1. ASZÁLYVÉSZ ÉS HŐSÉGRIADÓ Rendkívüli készültséget rendelt el az aszály elleni védekezésben a környezetvédelmi miniszter, miután már az ország háromnegyed részén súlyossá vált a vízhiány. Gajdos László bejelentése szerint 84 vízhiánykezelési körzetből 66-nál már az aszályindex a határérték felett van, a vegetáció állapota pedig több helyen rosszabb, mint az eddig történelmi 2022-es nyári szárazságkor. Közben csütörtöktől harmadfokú hőségriasztás lép életbe az ország egész területén, ez jelen állás szerint augusztus 4-ig, vagyis egy héten át lesz érvényben. 2. ITT MÁR NEM A VÍZ AZ ÚR Történelmi mélyponton van a Duna vízállása, Budapesten mindössze 28 centimétert, míg Baján alig 14-et mértek, megdöntve…
Év: 2026
1. INDUL A VAGYONVISSZASZERZÉS Az országgyűlés ma döntött a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállításáról, amelyre a törvény indoklása alapján „a demokratikus újjáépítés folyamatában elengedhetetlen, közvagyont érintő korábbi visszaélések” miatt volt szükség a kormánytöbbség szerint, amely 143 igen és 47 nem szavazat mellett hozta létre a szervezetet. Az NVVH új típusú intézmény a magyar közjogban, egyszerre rendelkezik közigazgatási, nyomozási, ügyészi és vagyonvisszaszerzési jogosítványokkal, elnökét és helyetteseit harminc napon belül választja meg a parlament. Az új hivatalt a Fidesz frakcióvezetője „politikai erőszakszervezetnek” nevezte, Bóka János szerint a „Tisza ÁVH-ja” a jövőben bárkit megfigyelhet és tönkretehet. A mai üléstermi vitában egyébként Forsthoffer…
1. SONNEVEND NAPJA Tekintélyes alkotmányjogász vált politikust az Alkotmánybíróságon: az Országgyűlés megszavazta, hogy a Tisza jelöltje, Sonnevend Pál, az ELTE tanszékvezetője, korábbi dékánja váltsa Hende Csabát, a Fidesz volt honvédelmi miniszterét, a polgári körök egykori koordinátorát. Hendének azért kellett mennie, mert a legutóbbi Alkotmánymódosítás értelmében nem lehet alkotmánybíró, aki nem indulhatna parlamenti választáson sem, márpedig Hende a maximális nyolc év helyett több mint húszat ült az Országgyűlésben. Hende saját volt kollégáitól kér segítséget: az Ab-hez fordult eltávolítását kifogásolva. Mivel a Fidesz az egész eljárást illegitimnek tartja, ezért a szavazáson sem vett részt, miközben a pártból rendszeresen kilógó Navracsics Tibor exminiszter…
1. AZ ÁSZ SZEMBESZÁLL Nem minden NER-ből örökölt állami vezető vonul le magától a pályáról, az Állami Számvevőszék elnöke vitába szállt az új kormánnyal. Windisch László azért áll ellen, mert Magyar Péter bejelentette, elrendelték az ÁSZ teljes átvilágítását, hogy „végre maradéktalanul és lelkesen el tudja végezni alkotmányos feladatait”, a miniszterelnök szerint az elnöknek távoznia kell a szervezet éléről – a konfliktus magánéleti pikantériája, hogy Magyar exneje, Varga Judit jelenleg Windisch élettársa. Az ÁSZ elnöke azonnal visszautasította a miniszterelnök megközelítését, jelezve, parlamenti szervként nem részei a végrehajtó hatalomnak, tehát működésük felülvizsgálatára a kormány nem jogosult, „a számvevőszék ellenőrzi a kormányt, nem…
1. MÉG BETEGNEK IS JOBB LESZ LENNI Szeptembertől áfamentesek lesznek a vényköteles gyógyszerek – jelentette be a kormány, amely vizsgálja annak a lehetőségét is, hogy a tűzifa forgalmi adóját 27-ről öt százalékra vigyék le. Napirenden van az egészséges élelmiszerek áfájának mérséklése is. S ha már csökkentések: csökkentik az állami vezetők fizetését is, a maximum 3,6 millió forint lesz. Nemcsak kevesebbet, kevesebben is fognak keresni, visszavágják a felügyelőbizottságok létszámát, a miniszterek és államtitkárok pedig csak ingyen vállalhatnak fb-tagságot. 2. NEM SAJNÁLTÁK A HITELT Húsz évre visszamenőleg fog politikusoknál és családtagjaiknál vagyonosodási vizsgálatokat végezni a NAV – jelentette be a kormány. A…
