1. MÁRCIUSRA MEGLETT AZ ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY
„A kormány csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot” – írta közleményében a Pénzügyminisztérium, miközben a büdzsé hiánya március végére elérte az eredetileg tervezett egész éves hiány (!) 92 százalékát. Ez 2300 milliárd forintot jelent. Árnyalja persze a képet, hogy a múlt héten bemutatták az új hiánytervet, amelyben már 3982 milliárd forintos deficittel számolnak – de az év negyedénél már ennek is elértük az 58 százalékát. Csak márciusban egyébként 617 milliárd forintos hiánnyal zárt a költségvetés, aminél rosszabb márciust csak 2022-ben produkált az államháztartás.
2. VÁDEMELÉS, KORRUPCIÓS CUNAMI A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUMBAN
25 milliárd forint összértékű korrupciós bűnügyben emeltek vádat a pénzügyi tárca tucatnyi dolgozója, köztük osztályvezetők, főosztályvezető-helyettesek, egy főosztályvezető és egy helyettes államtitkár ellen. A Miniszterelnökséget is érintő vesztegetési ügyben 54 fő került a vádlottak padjára, valamennyiükre letöltendő börtönbüntetést kért az ügyészség. A korrupciós hálózat vezetője a pénzügyi tárca egyik referense volt, a vádlottak között van Karsai Tamás, aki 2014 és 2018 között a nemzetgazdasági tárcánál a gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár volt és Barta-Eke Gyula, a budapesti műszaki egyetem volt kancellárja is. A vádirat szerint a kormánytisztviselők kenőpénzért cserébe vissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre. A korrupció 108 európai uniós és 8 hazai forrásból finanszírozott pályázatot érintett.
3. MÁTÓL ÁLLAMI SZFÉRÁBAN TILOS A VENDÉGMUNKÁS
Szigorította a kormány a vendégmunkásokra vonatkozó jogszabályt. Mától megtiltotta a foglalkoztatásukat az állami, költségvetési szerveknél, valamint az állami irányítás alatt álló cégeknél egy új rendelet, amit Orbán Viktor miniszterelnök jegyez. Ugyanakkor nyomós indok miatt a tilalom alól mentesítés adható az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságoknak. A szigorítás nem érinti azokat, akiket még az új szabály bevezetése előtt szerződtettek. Becslések szerint a Magyarországon dolgozó vendégmunkások száma 2024. januárra meghaladta a 100 ezer főt.
4. NINCS GYEREK ALAPELLÁTÁSI ÜGYELET A FŐVÁROSBAN
Az orvosi ügyeleti ellátásért felelős mentőszolgálat főigazgatója arról beszélt, hogy jelenleg nincs gyerek alapellátási ügyelet a fővárosban. A szülők így a Heim Pál gyerekkórházba viszik a gyerekeiket, amelynek emiatt egyéb sürgős feladatai mellett bizonyos napokon akár két-háromszáz beteget is el kell látnia. Csató Gábor szerint az OMSZ működőképes ügyeleti alapellátásra törekszik, ezért több gyermekellátó helyet is terveznek Budapestre. Ehhez viszont a jogszabályi hátteret is biztosítani kellene, mivel most csak az van törvénybe foglalva, hogy Budapest kivételével az ügyeleti ellátást az OMSZ működteti. Pest megyében se sokkal jobb a helyzet, mindössze 3 városban maradt meg a gyermek háziorvosi ügyelet.
5. MAGYAR PÉTER HIRDETÉSBEN IS KERES EP-JELÖLTEKET
Holnap éjfélig lehet jelentkezni jelöltnek Magyar Péter még be nem jelentett jövendő pártjának listájára a nyári európai parlamenti választásokra. Az ilyesfajta jelöltpályáztatás nem újdonság a politikában, alkalmazta tavalyelőtt Gattyán György milliárdos új pártjával, illetve például Macron francia elnök, amikor létrehozta a hagyományos pártokat kihívó új mozgalmát. Magyarék angolul tudó, szélsőséges nézetektől mentes, EU-elkötelezettségű embereket keresnek, az aspiránsoknál előny a hátrányos helyzetű térségből érkezés, ahogyan a korábbi pártpolitikai tevékenység hiánya is. Varga Judit exférje azt is bejelentette, hogy a hétvégi tüntetésén felszólaló volt református zsinati tanácsos Tarr Zoltánt tegnap, próbaideje alatt, azonnali hatállyal elbocsátották egy állami technológiai cégtől.
