2025. 07. 19. szombat

1. LENGYEL HOMOKSZEMEK AZ ORBÁNI FOGASKERÉKBEN

A magyar–lengyel barátságra fittyet hányva a Fidesz helyett az olaszokat választották a lengyel konzervatívok. A hatalomból tavaly kiszavazott Jog és Igazságosság európai parlamenti képviselőit ugyanis hiába csábította Orbán Viktor, végül Giorgia Meloni olasz kormányfő pártjával maradtak egy frakcióban, amely így továbbra is az EP harmadik legnagyobb csoportja. Az EP másik szélsőjobboldali frakciója hétfőn ül össze, ekkor kellene dönteniük arról, hogy felszámolják-e magukat, és újjáalakulnak-e az Orbán által életre hívott Patrióták Európáért fantázianevű csoportként. A döntés a csoportot vezető és a parlamenti választások miatt addig nem nyilatkozó francia szélsőjobboldal kezében van, ha ők összeállnak Orbánnal, akár még Meloniénál is nagyobb frakció jöhet létre.

2. KORMÁNYERŐK VERESÉGE A CSATORNA KÉT PARTJÁN

Annyira rosszul áll a brit konzervatívok szénája, hogy még az ország leghírhedtebb jobboldali bulvárlapja, a The Sun is az ellenzéki Munkáspárt támogatására szólította fel olvasóit. A közvéleménykutatások szerint a mai voksoláson a Munkáspárt kétszer annyi voksra számíthat, mint a toryk, ami mandátumban négyszer annyit jelent, vagyis tényleg történelmi győzelmet/vereséget. Ugyanígy biztos kudarc elé néz a francia kormány is, igaz, nem ma, hanem majd csak vasárnap. Az államfő mérsékelt képviselőjelöltjei azzal próbálják csökkenteni a vereség mértékét, hogy gyakorlatilag eltiltották a kampányolástól Emmanuel Macron elnököt, aki napok óta teljes visszavonultsággal próbál nem ártani többet a sajátjainak.

3. DÉL-EURÓPÁT VETTÉK CÉLBA A NÉMETEK

Az uniós versenyhivatal engedélyezte, hogy a német nemzeti légitársaság bevásárolja magát az olasz állami légitársaságba, az ITA Airways-be. 325 millió eurót (130 milliárd forintot) fizetnek az olasz cég 41 százalékáért. A tranzakcióval az a céljuk, hogy megerősítsék jelenlétüket a dél-európai piacon, a versenyhatóság azzal a feltétellel hagyta ezt jóvá, hogyha néhány belföldi járatot átengednek a versenytársaknak. Az üzlet zárását is ehhez kötötték, tehát amíg az érintett járatokat nem indítják el a konkurensek, addig „minden marad a régiben”. Szintén repülést érintő hír, hogy a HungaroControl cáfolta az osztrák légiirányítás vezetőjének vádját, miszerint a magyar légiirányítók létszámhiánya és leterheltsége okozza az egyre gyakoribb európai járatkéséseket.

4. ÁTLÁTHATATLAN SZUVERENITÁSVÉDELEM

Átláthatatlanság miatt indított eljárást Péterfalvi Attila a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen. Az információs szabadságunkat védő hivatal vezetője egy panaszbeadvány alapján vizsgálódik, amely szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem tette közzé az ötmillió forintot meghaladó értékű szerződéseit a központi közadat-nyilvántartásban. Ha ezt Péterfalviék eljárása igazolja, akkor akár 50 milliós bírságot is kaphat a szuverenitásvédelem, amelynek éppen az a feladata, hogy transzparenssé tegye a különféle szervezetek tevékenységét.

5. MAGYARORSZÁG HÁGAI BÍRÓSÁGBÓL KILÉPÉSÉT FONTOLGATJÁK

Orbán Viktor három miniszternek – Gulyás Gergelynek, Tuzson Bencének és Bóka Jánosnak – feladatul adta, hogy vizsgálják meg, milyen következményekkel járna, ha Magyarország kilépne a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) tagállamai közül. Ha kilépnénk, egyetlen uniós államként nem lennénk a bíróság tagja. A kormányfői utasítást megelőzően adott ki elfogató parancsot az ICC az izraeli kormányfő Benjamin Netanjahu és védelmi minisztere ellen emberiség ellenes bűncselekmények miatt. Korábban hasonló okok miatt adott ki Vlagyimir Putyin ellen is elfogatóparancsot. Mivel Putyint és Netanjahut is Orbán szövetségesének tartják, a kilépés felvetése figyelmet érdemel, mint ahogy az is, hogy bár Magyarország aláírta az ICC-t megalapító római szerződést, de nem hirdette ki, ezért egyes jogászok szerint a magyarok nem tartóztathatják le őket, mások szerint viszont a nemzetközi jog szerint nem számít, hogy kihirdettük-e, le kell tartóztatnunk őket, ha idejönnek.