1. LEMONDOTT A LEGFŐBB ÜGYÉSZ Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész benyújtotta lemondását, megbízatása 2026. augusztus 25-ével szűnik meg. Lemondását azzal indokolta, hogy „az ügyészség nem válhat politikai szereplők küzdelmeinek eszközévé és nem lehet napi politikai érdekek vagy hatalmi játszmák színtere”. A Tisza Párt választási győzelme után Magyar Péter miniszterelnök május 31-ig adott határidőt a köztársasági elnöknek, a legfőbb ügyésznek és több más közjogi tisztségviselőnek a lemondásra. Az ultimátum már rég lejárt, de az érintettek ezután is sokáig pozícióban maradtak, szombaton viszont Sulyok Tamás államfő aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, amely lényegében megszüntette a pozícióját. Magyar Péter ma délután úgy reagált…
1. POLGÁR JUDIT NEMET MONDOTT A miniszterelnök első sikertelen játszmája hétfőn este lezárult, ugyanis államfőjelöltje, Polgár Judit visszautasította a felkérést a posztra, a sakk királynője ezt azzal indokolta, hogy a kialakult helyzetben „nem érez magában elég erőt ahhoz, hogy vállalja egy megosztott nemzet egyesítésének történelmi felelősségét”, s hozzátette, egy új, független és elismert elnököt minden erejével támogat majd. Magyar Péter ezután megköszönte Polgár Judit országért tett erőfeszítéseit, s jelezte, másként, de számítanak rá. A tizenhat ismert értelmiségi ajánlása után azonnal tiszás jelöltté lett Polgár jelölésének módjáról élénk viták bontakoztak ki, Márki-Zay Péter a NER-korszakot illető kritikáit hiányolta, szóba került az…
1. MATTOT ADOTT MAGÁNAK Bejött Magyar Péter számítása, s végül nem vállalta a további politikai harcot Sulyok Tamás: az államfő az ötnapos határidő végén aláírta azt az alkotmánymódosítást, amely egy mondattal megszünteti az elnöki mandátumát. Az elnöki pozíciót ideiglenesen Forsthoffer Ágnes házelnök veszi át. Sulyok egy kritikus határozatot mellékelt a saját elmozdítását is tartalmazó törvény kihirdetése mellé, ebben saját jogi tehetetlenségét hangsúlyozza, mivel az Alaptörvény módosítását nem küldhette vissza a parlamentnek, s ilyen esetben Alkotmánybírósághoz sem fordulhatott. A távozó elnök szerint „eluralta a közbeszédet az erőszakos fenyegetések szélsőséges formája”, amikor egyes közszereplők „emberi méltóságukban bármiféle erkölcsi korlát nélkül megalázhatóak”, miközben…
1. BRÜSSZEL SZERINT JAVULT A JOGÁLLAMISÁGI HELYZET Jelentős előrelépéseket állapított meg Magyarországról az Európai Bizottság által ma közzétett, 2026-os jogállamisági jelentése. A Bizottság szerint az új magyar kormány az elmúlt hónapokban intenzív reformokba kezdett, amelyek több korábbi uniós kifogást is kezelnek, ugyanakkor továbbra is súlyos hiányosságok vannak számos területen, mindenekelőtt a rendszerszintű korrupció üldözésében, az ügyészség függetlenségében és a civil szervezetek működési feltételeiben. Brüsszel arra szólított fel, hogy gyorsítsuk fel az igazságszolgáltatási, valamint az átláthatósági garanciák megerősítését. Az országjelentés azért fontos, mert szorosan kapcsolódik azokhoz a jogállamisági feltételekhez, amelyek teljesítésétől függ az uniós források felszabadítása. Az Európai Néppárt szerint a…
1. MAGYAR SZIJJÁRTÓT SZORONGATJA A kormány elrendelte az azbesztszennyezésben leginkább érintett 12 kilométernyi szombathelyi közút burkolatának felszedését, ahol határérték feletti a szennyezés. A miniszterelnök jelezte, a szennyező fizet elv alapján újra egyeztet az osztrák kancellárral, hogy Ausztria térítse meg a cégei okozta kárt. A mai kormányülésen döntöttek arról is, hogy indul a Szent István vidékfejlesztési program, amelyben tíz településenként egymilliárdos forrást ajánlanak. Emellett elstartol a Baross Gábor vasútfejlesztési program, ami pályafelújításokat és kocsibeszerzéseket is jelent. Tanács Zoltán technológiai miniszter jelezte, a választások előtt kötött húszmilliárdos tételben túlárazott szerződéseket találtak, ezért feljelentést tettek bűncselekmény gyanújával. A kormányfő hozzátette, szerinte Szijjártó Péter…