1. ERŐSNEK ÉREZZÜK MAGUNKAT
Megdöbbentő cinizmusnak nevezte Ukrajna, hogy az orosz elnök a magyar választási kampány részeként engedett szabadon két kárpátaljai hadifoglyot, akiket Szijjártó Péter hozott haza Moszkvából. Kijev azt is követeli, hogy információkat szerezhessen a két férfitól, ám ezt a magyar kormány azonnal visszautasította, eszementnek nevezve az ukrán vezetést. Nem szelídül a hangnem a Barátság-vezetékkel kapcsolatban sem, Orbán Viktor kijelentette, hogy „erőből fogunk győzni, rá fogjuk kényszeríteni Kijevet”, hogy újranyissa azt. Volodimir Zelenszkij elnök szerint viszont a javítások még másfél hónapig eltarthatnak, s szerinte eleve nem is kellene már újranyitni, de ha Orbán tovább blokkolja emiatt az uniós pénzeket, majd az ukrán fegyveres erők hívják fel és beszélgetnek el vele. Az iráni és az ukrán helyzet miatt holnap még 15 forinttal drágul a dízel Magyarországon, Magyar Péter pedig a 480 forintos ársapka visszahozását követelte, de ugyanakkor Zelenszkijt is felszólította, ne fenyegessen magyarokat, s nyissa meg az olajvezetéket.
2. LESZ VÁLASZTÁS, LESZ FELELŐS
Korábbi teljes elzárkózása után nyilván kampányokokból, de négy hónapon belül másodszor adott interjút az ATV-ben a miniszterelnök, aki nem hisz a nagy Tisza-előnyt mutató közvéleménykutatásoknak, győzelemre készül, ám vereség esetén békében átadná a hatalmat, ahogyan korábban is tette már. Orbán Viktor úgy fogalmazott, „hiába locsolja ki szíve vérét a győzelemért, a vereségért ő lenne a felelős”. A kormányfő szerint „szamárság” azt gondolni, hogy valamiért elmaradnának április 12-én a választások, ahol „csalni viszont nem lehet, mert biztosan utolérnek”. Orbán egyébként nem ellenezné az ügyészség másutt is szokásos kormány alá rendelését, a gödi akkubotrányban szerinte a gyáron kívül semmilyen szennyezés nem történt, s azt is kifejtette, hogy politikai hitvallása szerint a magyarok történetileg igénylik a rendet és a működő, erős államot, valamint ő a haza érdekében akár Magyar Péterrel is tárgyalna. A miniszterelnök egyik vidéki fórumán pedig arról beszélt, hogy a Tisza-mozgósítás egyelőre erősebb a Fideszénél.
3. KIBESZÉLTEK A TÁBORBÓL
Az élesedő kampány következtében régen látott jelenségként egy napon két vezető fideszes politikus is az általuk ellenségesnek tartott sajtóban nyilatkozott. Kövér László házelnök vidéki fóruma után állt szóba „korábbi fogadalma ellenére” a Telex riporterével, s arról beszélt, a magyar sajtó leépült a rendszerváltás óta, ő pedig azt bánja legjobban az elmúlt tizenhat évből, hogy túl elnézőek voltak a demokrácia szétzilálóival”, s újabb győzelem esetén szigorítani kell a jogszabályokon. Navracsics Tibor miniszter a Partizánnak adott interjút, amelyben azt mondta, nem ismer itthon háborúpárti politikust, „csak olyat, aki döntésképtelenségével belesodródna”. A kormánypárti politikus szerint kétpárti küzdelemben sokkal élesebb a hangnem, a durvaságot viszont még az MSZP hozta be a magyar politikába 2002-ben.
4. KARÁCSONY MELLETT A BÍRÓSÁG
A budapesti főpolgármester szerint nem sikerült tönkretenni Magyarországon a szabadság kultúráját, Karácsony Gergely így konstatálta, hogy a Pride-felvonulás ügyében a bíróság ítélet helyett az Alkotmánybírósághoz fordult, s felfüggesztette a Karácsony elleni büntetőeljárást. A bíróság azt kéri az Alkotmánybíróságtól, állapítsa meg, hogy az ügyben alkalmazott gyülekezési, illetve gyermekvédelmi törvények „egyes bekezdései sértik a jogbiztonság és normavilágosság követelményeit”. A budapesti városvezető „csodálatos hírnek” nevezte a lépést, az ügyészség egyébként a rendőrség által betiltott tavalyi Pride-felvonulás megszervezéséért emelt vádat az ellenzéki politikus ellen, s indítványában tárgyalás nélküli pénzbüntetést kért Karácsonyra, aki viszont ragaszkodott a bírósági eljáráshoz.