6. DÖNTETLENKÖZELI EREDMÉNY A LENGYELEKNÉL
Nem érte utol a korábbi lengyel kormányerőt a választáson vereséget szenvedett pártok tipikus sorsa, azaz nem zuhant össze a támogatottsága – ez az egyik legfontosabb tanulsága a lengyel önkormányzati választások első fordulójának, ahol a települési és vajdasági képviselőtestületekről döntöttek. Továbbra is a konzervatív-populista, a magyar kormányhoz közel álló PiS a legnagyobb lengyel párt, igaz, ezzel nem sokra megy, ugyanis a tavaly őt legyőző széles ellenzéki koalíció összességében nagyobb támogatással bír. Megmaradt Lengyelország drámai területi megosztottsága is: keleten a Jog és Igazságosság (PiS) nyert, nyugaton pedig a kormányt vezető jobboldali-liberális Polgári Koalíció (PO). Ugyanilyen éles a város-vidék ellentét is. A kisebb és szegényebb településeken legyőzhetetlen a PiS, amely ugyanakkor a fejlett nagyvárosokban esélytelen – Varsóban a jelöltje egyenesen megalázó vereséget szenvedett. A polgármesterek és vajdasági vezetők nagy részéről döntő második fordulót jövő vasárnap tartják, de igazából már mindkét fél az európai parlamenti választásokra készül, hátha ott a mostaninál egyértelműbb ütést vihet be a másiknak.
7. NYOLCVAN ÉV UTÁN NÉMET KATONÁK KÜLFÖLDÖN
Megérkezett Litvániába annak az ötezer fős német katonai kontingensnek az előőrse, amelyet a balti országba telepítenek. A pillanat annyiban mindenképpen történelmi, hogy ez az első eset a második világháború óta, amikor német katonák állandó jelleggel külföldön fognak állomásozni. A Bundeswehr dandárjának 2027-re kell működőképesnek lennie, az addig érkező 4800 katona és 200 civil magával viheti a Baltikumba családját is. Közben kiderült az is, hogy márciusban a NATO észak-norvégiai hadgyakorlatához a katonai szervezet Kremlhez kötődő orosz politikusok ottani nyaralóit is kibérelte, mert nem tudtak a villák tulajdonosi hátteréről.
8. A VATIKÁN ELLENÁLL A GENDERNEK
Továbbra sem könnyű eldönteni, hogy a pápa liberális vagy konzervatív-e, és hogy milyen irányba próbálja mozdítani a katolikus egyházat. A Ferenc által jóváhagyott legújabb vatikáni dokumentum továbbra is határozottan ellenzi a nemátalakító műtéteket, s roppant veszélyesnek nevezi a genderelméletet, amely „az élőlények közötti legalapvetőbb különbséget akarja eltörölni”. A béranyaságról pedig azt mondja, hogy az mind a gyerek, mind a szülő méltóságát sérti. LMBTQ-csoportok csalódottan és felháborodottan reagáltak a húszoldalas szövegre, amely öt éven át készült. Ferenc az elmúlt időben főleg egészségi állapota miatt szerepelt a hírekben, mozgásszervi problémái miatt tolószékbe került, a nagypénteki istentiszteletet sem ő tartotta, egy interjúban pedig egy hete saját – egyszerűbbnek tervezett – temetési szertartásáról is beszélt.
9. MELEG MÁRCIUS, SVÁJC ELÍTÉLÉSÉVEL
Márciusban is folytatódott a globális hőségrekordok megszakíthatatlannak tűnő sorozata. Az, hogy az idei lett minden idők legmelegebb márciusa, azt is jelenti, hogy már az egymást követő tizedik hónapban dőlt meg a hőségrekord, ami önmagában egy újabb sajnálatos csúcs. A mostani március 1,68 fokkal volt melegebb az iparosodás előtti átlagnál, és egyes tudósok attól tartanak, hogy a klímaváltozás még kiszámíthatatlanabb, még gyorsabb felmelegedéssel járó fázisába lépett. Közben az Emberi Jogok Európai Bírósága először ítélt el egy kormányt, amiért az nem tett eleget a klímaváltozás ellen. A svájci kabinetet idős svájci nők egy csoportja perelte be, mondván, nemük és koruk alapján őket különösen érzékenyen érinti a felmelegedés. Az ítéletben foglalt ajánlásokat az összes európai országnak figyelembe kell vennie.
10. HOSSZÚ ÉS MILÁK IS VISSZATÉRT
Biztató időeredményekkel, kicsattanó formában tért vissza a versenyzéshez az úszó országos bajnokságon a Duna Arénában két magyar versenyző fenomén, az egy évet kihagyó Milák Kristóf és a kettőt hiányzó Hosszú Katinka. Mindketten első helyen jutottak a döntőbe 100 gyorson, illetve 200 vegyesen. Milák – aki megelőzte a szám eddigi egyetlen magyar vb-érmesét, Németh Nándort is – jó erőállapota arra utal, hogy állítólag mégsem állt le teljesen, hanem titokban Brisbane-ben hónapokig edzett a leghíresebb ausztrál tréner irányításával. Az éttermét a napokban kényszerűségből végleg bezáró, immár kisgyerekes Hosszú a fináléban végül harmadik lett, míg Milák újfent első.
