1. HELYCSERÉS TÁMADÁS
Bár rég állt ilyen jól a fronton az orosz hadsereg, Vlagyimir Putyin mégis leváltotta az eddig leválthatatlannak tűnő védelmi miniszterét. Szergej Sojgu annak idején a Wagner-zsoldoslázadás bírálatainak fő célpontja volt, de akkor az elnök kitartott mellette. Most viszont Putyin azzal indokolta, hogy a korábban a gazdasági tanácsadójaként is dolgozó, közgazdász végzettségű miniszterelnök-helyettes Andrej Belouszov kerül Sojgu helyére, hogy a gazdasági versenyképesség megteremtése, a védelmi gazdaság beleillesztése az ország gazdaságába döntő fontosságú a harcban. Amely egyébként továbbra is jól alakul orosz szemszögből: a nemrég megnyitott harkivi fronton folytatódott az előrenyomulás, egyelőre sem Kijevben, sem Nyugaton nem értik, hogyan törhetett előre ilyen zavartalanul az orosz hadsereg, miért nem készült védelmi rendszer az egyáltalán nem váratlan támadás megakadályozására.
2. MEGINT KORMÁNYPROPAGANDÁVAL OLTANAK
Ismét az aktuális kormányzati álláspont magyarázására és népszerűsítésére használja a Rogán Antal miniszter vezette Kormányzati Tájékoztatási Központ azokat a lakossági e-mail címeket, amiket még a koronavírus idején az oltáshoz történő regisztrációhoz kellett megadni. A propaganda mint oltóanyag folyamatos használatát nem kifogásolta korábban az adatvédelmi hatóság sem – ezúttal a NATO ukrajnai missziójának felállításáról értekezik a lakossági levél, amely az Orbán-kurzus háborúellenességét szándékozik hangsúlyozni, nyilvánvaló összhangban a Fidesz „csak a béke” kampányszlogenjével. Közben egyébként a pápai bázison négy és fél ezer katona részvételével hadgyakorlatot tart a NATO egy német hadosztály vezetésével. A pápai hadgyakorlat után a német és holland katonák a romániai Torda és Nagysink közelében ejtőernyős-gyakorlaton vesznek részt.
3. EGYRE SZAPORODNAK A VITA FELTÉTELEI
Folytatódik a vita az EP-választás előtt a listavezetők televíziós vitájáról, amelynek közvetítésébe váratlanul belegyezett a köztévé, engedve ezzel Magyar Péter nyomásának. Ám a tévé közleményéből nem sok részlet derül ki, így Magyar a hiányosságokat taglalva jelezte, csak akkor vesz részt azon, ha élőben és főműsoridőben közvetítik, valamint nem látja értelmét mind a tizenegy listavezető egyidejű meghívásának. A Tisza Párt listavezetője után a Mi Hazánk elnöke is feltételekhez szabta pártja megjelenését, az élő, főműsoridős rendezést szintén elengedhetetlennek tartja, de Toroczkai László azt is hozzátette, ha nem engedik vitatkozni Magyarral, a DK-s Dobrev Klárával és a fideszes Deutsch Tamással, hanem külön vitát szerveznek a kispártoknak, és őt oda hívják meg, arra nem megy el. Közben a kormánysajtó most Magyar Péter barátnőjének édesanyját találta meg, akit a Tisza Párt gazdasági háttéremberének neveznek, s aki állítólag négyéves fegyházbüntetést töltött le bűnszervezetben elkövetett csalássorozat, azaz piramisjáték szervezése miatt. Magyar válaszul sajtópereket helyezett kilátásba a „goebbelsi propaganda” ellen, tagadva azt, hogy a nőnek bármilyen beosztása lenne pártjában.
4. ÚJRA ROBOG A BELGRÁD-BUDAPEST VASÚT
A kínai elnök magyarországi látogatásával párhuzamosan újraindult a Belgrád-Budapest gyorsvasút építése. A magyarországi szakaszon a munkálatok szeptemberben akadtak meg, miután kiderült, hogy a kínai cégeknek problémái vannak az európai vasútbiztonsági szabványokkal. A magyar kormány azóta nem közölt érdemi információt a projekt állásáról, a mostani újraindulás is a kínai sajtóból derült ki. Legutóbb a szerb elnök nyilatkozott biztatóan az építkezés állásáról, szerinte a tervezettnél korábban, már 2025 év végére kész lehet a kínai hitelből finanszírozott vasút. Az ára kétmilliárd euró, azaz 800 milliárd forint körül lesz, s egyelőre nem látni, hogy ezt a hatalmas költséget be is fogja-e hozni.