5. HÁMOZZÁK A BORSOT
Ahogyan a Pride ügyében az igazságszolgáltatásban jelentek meg ellentétes jogi álláspontok, úgy alakult ki teljes szembenállás a Bors nevű bulvárlap Tisza Pártot pellengérező decemberi különszáma miatt is. Hiába tiltotta be ugyanis a bíróság a négymillió példányszámos ingyenes lapszám terjesztését a tiszás álláspontok negligálása miatt, most a Médiatanács is állást foglalt hatóságként, s más szempontokat kidomborítva gyűlöletkeltés és kirekesztés tekintetében nem találta jogsértőnek a lapot.
6. PILLÉREKEN MÚLÓ VERSENYKÉPESSÉG
Közfeladatokat ad át a kormány a gazdaságirányításban a kereskedelmi és iparkamarának, amint azt Orbán Viktor jelentette be a testület gazdasági évnyitóján. Nagy Márton miniszter pedig azt mondta, a gazdaság versenyképességét három pillér határozza meg: az energiabiztonság, az adórendszer és a fejlesztési források hatékony szétosztása. Varga Mihály jegybankelnök a stabilitást nevezte a jegybank-vezetés legfőbb céljának, hozzátéve, a válságok világszerte visszafogták a gazdasági növekedést, és ennek főképp az EU a vesztese. Szerinte a kamatkiadások emelkedése csökkenti az országok költségvetési mozgásterét. Jelentős eredménynek tartja, hogy a kormányzati intézkedések és a monetáris politika mérsékelte a hazai inflációt.
7. JANUÁR BEVÁSÁRLÓS LETT
A várakozásokat felülmúlva bővült a kiskereskedelmi forgalom januárban. Az előző év azonos időszakáét 3,5 százalékkal, az előző havit pedig 0,5 százalékkal haladta meg a kiskereskedelmi értékesítés. Januárban az élelmiszerüzletek forgalma 1,2 százalékkal, a nem élelmiszerboltoké 4,7, az üzemanyag-kiskereskedőké 5,7 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az online kereskedelem 14 százalékkal nőtt éves összevetésben. A teljes kiskereskedelmi forgalom 1504 milliárd forintot tett ki az év első hónapjában: fele az élelmiszer jellegű üzletekhez, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemhez, míg 14 százaléka az üzemanyagtöltő állomásokhoz kötődött.
8. DROGBEZÁRÁSI HULLÁM
A rendőrség a drogtörvényre hivatkozva egy hónapra bezáratta a Turbina nevű józsefvárosi szórakozóhelyet. A törvény alapján azokat a helyeket csukathatja be a hatóság, ahol drogkereskedelem történt. A Turbina a nyolcadik zenés szórakozóhely, amely így járt. A pórul járt hely üzemeltetője egy fedett nyomozásra hivatkozva azt állította, hogy a rendőrségi vizsgálat korábban példaértékűnek tartotta működésüket, de a rendőrség ezt cáfolja, azt állítva, hogy a nyomozás kiderítette, a vendégek egy tunéziaitól vettek „marihuánát, amfetamin tartalmú port és ecstasy tablettákat, amit a szórakozóhelyen is fogyasztottak”. Megszólalt az ügyben Vitézy Dávid fővárosi képviselő is, szerinte a szórakozóhelyek bezárása hónapokra nem a drogkereskedőket sújtja, hanem a vendégeket, a dolgozókat és a vállalkozókat. Úgy látja, hogy a kormány a húzóágazat magyar turizmust is gyengíti ezzel.
9. AMERIKA A KURDOKAT LÁZÍTJA
Amint az várható volt, az amerikai szenátus demokrata kisebbségének nem sikerült leállítania az Irán elleni háborút, a csapások folytatódnak. A demokraták azt akarták elérni, hogy Donald Trump elnök kérje ki a törvényhozók hozzájárulását a háborúhoz. A republikánusok szerint erre viszont csak szárazföldi csapatok bevetésénél volna szükség. Közben Amerika próbálja elérni, hogy az Irán északi részén élő kurdok fellázadjanak a teheráni rezsim ellen, Irán már lőtt is ki rakétákat iraki kurd bázisokra. Iráni dróntámadás érte az Amerikával szövetséges Azerbajdzsánt is, újabb országra terjesztve ki a konfliktust. Washington szerint támadásaik hatására napról napra csökken az Iránból indított drónok és rakéták száma.
10. KISEBB, BÁR ÍGY SEM KICSI
A hidegháború vége óta először tűzött ki öt százalékosnál alacsonyabb gazdasági növekedést Kína. A legújabb cél szerint idén már csak 4,5-5 százalék lesz a gyarapodás üteme a sok kedvezőtlen belső és külső fejlemény miatt. A belsők közé tartozik a csökkenő népesség, a fiatalok magas munkanélkülisége és az alacsony fogyasztás, a külsők közé az amerikai vámok és az energiahelyzet, hiszen Kína két fontos olajellátóját, Venezuelát és Iránt is kilőtte Amerika.
