1. ATOMBOMBA JELLEGŰ MELLBERÚGÁS Okafogyottá vált és így gyorsan véget ért a rendkívüli brüsszeli EU-csúcs, amelyen az amerikai büntetővámokra adott válaszlépésekről kellett volna dönteni, ám közben Donald Trump visszavonta fenyegetését. Így aztán a tagállamok vezetői inkább azt próbálták kitalálni, milyen megállapodás is születik majd Amerikával Grönlandról, s hogyan viselkedjenek majd a következő hasonló viharban. A magyar kormányfő azonban nem erről beszélt a csúcs után, hanem azt bírálta, hogy Brüsszel simán befogadta az ukránok 800 milliárd dolláros igényét. Hozzátette, hogy ugyan azt nem árulhatja el pontosan, milyen igényről van szó, de az egész „egy atombomba jellegű mellberúgás”, s csak a Fidesz…
Év: 2026
1. A KORMÁNY FIZETI A REZSIEXTRÁT A kormány munkacsoportot alakított a januári rezsistop részleteinek kidolgozására, miután a miniszterelnök előtte bejelentette, a hideg időjárás miatt a rezsivédett szint fölé emelkedő fűtésszámlákat nem engedi elszabadulni az állam. A Kormányinfón annyi hangzott most el, hogy a kormányzati cél az, a tizenöt éve nem látott kivételes zimankó miatt ne kelljen többet fizetnie a lakosságnak, a megoldás módjáról a jövő heti kormányülés dönt az energiaügyi miniszter javaslata alapján. A kancelláriaminiszter szerint olyan szabályozáson dolgoznak, amely a gáz, távhő és áram esetében is minimalizálja a visszaélések lehetőségét. A rezsistop automatikusan jár majd a fogyasztóknak és a…
1. AKARJA, DE NEM ERŐVEL Akár megnyugtatónak is nevezhető az amerikai elnök davosi fellépése, mert ugyan Donald Trump továbbra is ragaszkodik Grönland megszerzéséhez, legalább azt kizárta, hogy katonai erővel tegye ezt. A Világgazdasági Fórumon elmondott egyórás beszédében Trump azonnali tárgyalásokat sürgetett a Dániához tartozó szigetről. Ugyanakkor továbbra sem tudni, mi lesz az általa korábban bejelentett Európa elleni büntetővámokkal, amelyek esetére Brüsszel ellenintézkedéseket helyezett kilátásba, ami azt jelenti, hogy kereskedelmi háború küszöbén áll a világ két legnagyobb gazdasága. 2. AZ ARGENTIN MARHÁK HOZTÁK EL A MAGYAR NEMZETI EGYSÉGET A Fidesz és a Tisza együtt akadályozza az Európa és Dél-Amerika közötti szabadkereskedelmi…
1. MOL-KÉZBEN A SZERB OLAJTÁRSASÁG Megállapodást kötött a Mol az orosz Gazprom leányvállalatával a szerb NIS-ben lévő orosz tulajdon megvásárlásáról. Az amerikai jóváhagyás után a Mol 56,15 százalékos tulajdonrészt szerez a pancsovai finomítót működtető vállalatban, míg az orosz tulajdon kisebbik része az Egyesült Arab Emírségekbe kerül. A szerb állam is növelte a részesedését ötszázaléknyi részvénypakett megvásárlásával, amivel vétójoghoz jutott stratégiai kérdésekben. Mindeközben a piaci pozícióját a Balkánon szerb benzinkúthálózattal is megerősítő Mol 2,6 milliárd forintnyi részvényt adott juttatásként a vezetőinek. 2. HÓ ÉS JÉG MINDENÜTT Megkezdődött a világelit találkozója a svájci Alpokban, s a hideghez és a hóhoz tökéletesen illik…
1. ITT AZ ÚJABB AMERIKAI-EURÓPAI VÁMHÁBORÚ Még az eddiginél is tovább romlott az Európa és Amerika közti viszony, miután Donald Trump bejelentette, hogy büntetővámmal sújtja azt a nyolc országot, amelyek különösen erősen tiltakoznak Grönland tervezett bekebelezése ellen. Az amerikai elnök február 1-től vet ki tíz százalékos vámot a hatalmas szigetet uraló Dánia mellett Svédországra, Norvégiára, Finnországra, Nagy-Britanniára, Franciaországra, Hollandiára és Németországra, utóbbi gazdaságát érinti leginkább a döntés, s persze ezen keresztül a magyarországi autógyárakat is. A vámok ráadásul később tovább emelkednek majd mindaddig, amíg csak Dánia el nem adja Grönlandot Amerikának. Trump döntésének indokai között új elemként említette, hogy a…
