állam uniós működtetésére és a rezsiárak háborús emelésére.
3. LÁZÁR CIGÁNYOZÁSBA KEVEREDETT
Immár nem először lőtt túl a célon az éles fogalmazásokat kedvelő fideszes frontember, Lázár János. Az országjárására a miniszterelnök mellé emelt Lázárnak ezúttal a kaposvári kormánypárti nagygyűlésen kellett elnézést kérnie a cigánysággal kapcsolatos szavaiért. A közlekedési miniszter előtte balatoni fórumán a migránsok távoltartása kapcsán úgy fogalmazott, „valakinek takarítania kell az Intercityn a szaros mosdót, de oda a magyar választók nem nagy lendülettel jelentkeznek, ezért fel kell tárni a belső tartalékokat, és ez a cigányság”. Szavain felháborodott a Tisza Párt, a roma önkormányzat, emberjogi aktivisták, ám Lázár úgy magyarázta, ő mindig a cigányok felemelkedéséért dolgozott, s ezúttal is a migránsokkal szemben emelt szót a hazai munkanélküliek mellett. Bocsánatkérése után az addig hallgató Sztojka Attila roma ügyekért felelős államtitkár úgy nyilatkozott, „nem nekem kellett előbb megszólalnom, hanem annak, aki tévedett és bántóan beszélt”.
4. TÁRGYALNAK, HARCOLNAK, SZÁLASIZNAK
Kézzelfogható eredmény nélkül értek véget két nap után az első háromoldalú ukrán-orosz-amerikai tárgyalások, hacsak az nem tekinthető önmagában eredménynek, hogy állítólag már ezen a héten jön a következő kör. Eközben a fronton változatlan elszántsággal dúl a harc, mint ahogy változatlan intenzitással próbálja megfagyasztani az ukrán városokban élőket az orosz hadsereg, s változatlan lendülettel üti egymást az ukrán és a magyar kormány is. Az ukrán külügyminiszter már egyenesen Szálasihoz hasonlította Orbán Viktort, akinek választási kampányában egyre inkább az Ukrajnával riogatás kerül a középpontba.
5. NAGYOT NŐTTEK A LAKÁSÁRAK
Tovább gyorsult a lakásárak növekedése 2025 harmadik negyedévében Magyarországon. A nemzeti bank legfrissebb lakásárindexe szerint országos átlagban negyedéves alapon öt százalékkal, éves összevetésben pedig 21 százalékkal emelkedtek az árak. A fővárosban az éves áremelkedés 26 százalékos volt, míg a vidéki városokban 19 százalékot ért el. A legnagyobb negyedéves drágulást (csaknem 9 százalékost) a községekben mérték, ahol éves szinten közel 19 százalékos volt az áremelkedés. Régiók szerint a legkiemelkedőbb drágulás Észak-Magyarország városaiban volt, több mint tíz százalékkal, míg a dél-alföldi városokban egy százalékkal csökkentek az árak, Budapesten pedig az előző negyedévhez képest három százalékkal drágultak a lakások..
6. MESSZIRŐL JÖTT KISCSOMAGOK ÁRADATA
Soha nem látott mennyiségű kis értékű csomagot vámkezelt tavaly a NAV. Az adóhatóság összesen 204 millió 150 euró alatti csomagot vizsgált meg, 50 százalékkal többet, mint 2024-ben, amikor 136 millió küldeményt kellett vámkezelnie. Az áruk 18 millió tonnányi összmennyisége viszont alig változott, a növekedést az olcsó online rendelések robbanása okozta. A vámkezelt áruk értéke elérte a 18 ezer milliárd forintot, a vámbevétel 154 milliárd forintra nőtt, míg az import áfából 504 milliárd forint folyt be, jóval több, mint egy évvel korábban. A gyorsan növekvő forgalom az unió egész területén gondot okoz, ezért az EU idén nyártól egységesen három eurós vámot vet ki a kis csomagokra.
