1. REPÜLŐRAJT HELYETT STAGNÁLÁS
A gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal nőtt 2025 utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest, így a GDP tavaly mindössze 0,4 százalékkal haladta meg az előző évit – a magyar gazdaság lényegében három éve stagnál. A statisztikai hivatal szerint az év végi szerény növekedéshez leginkább a szolgáltatások, valamint az építőipar teljesítménye járult hozzá, míg a legnagyobb mértékben az ipar visszaesése fékezte azt. 2026-ra az elemzők két százalék körüli növekedést várnak – ezt leginkább a fogyasztás felpörgetése, valamint az új ipari kapacitások támogatják. Ez a várakozás nagyrészt a kormány választások előtti osztogatásának köszönhető: például a frissen bejelentett hathavi fegyverpénznek, a közszolgálatban dolgozóknak járó évi egymilliós otthontámogatásnak, vagy például annak, hogy a korábbi bérmegállapodásban foglaltnál is nagyobb béremelést kapnak a postások. Szintén a növekedést húzhatja idén, hogy elindult a próbagyártás a BYD szegedi gyárában.
2. EURÓT VEZÉNYELT A KAPITÁNY
Nem mismásolt a pénzügyi terveket illetően a Tisza Párt gazdasági nagyágyúja, rácáfolva a kormányoldal rendszeres vádjaira, hogy kerülik a konkrétumokat a választási siker érdekében. Kapitány István egyértelműen nyilvánult meg az euró bevezetésének régi vitájában, nyilatkozata szerint kormányra kerülve az európai közös fizetőeszköz „mielőbbi bevezetése” a céljuk, az ország gazdasági teljesítményének függvényében, széles társadalmi-szakmai egyeztetések után. A Tisza gazdaságfejlesztési felelőse azt is elárulta, hogy győzelmük esetén a rendeleti kormányzást azonnal megszüntetik, s helyette kidolgozott stratégiával folytatnák. Közben egy frissen létrehozott, oknyomozónak nevezett, de inkább orosz dezinformációs kezdeményezésnek tűnő portál azt állítja, Magyar Péter 16,7 millió dollárnyi készpénzt csempészett Nagy-Britanniába ukrajnai útja után Zelenszkij elnök köreiből egy magyar logisztikai céget használva fedésként, munkácsi repülős felszállással – az a reptér azonban a háború miatt zárva tart.
3. BILINCS ÉS INKASSZÓ
Tartotta a szavát Nagy Márton, igaz a gazdasági miniszter ezúttal sem a növekedés ütemét ígérte meg pontosan, hanem a főváros ellen benyújtott újabb hatósági inkasszót. Nagy szerint a lépés oka, hogy Budapest a hétfői határidőig nem fizette be az idei szolidaritási hozzájárulás első esedékes részét. A pontos leemelt összeget már Karácsony Gergely hozta nyilvánosságra, jelezve, a kormány „újra rárabolt a számlájukra”, 11,7 milliárd forintot vonva le onnan, ami a főpolgármester szerint megint csak jogellenes, hiszen a bíróság még nem döntött a jogvédelmi beadványukról. Még rosszabbul járt Dunaújváros ellenzéki önkormányzata, ott ugyanis a rendőrség őrizetbe vette a DK-s alpolgármestert, akit vesztegetéssel gyanúsítanak, mert egy közbeszerzésen induló cégtől a kedvező elbírálásért havi félmillió forintot kért, amit a télen már havi ötmillióra emelt, ezt már a cégvezető nem adta oda neki. A DK elnöke ugyanakkor az ellenzék hatalmi megfélemlítésének nevezte az ügyet.
4. 300 EZERRE NŐ AZ INGYEN FELVEHETŐ PÉNZ
Megduplázódik a pénzkiadó automatákból ingyenesen felvehető készpénzkeret. Februártól havonta két részletben 300 ezer forintig lehet díjmentesen pénzt felvenni az ATM-ekből és a postán. A 300 ezres limiten felül továbbra is elérhető a kereskedőknél a vásárláshoz kötött, legfeljebb 40 ezer forintos ingyenes készpénzfelvétel.
5. 9,5 MILLIÓ ALATT A MAGYAR NÉPESSÉG
1949 óta nem született ilyen kevés gyerek Magyarországon, mint tavaly, csupán 72 ezer, hét százalékkal kevesebb, mint az előző évben. 2017-ben még 91 ezer fölött volt az éves születésszám. A KSH becsült adatai szerint tavaly 124 ezren haltak meg, 2,6 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban. A becsült természetes fogyás 52 ezer fő volt, 4,5 százalékkal több, mint 2024-ben. A teljes termékenységi arányszám csupán 1,31 volt, ez az elmúlt 14 év legalacsonyabb mutatója. A nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege mérsékelte valamelyest a természetes fogyásból eredő népességcsökkenést, 2025 végén 9 millió 489 ezer volt a magyarok száma, 2010-ben még 10 millió 14 ezren voltunk.
