1. BARÁTOK KÖZT A KÍNAI ELNÖK
Tegnap esti érkezése után ma először Sulyok Tamás köztársasági elnökkel találkozott Hszi Csin-ping kínai államfő, Orbán Viktor jelenlétében, s a „bajban ismerszik meg az igazi barát” magyar közmondásával köszöntötte vendéglátóit. Ha a nagypolitika a sakkjátékhoz hasonlít, akkor valódi keleti nyitást láthattunk ma Budapesten, ahol a szívélyesség jellemezte a kínai vezető tárgyalásait, aki üdvözölte a magyar EU-elnökséget, járt a budapesti kínai iskolában, méltatta az itteni elektromosautó-gyártást, amely tovább bővül Szegeden. Volt némi pötty is a nagy egyetértésen, ugyanis az Erzsébet-hídnál Tibet-párti és kínai aktivisták dulakodtak és tépkedték egymás zászlóit, s konfliktusba keveredtek egy kritikus momentumos képviselővel is. A napot Orbán és Hszi tárgyalása zárta, ami után kínai-magyar megállapodások sorát jelentették be.
2. A KORMÁNY SZERINT NINCS VESZÉLYBEN A HIÁNYCÉL
Majdnem 2600 milliárd forintnál állt április végén a költségvetési hiány, ami már most magasabb, mint az eredetileg egész évre tervezett – igaz, a büdzsét azóta már módosították, így az év harmadánál ez „csak” a módosított hiánycél kétharmada. Amúgy az elmúlt két évben is hasonló hiányszámokat láttunk, de a mostani az elmúlt időszak magas inflációja miatt reálértéken nézve kisebb, ahogy GDP-arányosan is; továbbá az is árnyalja a képet, hogy a magas kamatszintek miatt a büdzsé kamatkiadásai – főképp a lakossági állampapírok miatt – is magasak voltak, ezek a kifizetések pedig az év elejére estek. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a mai kormányinfón azt mondta, hogy nincs veszélyben az idei 4,5 százalékos hiánycél.
3. MÁR 47 EZER MAGYAR VÁRJA, HOGY MEGMŰTSÉK
Az állami egészségügyben jelenleg több mint 47 ezren várakoznak valamilyen műtéti beavatkozásra, a friss adatot az egészségbiztosítási alapkezelő egyik főosztályvezetője közölte egy konferencián. Tavaly április végén 7 ezerrel kevesebben vártak műtétre. Az idei költségvetésben 5,2 milliárd forintot biztosított az állam a várólista csökkentésére. Az elvégzett műtétek számának esését főleg az operáló orvosok hiánya okozza az anyagi nehézségek mellett. A várólista adatai szerint legtöbben térdprotézisre (15,1 ezer), szürkehályog-műtétre (13,7 ezer) és csípőprotézisre (8,7 ezer) várnak. A térdprotézis műtétnél másfél év, a szürkehályognál néhány hónap a várakozási idő. A várólista ügye a kormányinfón is téma volt, Gulyás Gergely miniszter szerint nemzetközi szinten nem állunk rosszul, és a kormány hamarosan olyan döntést hoz, amellyel csökkenhet a várakozási idő.
4. ORBÁN KORÁBBI FŐTANÁCSADÓJA A MI HAZÁNKNÁL
Szakított a Fidesszel Orbán Viktor 1998-2002 közötti első kormányzásának főtanácsadója, Tóth Gy. László politológus, aki egyébként azt megelőzően a rendszerváltás után a liberális SZDSZ ügyvivője is volt. Tóth Gy. a későbbiekben is a Fidesz holdudvarához tartozó értelmiségi volt, ám most az ellenzéki Mi Hazánk elnökének tanácsadói köréhez csatlakozott, mert szerinte már nem a Fidesz, hanem a Toroczkai László vezette jobboldali radikálisok képviselik a nemzeti érdekeket. Döntésével nincsen egyedül, hasonlóan cselekedett Raffay Ernő történész is, az Antall-kormány egykori honvédelmi államtitkára, aki most felmondott a kormányközeli Magyarságkutató Intézetben, s szintén a Mi Hazánk vezetőségét választotta.
5. AZ MSZP PIKÓVAL, A KUTYAPÁRT A MOMENTUMMAL VESZETT ÖSSZE
A VIII. kerületben az MSZP kilépett az önkormányzati választáson Pikó Andrást támogató összefogásból és saját polgármester-jelöltet indít ellene. Az ok: a képviselőjelölti helyek szétosztása miatt kialakult konfliktus, a szocialisták 12 körzetből négyet akartak saját embereiknek, de Pikó csak egyet hagyott jóvá. Egymásnak esett a Kutyapárt és a Momentum is egy tegnap nyilvánosságra hozott hangfelvétel miatt, amely a kutyák 2021-es évi kaotikus működéséről szól, a szivárogtatással Momentumot gyanúsították meg. Közben nyílt levélben szólította fel a Tisza Párt EP-listáját vezető Magyar Péter Deutsch Tamást és Dobrev Klárát, a Fidesz és a DK listavezetőit, hogy követeljék együtt a köztévétől, hogy rendezze meg és élő adásban közvetítse vitájukat.