7. MÁR 150 EZER MAGYAR AUSZTRIÁBAN
Decemberben több mint 131 ezer magyart regisztráltak foglalkoztatottként Ausztriában, novemberhez képest pedig – főleg a téli síszezon miatt – 4,6 százalékkal (6 ezerrel) többet. Ugyanakkor ez nem a teljes szám, hiszen részmunkaidőben több mint hétezer fő, csaknem tízezer önfoglakoztató és közel ötszáz szerződéses szabadúszó is van a szomszédban, így összesen csaknem 150 ezren dolgoznak ott. Ez nagy emelkedés, hiszen 2016-ban még nem érte el a magyarok száma a 78 ezret sem. Jelenleg német vendégmunkásból van a legtöbb Ausztriában (139 ezer), utánuk a magyarok következnek, míg a románok állnak a harmadik helyen több mint 74 ezer fővel.
8. ÚJABB HALOTT MINNESOTÁBAN
Polgárháború közeli a hangulat az amerikai Minneapolisban, ahol a bevándorlásügyi hatóságok három héten belül a második baloldali aktivistát lőtték agyon. Ezúttal egy 37 éves, betegápolóként dolgozó férfi volt az áldozat, akit az ügynökök előbb földre vittek, majd ott több lövéssel megölték. A hatóságok szerint a férfinél fegyver volt, ám az eddigi videófelvételek alapján az elő sem vett fegyvert már elvették az ügynökök, amikor tüzet nyitottak. A Fehér Ház a migránsokat védő aktivistákat és az államot, valamint a várost vezető demokratákat okolja a helyzetért, Donald Trump továbbra is azzal fenyegetőzik, hogy felkelésnek nyilvánítja a folyamatos és egyre erőszakosabb tüntetéseket, ezzel teremtve meg a lehetőséget a hadsereg bevetésére. A helyzet annyira drámai, hogy a volt elnökök szokásos hallgatását megtörve, megszólalt Barack Obama és Bill Clinton is.
9. PANDAHÁBORÚ TAJVAN MIATT
Több órás sorban állás után búcsúztak szeretett pandáiktól a tokióiak, miután annyira megromlottak a japán-kínai kapcsolatok, hogy Peking visszakérte a kölcsönadott állatokat, így a szigetország fél évszázad után először maradt panda nélkül. Kína azon sértődött meg, hogy a japán miniszterelnök kijelentette, egy Tajvan elleni inváziót nem néznének tétlenül. A világháború óta legjobboldalibb japán kormány feje, Takaicsi Szanae harciassága és megszorításellenes gazdaságpolitikája a jelek szerint bejön a választóknak, olyannyira, hogy a közvélemény-kutatásokat látva az első női miniszterelnök száz nappal hatalomra kerülése után feloszlatta a parlamentet és előrehozott választásokat írt ki.
10. EZÜSTÉREM A PÓLÓ EB-N
Hiába próbálta meg kétszer is a magyar vízilabda-válogatott legyőzni a szerbeket a belgrádi Európa-bajnokságon, az egygólos csoportkörös vereség után a torna döntőjében is kikapott a házigazdáktól. Varga Zsolt megfiatalított csapata ezúttal a fináléban 10-7-es vereséget szenvedett az olimpiai bajnoktól az Eb-történet két legeredményesebb nemzetének összecsapásán, a bronzérmet pedig a görögök szerezték meg. A torna álomcsapatába két magyar játékos, Manhercz Krisztián és Nagy Ákos került, a legjobb pedig a Ferencváros sztárja, a szerb Dusan Mandics lett. Nem szerepel ennyire jól a magyar férfi kézilabda-válogatott az Eb-n, ott Izland után Szlovéniától is kikaptunk a középdöntőkben, így már csak matematikai esély maradt az elődöntőre, de már az ötödik helyért játszani is bravúr lenne.
