1. RAGASZKODUNK A DRÁGA OROSZ GÁZHOZ
A magyar-ukrán szópárbaj újabb fejleményeként Orbán Viktor utasította Szijjártó Pétert, hogy rendelje be a budapesti ukrán nagykövetet. A külügyminiszter ezt meg is tette és elmondta Fegyir Sándornak, hogy szerinte Kijev a Tisza oldalán beavatkozik a választási kampányba, amit nem tűrnek el. Érdekes adat látott napvilágot a Budapest-Moszkva viszonyról is. Újságírók az Eurostat adatai alapján kiszámolták, hogy az oroszokkal kötött szerződés alapján Magyarország drágábban veszi a gázt, mint ha azt a szabadpiacon, tőzsdei áron szerezné be. Csak novemberben másfélmilliárd forint volt a különbség, a 2021 októberében megkötött megállapodáson idáig összesen 285 milliárdot buktunk.
2. 180 EZER TÁMOGATOTT KÖZALKALMAZOTT
Nyolcvan milliárd forinttal 180 milliárdra növelte a közalkalmazottak otthontámogatására félretett pénzt a kormány. Bővül a jogosultak köre is az önkormányzati tűzoltókkal és az országgyűlési képviselők, valamint a nemzetiségi szószólók által foglalkoztatottakkal, az igények benyújtásának határidejét pedig kitolták február 15-ig. Az egymillió forintos támogatással számolva a keret 180 ezer igénylőnek elegendő. Korábban csak azokra a lakáshitelekre lehetett kérni a támogatást, ahol bank volt a hitelező, mostantól munkáltatói kölcsönre is. A tavaly nyáron bejelentett egymilliós otthontámogatást lakáshitelük önerejének megfizetésére vagy törlesztésére használhatják fel a közalkalmazottak.
3. SZÉLJOBBRÓL A DK-JELÖLTSÉGIG
Újabb meglepőnek tűnő politikai igazolás mutatja, hogy a magyar politikában nagyjából bármekkora ideológiai távolság áthidalható taktikai megfontolásokkal: Jakab Péter, az egykor szélsőjobboldali Jobbik korábbi elnöke az áprilisi választásokon a Demokratikus Koalíció színeiben indul. A Nép Pártján néven mozgalmat vezető független parlamenti képviselő Miskolcon indul egyéniben DK-jelöltként, ahogyan azt Dobrev Klára országjárásán bejelentették. Jakab lépését azzal indokolta, hogy „a NER-ből kiugrott Magyar Péter ne építhessen fel egy újabb NER-t”, miután a Tisza visszautasította az ellenzéki összefogást például vele is. Eközben az MSZP-nél cáfolták azokat a sajtóhíreket, hogy a szocialisták is a választástól távolmaradás mellett döntöttek volna. Pedig Magyar Péter már üdvözölte, hogy „egy újabb kispárt nem áll a népakarat útjába”, s azt ígérte, hogy választási győzelem után az összes mérhető párt bevonásával fognak új választási törvényt alkotni.
4. MINDENKIT AZ ÚT SZÉLÉN HAGYTAK
Feloszlatta a Fidesz érdi szervezetét a párt ottani egyéni képviselőjelöltje, miután a tagság jelentős része nem támogatta választási indulását. Kardosné Gyurkó Katalin miniszterelnöki biztos a kiakolbólítást úgy indokolta, hogy „hatékonyabb és stílusában is megújult” helyi kormánypártot szeretne maga mögött látni, de állítólag a párt választmányának meg azzal érvelt, hogy a 2024-es önkormányzati vereség után tartós belső konfliktus alakult ki. Az Orbán Viktor által kiválasztott Gyurkó akkor nem tudta megszerezni a polgármesteri széket, most viszont Aradszki András korábbi fideszes polgármester szeretett volna visszatérni, miután 2022-ben is nyert egyéniben a körzetben. A központ viszont a régi érdi erős ember helyett továbbra is az eddig kudarcos új favoritban bízik.
5. ÁRAD AZ INFLUENZA
Berobbant az influenzajárvány az országban. A múlt héten közel 46 ezren influenzaszerű tünetekkel és több mint 216 ezren akut légúti fertőzéssel fordultak orvoshoz. Az influenzások száma több mint hét százalékkal, a légúti fertőzésben szenvedőké 2,5 százalékkal nőtt. A múlt héten megbetegedettek 45 százaléka (113 ezer fő) 14 év alatti gyerek. A legtöbb influenzás Komárom-Esztergom megyében van, ahol csaknem minden századik ember elkapta a vírust. Mától kötelező maszkviselést vezettek be a pécsi egyetemi klinikákon is, a szabolcsi kórházak és a szegedi klinikák már korábban megtették ezt.