6. ŐRIZETBEN MINDENKI DIPLOMATÁJA
Várhatóan újabb 90 nappal meghosszabbítja a nyomozási bíró a három hete őrizetbe vett Suha György volt diplomata letartóztatását. A hatóság nem árulja el, mivel gyanúsítja az Afrika-szakértőként ismert Suhát, kiszivárgott információk szerint befolyással üzérkedéssel, amely összefügghet B. János volt Sierra-Leone-i tiszteletbeli főkonzul büntetőügyével. Mások a tiszteletbeli konzuli címek, illetve diplomáciai jogosultságok kereskedelmét sejtik az ügy hátterében. A francia-magyar kettős állampolgárságú Suha korábban rendőrségi szóvivő, Horn Gyula miniszterelnök sajtótitkára, Gambia tiszteletbeli főkonzulja, a szociáldemokrata párt főtitkára is volt, s dolgozott miniszteri biztosként Szijjártó Péter minisztériumában is.
7. SZÉKELYFÖLD KIS OROSZORSZÁG LETT
Európában a magyar szavazók kilógnak Amerika-elleneségükkel és oroszbarátságukkal, ám az erdélyi magyar szavazók még rajtuk is messze túltesznek, sőt a román szélsőjobbon is. Az erdélyi Bálványos Intézet kutatásából kiderül, hogy a románok kétszer annyira bíznak az EU-ban, mint az ottani magyarok. Az utóbbiaknál mért 26 százalékos bizalmi index egész Európában kiugróan alacsony érték, és nem sokkal szimpatikusabb a szemükben a NATO sem. A kutatók szerint a Magyarországról érkező propaganda hatására az erdélyi magyarok közül már csak minden ötödik tartja Oroszországot felelősnek az ukrajnai háborúért, míg minden második szerint egyértelműen a Nyugat a felelős a harcokért. A románok ezt nagyjából pont fordítva gondolják, még a legszélsőjobboldalibb román szavazók sem ennyire Nyugat-ellenesek. A fentiek után aligha váratlan, hogy csak a magyarok tizede venné fel Kijevet az EU-ba, s háromnegyedük szerint a NATO-nak és az EU-nak fel kéne hagynia az ukránok segítésével.
8. AZ UKRÁN TRAFÓK FELETTI GYŐZELEM NAPJA
Az oroszok az ukrán energetikai infrastruktúra elleni, még az elmúlt hetekben szokásosnál is nagyszabásúbb támadással ünnepelték a náci Németország felett aratott győzelem évfordulóját, amely amúgy az ukránoknál is nemzeti ünnep. A fronton kialakult ukrán emberhátrányt jelzi, hogy Kijevben elfogadtak egy törvényt, amely lehetővé tenné elítélt bűnözők frontra küldését. A hasonló orosz jogszabállyal szemben itt a legsúlyosabb bűnelkövetők – gyilkosok, erőszaktevők – nem cserélhetik büntetésüket frontszolgálatra. Közben az egységes európai külpolitika összehangolhatatlanságát illusztrálta Putyin elnöki beiktatása. Hiába maradt ugyanis attól távol Brüsszel és a legtöbb tagállam nagykövete, nem tett így mindenki. Azon már meg se lepődött senki, hogy a magyar, a szlovák, a görög vagy a ciprusi diplomata elment koccintani, de ott volt a francia is, mutatva, hogy Franciaország olyan hatalomnak tartja magát, amely nem szereti, ha bármit is előírnak neki, miközben pár nappal korábban a francia elnök beszélt hosszan az uniós egység fontosságáról.
9. ÉSZAK-MACEDÓNIÁBAN A BUDAPESTI MENEKÜLT PÁRTJA NYERT
Elsöprő győzelmet aratott a parlamenti választásokon Észak-Macedóniában a kimondhatatlan hosszúságú nevet viselő jobboldali párt, amelynek egykori kormányfője, Nikola Gruevszki 2016-ban Magyarországra menekült, és védelmet kapott az Orbán-kormányzattól. A nemzeti szuverenista VMRO-DPMNE azóta már eltávolodott Gruevszkitől, s most a szavazatok 42 százalékát söpörte be a 14 százalékot szerző nyugatbarát kormányzó szocdemekkel szemben, s 2017 után térhet vissza a hatalomba, több nemzeti öntudatot, EU-kritikát, ám gyorsabb EU-integrációt is ígérve egyszerre.
10. ÖL VAGY ÉLETET MENT A GÉNMÓDOSÍTOTT RIZS?
Váratlanul a Fülöp-szigetek legfelsőbb bírósága került a világ élelmezésének jövőjéről folytatott viták középpontjába: a testület ugyanis betiltott egy génmódosított rizs- és egy padlizsánfajtát, mondván, nem bizonyítható, hogy biztonságosak. A döntést hatalmas ünnepléssel fogadta a Greenpeace és több GMO-ellenes szervezet, miközben mások, mint például az Egészségügyi Világszervezet a legkevésbé sem lelkesek. A szóban forgó „arany rizsnek” nevezett fajta ugyanis azért sárgább hagyományos társainál, mert a genetikai módosításnak köszönhetően béta-karotint tartalmaz, amiből a rizsfogyasztó országokban sokan nem juttatnak a szervezetükbe eleget. A WHO szerint évente félmillió gyerek vakul meg, s negyedmillió veszti életét ennek a vitaminnak a hiánya miatt.