6. BOMBAFENYEGETÉS TÖBB ISKOLA ÉS HIVATAL ELLEN
Érden az ukrán nemzetiségi önkormányzat, Hajdú-Bihar megyében hét oktatási intézmény és kilenc közintézmény kapott ma délelőtt ukrán nyelvű bombafenyegetést tartalmazó e-mailt. Ukrán sajtóértesülések szerint pénteken Ukrajna területén is több oktatási és más intézmény kapott bombafenyegetést. A magyar rendőrség és a tűzoltóság átvizsgálták az épületeket, eddig sehol nem találtak robbanószert vagy robbantásra alkalmas eszközt. A rendőrség terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés gyanúja miatt nyomozást rendelt el. Éppen egy évvel ezelőtt történt, hogy országszerte több száz iskola kapott robbantással fenyegető üzeneteket, ebben az ügyben még ma is folyik a nyomozás.
7. VAN MÉG TENNIVALÓJA A KORMÁNYPROPAGANDÁNAK
Az európaiak és a magyarok többsége is támogatja, hogy Ukrajna csatlakozzék az EU-hoz, igaz, azt sehol nem szeretnék, hogy ez túl gyorsan következzék be. Ezt mutatja egy közvélemény-kutatás, amelynek külön érdekessége, hogy egy kormányközeli cég, a Századvég végezte. Eszerint az európaiak 32 százaléka (ezen belül a magyarok 43 százaléka) ellenzi általában is Kijev felvételét, 43 (illetve 50) százalék viszont híve az eddig megszokott eljárás végén a csatlakozásnak, 18 (illetve hat) százalékuk pedig már jövőre keblére ölelné az ukránokat. Utóbbira egyébként néhány brüsszeli biztatáson kívül semmi esély nincs: legutóbb a német kancellár nevezte teljesen elképzelhetetlennek a 2027-es csatlakozási dátumot.
8. BEFAGYASZTOTTÁK A LÉGICSAPÁSOKAT
Ha a régóta és sokszor ígért tűzszünetet nem is, egy tűzszünetecskét sikerült elérnie az amerikai elnöknek Ukrajnában. A mára virradó éjszaka már csak szórványos orosz légicsapások érték az ukrán városokat, miután Donald Trump arra kérte Vlagyimir Putyint, hogy a rendkívüli hidegre tekintettel függessze fel a polgári infrastruktúra, azaz hőerőművek, áramelosztók elleni támadásokat, cserébe Ukrajna sem veszi célba az orosz energiaexport létesítményeit. Azt ugyanakkor nem tudni, a szünet meddig tart, Trump egy hétről beszélt, a Kreml most vasárnapi határidőről, miközben Kijevben jövő hét közepéig jeleznek előre mínusz húsz fok alatti éjszakai hőmérsékletet.
9. SZERBIA IS SOROZNI FOG
Szerbia lesz a következő európai ország, ahol visszaállítják a sorkatonaságot. A szerb elnök bejelentette, hogy már idén ősszel elkezdik a nyilvántartásba vételt, az első behívások pedig télre vagy jövő tavaszra várhatók. A 75 napos szolgálat a férfiaknak kötelező lesz, a nőknek csak lehetőség. Szerbia ezzel Horvátországot követi, ahol már meg is kezdődött a sorozás, de Franciaországtól Németországon át a skandináv és a balti országokig mindenhol tervezik növelni a hadsereg létszámát, igaz, ők ezt az orosz veszély miatt teszik, amely nem fenyegeti Belgrádot.
10. A LUDOGOREC ELLEN FOLYTATJA A FRADI
Elszenvedte első vereségét utolsó alapszakasz mérkőzésén a Ferencváros a labdarúgó Európa-ligában, s ezzel kicsúszott a rájátszásos kört megspóroló legjobb nyolcból. A zárófordulóban a zöld-fehérek az angol Nottingham Forest otthonában kaptak ki 4-0-ra, így végül a 36 csapatos főtábla 12. helyén végeztek, nyolc meccsükből 15 ponttal. A Fradi a mai sorsoláson a nyolcaddöntőbe jutásért zajló rájátszásban egy régi ismerőst, a rendszeres kupaellenfél bolgár Ludogorec csapatát kapta, s kiemeltként február 19-én idegenben kezdhet. A párharc továbbjutója a legjobb 16 között mindenképpen portugál riválist kap majd, a Porto vagy a Braga lehet a következő ellenfél.