5. ELBOCSÁTÁSOK AZ IVÁNCSAI AKKUGYÁRBAN
Figyelmeztetés nélkül küldtek el több száz munkást a még csak tesztüzemként működő iváncsai akkumulátorgyárból. Főleg kölcsönzött dolgozóktól, köztük vendégmunkásoktól váltak meg. Az iváncsai üzem a dél-koreai SK Innovation tulajdonában van, a cég két másik akkugyárat is működtet Komárom közelében. A létszámcsökkentés hátterében valószínűleg az áll, hogy Európában a vártnál kisebb a kereslet az elektromos autókra, így aksiból sem kell annyi. A szakszervezetnek sikerült elérnie, hogy a magyar alkalmazottak egyelőre maradhassanak.
6. SZÉL A SZÉN HELYETT
Még soha nem termelt ilyen környezetbarát módon áramot Európa, mint a múlt hónapban, amikor rekord alacsony, csupán 23 százalék volt a kőolajból, földgázból és szénből előállított villamosenergia aránya az Európai Unióban. Ez a szél- és napenergia-felhasználás növekedésének köszönhető, amely elérte az 54 százalékos valaha volt legmagasabb arányt. Így aztán rekordalacsony, 38 millió tonna lett a szén-dioxid kibocsátás. A szél- és napenergia áprilisban első alkalommal az EU villamosenergia-termelésének több mint egyharmadát adta. Az unió célja egyébként az, hogy 2030-ra az energiatermelés 72 százaléka megújuló forrásokra épüljön.
7. MADRID GYŐZÖTT BARCELONÁBAN
Történelmi vereséget szenvedtek a függetlenségpárti erők a katalán választásokon. A négy szeparatista párt 2012 óta most először nem szerezte meg a többséget a helyi parlamentben, s a spanyol tartomány vezetője azonnal közölte is, hogy levonta a következtetést és távozik a politikából. A legtöbb szavazatot a Spanyolországot is irányító szocialisták kapták, akik amúgy sokkal megértőbben állnak hozzá a katalán kérdéshez, mint a jobboldali pártok, ráadásul országos szinten rá is vannak utalva a katalán pártok támogatására. Mivel azonban a szocialistáknak sem lett többségük Barcelonában, ezért az még nem világos, képesek lesznek-e valakivel koalíciót kötni, vagy jöhet az újabb voksolás.
8. A POLITIKA MELLETT ÉNEKELTEK IS
Minden korábbinál politikusabbra sikerült az Euróvíziós Dalfesztivál döntője, amelyen magyar versenyző már öt éve nem indul, mert a köztévé nem szeretne nem heteroszexuális előadókat ünnepelni. Márpedig idén is ezt kellett volna tennie, hiszen egy Nemo nevű svájci előadó nyert, aki bár első ránézésre egy női ruhába öltözött férfinek tűnik, sem nőnek, sem férfinek nem tartja magát, s maga a győztes dal is erről az érzésről szól. Ráadásul mindezt Svájcból, ahol másfél éve a kormány elutasította a harmadik nem hivatalossá tételét. S ezzel még nincs vége: a döntőből ugyanis kizárták a holland versenyzőt, mert az előzőleg rossznéven vette, hogy egy operatőr a kérése ellenére filmezi, amit a női operatőr (és a rendezők) nők elleni erőszakként kezelt. Végül a nemek politikáján kívül ott volt a világpolitika is: az izraeli versenyzőt – akinek sokan a kizárását követelték a gázai offenzíva miatt – kifütyülték a svéd helyszínen, ugyanakkor a versenyt tévén nézőktől sokkal több pontot kapott a zsűrinél (és összetettben) győztes svájcinál.
9. A STADION, AMIHEZ KÉPEST A FELCSÚTI INGYEN VOLT
Ha stadionépítésről van szó, minden költség viszonylagos, amint azt most egy megyei másodosztályban játszó hajdú-bihari kiscsapat pályafejlesztése bizonyítja. A Debrecen és a román határ között fekvő Esztár futballklubja, a kevéssé magyaros hangzású Blondy FC ugyanis bruttó 172,5 millió forintért kapott új lelátót, amelyen 76 ülőhely lesz, így székenként 2 milliónál is többe került a beruházás. A Blondy FC húszéves klub, s bár közösségi oldalán évek óta nem frissülnek a hírek, a folyamatosan érkező tao-támogatásokat példásan dokumentálják. Az öltözőkből és nézőtérből álló aranyértékű fejlesztés szükségességét a mérkőzések nagy népszerűségével indokolják.
10. SZUPERGAZDAGOK VÁROSAI
A legtöbb dollármilliomos, 350 ezer New York-ban él, az egy főre jutó vagyonban – 20 millió dollárral – Monaco vezet egy felmérés szerint. A Top 50-ben 15 európai város szerepel, köztük London (227 ezer), Párizs (165 ezer) és Genf (80 ezer). A top10-es listára több kínai város is felfért, Dubai a 21. helyen áll. Svájc továbbra is gyűjtőhelye a világ gazdagjainak: Genfben és Zürichben az elmúlt évtizedben 36, illetve 20 százalékkal nőtt a milliomosok száma.