1. TRUMP MEGKAPTA A NOBEL-DÍJAT Végre átvehette az annyira áhított Nobel-békedíjat az amerikai elnök, igaz nem az odaítélőktől, hanem a legutóbbi díjazottól. A venezuelai ellenzék vezetője ugyanis a Fehér Házban találkozott Donald Trumppal, akinek felajánlotta a saját díját, hogy ezzel is próbálja elérni, Washington rendeztessen demokratikus választást a dél-amerikai országban, miután megdöntötte annak diktátorát. Trump azonban egyelőre csak bizonytalanul és a valamikori jövőben kötelezte el magát a választások mellett, vagyis egyelőre nem kell félnie az előző rendszert képviselő új átmeneti elnöknek. Aki egyébként folytatta a politikai foglyok lassú elengedését, aminek két magyar állampolgár is örülhet. Egyikük egy venezuelai-magyar kettős állampolgárságú…
1. ROSSZKEDVŰ PARTRASZÁLLÁS Megérkeztek az első európai katonák Grönlandra, hivatalosan azért, hogy növeljék a sziget biztonságát Kína és Oroszország ellen, de legalább annyira azért is, hogy ezzel üzenjenek a hatalmas területet bekebelezni akaró Egyesült Államoknak is. A művelet keretében először tizenöt francia katona szállt partra, de britek, németek, hollandok, svédek és norvégok is érkeznek majd, összesen pár tucatnyian. Mindez egy nappal a teljesen eredménytelen washingtoni tárgyalások után történik, ahol a dán és grönlandi delegációnak nem sikerült lebeszélnie az amerikai vezetőket arról a tervről, hogy megszerezzék maguknak Grönlandot, amely tervvel egyébként a közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak nagy többsége nem ért egyet.…
1. IRÁN MÁR A KIVÉGZÉSEKRE KÉSZÜL Jogvédő szervezetek szerint már két és félezer felett jár a lelőtt iráni tüntetők száma és ehhez jönnek majd hozzá a még csak most kezdődő kivégzések áldozatai. Csaknem húszezer embert vettek őrizetbe, s van olyan közülük, akinek a felakasztására már ezekben a napokban sor kerülhet. Az iráni bíróságok vezetője ki is jelentette, hogy minél gyorsabb ítélethozatalra és ítéletvégrehajtásra készülnek. Az amerikai elnök erre közölte, hogy az iráni vezetés nagyon kemény válaszra számíthat, ha tüntetőket végeznek ki, miközben elkezdték csökkenteni a katari amerikai bázison tartózkodók számát, ami amerikai csapást (és iráni válaszcsapást) sejtet. 2. JEGES VISZONY…
1. AZ ÁLLAMFŐ KITŰZTE A VÁLASZTÁST Nem sokat várt a kilencven napos maximális határidőbe belépve a köztársasági elnök, Sulyok Tamás a hétfői első lehetőséghez képest már ma kitűzte a 2026-os parlamenti választások időpontját a legvalószínűbbnek várt vasárnapra, méghozzá április 12-re. Ezzel az államfő a törvény szerinti legkorábbi időpontot választotta, döntéséhez annyit hozzáfűzve: „A demokrácia egyik alappillére a szabad választás joga. Biztatok mindenkit, hogy éljen vele!”. Tömör volt Orbán Viktor reakciója a bejelentésre, „Április 12. A biztos választás”, írta posztjában, ahogyan az ellenzéket vezető Magyar Péter is lényegretörő volt: „89 nap múlva Magyarország választ. Zászlókat a magasba! Fel, győzelemre!”. Az elnök…
1. A BIZTOSRA UTAZIK A FIDESZ Megtartotta választási kongresszusát a kormánypárt, a Fidesz „A biztos választás” szlogenjével vág neki a kampánynak, s ezt a kiszámítható állandóságot igyekeztek megjeleníteni külföldi vezetők videóüzeneteivel is. A kongresszuson a szokott menetrend szerint bemutatták 106 egyéni képviselőjelöltjüket, akikből 41 újonc lesz körzetében, a legtöbb kádercsere a fővárosban történt, míg nyolc olyan veterán fideszes képviselő maradt (például Lezsák Sándor, Font Sándor, Tállai András), akik győzelmük esetén nyolcadik parlamenti ciklusukat kezdhetnék, a női jelöltek számát pedig megduplázták tizennégyre 2022-höz képest. A kongresszuson a miniszterelnök jelezte, készen áll a Fidesz-lista vezetésére, viszont szerinte a választási csalást emlegető Magyar…