6. MÉG EGY KÓRHÁZI ELTŰNÉSES HALÁLESET
Rossz fényt vet a magyar kórházakra, hogy november után most újabb olyan eset történt, amikor kórházi osztályról észrevétlenül eltávozott beteget találtak meg holtan. Korábban a szegedi klinikáról nagyműtét után került kórházon kívülre és halt meg egy beteg, most vásárnap éjjel pedig a fővárosi Szent Imre kórházból a neurológia intenzív osztályról tűnt el egy 78 éves férfi. Az idős embert másnap a rendőrség és családja is órákig kereste, végül a kórház területén egy fémhálóval rosszul fedett aknában leltek rá, miután valaki felhívta a figyelmet arra a helyre, ahol korábban az ugyancsak kórházi osztályról eltűnt nagymamáját találták meg. Az aknát az újabb eset után vélhetően sikerült megfelelő fedlappal a kórháznak ellátnia, a rendőrség most eljárást indított haláleset körülményeinek kivizsgálására.
7. MAGYAR TŰZERŐ A DERÉKHADBAN
Magyarország némileg visszaesve globálisan az 57. helyen áll hadserege ütőképességét illetően. A Global Firepower új éves listáján az Egyesült Államok haderejét az oroszoké követi, Kína a harmadik (vagyis a tavalyi holtverseny után nem tudta megelőzni az ukrán háborúban egyszerre amortizálódó és fejlődő oroszokat), Európából a franciák a legerősebbek a hatodik helyen, a britek a nyolcadikok, az olaszok a tizedikek. A GFP a magyar haderő ütőképességét a régióban az ukrán, cseh és román mögé, de a szerb és az osztrák elé sorolja. A sorrend a haderőfejlesztéseket a beszerzések nagysága alapján rangsorolja, a technológiai színvonal nem szerepel az értékelési szempontok között, csak a számokban mérhető elemekkel (tankok, katonák száma, területnagyság) kalkulálnak.
8. TRUMP ÖSSZEHOZTA EURÓPÁT ÉS INDIÁT
Dél-Amerika után most Indiával kötött hatalmas kereskedelmi megállapodást az Európai Unió, amely ezekkel a baráti országokkal próbál kitörni Amerika és Kína gazdasági szorításából. Ursula von der Leyen „minden kereskedelmi megállapodások anyjának” nevezte a két évtized után tető alá hozott alkut, amely jelentős vámcsökkentést ír elő az EU és a világ legnépesebb országa között. A megállapodást tulajdonképpen Donald Trumpnak köszönhetik, aki vámjaival összehozta a két felet, s aki most éppen Dél-Koreára csapott le. A távol-keleti ország parlamentje ugyanis késlekedett az Amerikával tavaly kötött megállapodás törvénybe foglalásával, így Trump 15-ről 25 százalékra emelte a dél-koreai termékekre kirótt vámokat. Mindez azért is aggasztó, mert az Európai Parlament is épp elhalasztotta az amerikai egyezség ratifikálását a Grönland körüli feszültségre hivatkozva.
9. EGYENRUHÁBÓL RABRUHÁBA
Tajvan egy időre akár fel is lélegezhet, a kínai hadsereg ugyanis gyakorlatilag vezető nélkül maradt, miután az elnök-pártfőtitkár lefejezte a legfelső tábornoki kart. Korrupció vádjával leváltották Csang Hju-sziát, a legmagasabb rangú kínai katonát, s a héttagú Katonai Központi Bizottság egy másik tábornokát is. Ami azt jelenti, hogy a korábbi tisztogatási hullámok után a hadsereget vezető testületben már csak egyetlen tag maradt magán Hszi Csin-ping elnökön kívül. Ráadásul Csang mindeddig az elnök közeli szövetségesének számított, akivel gyerekkoruk óta ismerik egymást. Így aztán sokan kétkedve fogadják a korrupciós motívumot és súlyosabb ügyre, kémkedésre vagy puccstervekre gyanakszanak.
10. PUMÁBÓL INTEGETŐ MACSKA
A kettes számú német (és európai) sportmárka nem európai már: a kínai Anta cég lett a Puma legnagyobb tulajdonosa. Az Anta bőven áron fölül vette meg a Puma részvények harminc százalékát a francia tulajdonostól, aki nem igazán tudott mit kezdeni az Adidas testvéreként indult márkával, amely egyre jobban lemaradt a nagy vetélytársaktól. Az Anta viszont eddig elég hatékonyan kezelte azokat a nagy európai márkákat, amelyekkel az elmúlt években igazi nemzetközi multivá vált. Így az övé a sí- és túrafelszereléseiről ismert francia Salomon, a téli sportokban hasító osztrák Atomic, valamint teniszben és más ütővel játszott játékokban jó amerikai Wilson is.