6. KÖZLEKEDÉSI MÚZEUMBA IS DEBRECENBE KÉNE MENNI

Lázár János Debrecen külterületén, a BMW-gyár mellé építtetné fel az új közlekedési múzeumot. A Lázár vezette közlekedési tárca augusztusban el is indítja az ötletpályázatot az M35-ös autópálya és az autógyárhoz vezető lehajtó által határolt 6,5 hektáros területre. A múzeumot, amely kiállítások mellett konferenciák és üzleti rendezvények helyszíne is lenne Debrecen központjától tíz kilométerre olyan területre építenék fel, amelynek környezetében szántóföldek, ipari és mezőgazdasági létesítmények vannak. Korábban a Városligetben bezárt múzeumot Kőbányára költöztette volna a kormány, el is költöttek a tervekre néhány milliárdot. Vitézy Dávid, akihez akkor közlekedésért felelős államtitkárként a múzeum ügye is tartozott, most „teljes tévútnak” nevezte Lázár tervét. Szerinte gyalogosan és tömegközlekedéssel megközelíthetetlen területen nem lehet XXI. századi múzeumot létrehozni.

7. AMIKOR A BÖRTÖNT ZÁRJÁK BE

A büntetésvégrehajtás úgy döntött, hogy elavultsága miatt néhány hónap alatt kiüríti, majd végleg be is zárja a győri börtönt. Az intézmény felszámolásának közvetlen előzménye egy márciusban meghiúsított fogolyszökés volt, amikor a szabadulni próbáló rabok egy letört ágylétra fémdarabjával bontották ki zárkájuk falát – ekkor állapították meg, hogy a száz évnél idősebb börtön leromlott műszaki állapota kockázatos, felújítása aránytalanul sokba kerülne. A 165 ember fogvatartására képes intézmény a teljes börtönkapacitás egy százalékát sem éri el, így a rabokat szétosztják, ahogyan őreik is máshol kapnak munkát

8. ÚRI MURI EGYMILLIÁRDÉRT

A Nemzeti Színház igazgatása mellett filmkészítésbe is kezdhet a NER egyik vezető kulturális arca. Vidnyánszky Attila ugyanis egymilliárd forintos támogatást kapott a Filmintézet szakmai döntőbizottságától egy Móricz Zsigmond regényéből készülő új mozifilmre. Az Úri muri régi kedvence a rendezőnek, még 2008-ban a debreceni színházban vitte színre, ezúttal a filmes produkció az Úri muri, megazisten! címet viseli majd, főszerepeiben pedig Trill Zsolt, Szarvas József, Schnell Ádám és Berettyán Nándor lesz látható a vásznon.

9. HALÁLOS ÁRPÁD HÍD

Pontosan egy évvel az előző tragédia után ismét súlyos baleset történt az Árpád hídon. Egy lopott taxival a forgalommal szemben közlekedő férfi frontálisan nekiment egy Suzukinak, majd egy másik taxinak. Az ütközésben a vétkes, valamint a Suzukiban ülő két ártatlan is meghalt, a másik taxi sérültjei közül kettőnek súlyos az állapota. Utóbb kiderült, hogy már korábban rendőrt hívtak Óbudán egy 43 éves, zavartan viselkedő férfihoz, aki el is ismerte, hogy drogozott, s ő volt az később, aki beugrott egy taxiba, amelynek sofőrje épp az autó mellett dohányzott, majd az ellopott járművel felhajtott a hídra. Tavaly júliusban egy száguldó, s két másik autóval versenyző Mercedes tarolt le egy biciklist a híd kerékpárútján. A nyomozás azóta is tart, a RACE-001-es rendszámú autó 34 éves sofőrje ellen azóta sem emeltek vádat, az egyetlen kényszerintézkedés vele szemben jelenleg az, hogy nem hagyhatja el a fővárost.

10. TÖRÖKÖT FOGTAK A SZÜRKE FARKASSAL

Nem marad játéktéri botrányok, vizsgálatok és büntetések nélkül a labdarúgó-Eb. Az UEFA tiltott gólöröm miatt sújthatja akár eltiltással is a torna eddigi egyik legnagyobb meccsének főhősét, az osztrákok ellen továbbjutó törökök két góljának szerzőjét. A korábbi Juve- és Atalanta-játékos Merih Demiral ugyanis második találatát egy olyan Franciaországban és Ausztriában is betiltott politikai kézmozdulattal ünnepelte, amely a török szélsőjobboldali Szürke Farkasok szervezetéhez köthető. Ráadásul Demiral nem is tagadja le a farkastisztelgést, azt a közösségi médiában is büszke török gesztusnak nevezte. Vizsgálat indult egyébként a szlovákok ellen az utolsó pillanatban egyenlítő Jude Bellingham ellen is, az angol csatár ugyanis gólöröm helyett obszcén mozdulatokkal ingerelte a szlovák játékosokat, a Real támadója viszont tagad, szerinte a nemiszerv-markolászás egy sajátos jelrendszer része volt barátaival – akik eszerint valamiért a szlovák kispadnál ültek.

Comments are closed.