1. HARRIS VISSZAVÁGOTT, TRUMP ORBÁNOZOTT
A kiütéses első győzelem után az új ellenféltől már vereséget szenvedett Donald Trump az amerikai elnökjelöltek tévévitáján. Míg az első alkalommal Joe Bidenhez képest Trump fittnek és dinamikusnak tűnt (ami nem volt nehéz), addig most egy morcos öregemberre emlékeztetett az egyszerre kemény és derűs Harrisszel szemben. A vita egyébként leginkább támadások és személyeskedések egymásutánjából állt, s magyar szempontból akár történelminek is nevezhetjük, hiszen a magyar kormányfő is szóba került. Trump arra hozta fel példának Orbán Viktort, hogy igenis vannak tisztelői a világban. A felmérések szerint egyértelműen Harris nyert, a vitát nézők csaknem kétharmada őt látta jobbnak, pedig az adás előtt még ugyanolyan debattőrnek tartották a két résztvevőt. Trumpék a műsorvezetők elfogultságát okolják, és kizárják, hogy a választásig hátralevő nyolc hétben tartsanak még egy vitát. Ugyanakkor érdemes emlékeztetni arra, hogy annak idején Hillary Clinton is megnyerte a tévévitáit Trumppal szemben, a választáson mégis alulmaradt, s a közvéleménykutatások szerint továbbra is szinte megjósolhatatlan, hogy ki lesz az új elnök, amin vélhetően az sem változtat, hogy Amerika első számú popsztárja, Taylor Swift is hivatalosan Harris mögé állt.
2. RAKÉTÁK INNEN ÉS ONNAN
Iránnak köszönhetően közelebb került Ukrajna ahhoz, hogy távoli orosz célpontok ellen is bevethesse amerikai rakétáit. Joe Biden elnök közölte, hogy dolgoznak a megoldáson, Antony Blinken külügyminiszter pedig már Kijevben (brit kollégájával együtt) kérdezi az ukránokat, pontosan milyen stratégiai orosz célpontok ellen is szeretnék bevetni az amerikai fegyvereket. Ami a felháborodott Kreml értelmezése szerint háborús féllé tenné az Egyesült Államokat. Kijevi útja előtt Blinken azzal vádolta Iránt, hogy ballisztikus rakétákat adott az oroszoknak, amit Teherán tagad, de kevesen hisznek neki. Több nyugati ország is újabb büntetőintézkedéseket vezetett be a Teherán ellen, így például Nagy-Britannia, Francia- és Németország is kitiltotta az iráni nemzeti légitársaság gépeit.
3. FOGY A FIDESZ ELŐNYE, MEGSZŰNŐBEN A RÉGI ELLENZÉK
Tapad az ellenzéket néhány hónap alatt megsemmisítő Tisza Párt a Fideszre, amelynek tovább csökkent előnye a Medián friss felmérése szerint. Ez már csak 43-39 százalékos különbséget mutat a listás szavazatok arányában, márpedig a 4 százalékos Fidesz-előny a biztos szavazók között legutóbb még 12 százaléknyi volt. Magyar Péterék felzárkózása ráadásul úgy történt, hogy a Fidesz népszerűsége a júniusi EP-választások óta alig esett vissza, vagyis a Tisza továbbra is az ellenzék rovására erősödik – ezt jól mutatja a DK drámai zuhanása (9-ről 3 százalékra), de már a Mi Hazánk is a bejutási küszöb alá esett 4 százalékkal, míg a többiek lényegében eltűntek.
4. A TISZA EGYETÉRT A HATÁRKERÍTÉSSEL
Magyar Péter pártja szükségesnek tartja Magyarország déli határkerítésének fenntartását, valamint az EU anyagi hozzájárulását a kiépítés költségeihez. A Tisza Párt ugyanakkor az uniós szabályokkal összhangban lévő jogalkotást követel, hogy ne büntessék az országot migránsügyben százmilliárdos bírsággal, valamint nem értenek egyet embercsempészek elengedésével sem. Magyar Péter egyébként kritikát kapott eddigi támogatójától, Budapest korábbi főpolgármesterétől, Demszky Gábor ugyanis „napóleoni ámokfutásnak” nevezte a Tisza Párt teljes fővárosi elzárkózását a baloldali pártoktól. Gyurcsány Ferenc pedig pocsék embernek nevezte Magyart, mert szerinte „rogáni módon” alkoholistának titulálta.
5. MÁRIS JÁRHATÓ VÖLGYHÍD, KISSÉ DRÁGULÓ SZTRÁDÁK
Öt nappal hamarabb befejezték az M7-es autópályán a Kőröshegyi völgyhíd javítását és a viaduktot ma visszaadták a forgalomnak. A 17 évvel ezelőtt épült híd 38 tehertartó sarujából három elhasználódott, ezeket ki kellett cserélni. A lezárás alatt elvégezték a híd korrózióvédelmét, helyreállították a padkát, a szükséges helyeken aszfaltoztak is. Autósokat érintő hír még, hogy január 1-től drágulnak az autópálya-matricák, a szabály szerinti – augusztusi inflációval megegyező – mértékben. Az autókra érvényes tíznapos matrica 220, a vármegyei 230 forinttal kerül majd többe, az éves pályamatrica 1950 forinttal drágul.
6. MILLIÁRDOKKAL EMELIK A HITOKTATÁS TÁMOGATÁSÁT
Egy kormányhatározat nyomán idén 4,2 milliárd forinttal több jut hit- és erkölcstanoktatásra. Közben a KDNP egyik képviselőjének barátnőjéről derült ki, hogy 2018 és 2022 között 12 millióért adott jogi tanácsokat a KDNP-frakciónak. Amivel nem lenne baj, mert a tanácsadás bizalmi munka, csakhogy a jogásznő egy rendőr-főkapitányság jogtanácsosa is volt ugyanezen időszakban, ezért kérdés: vajon rá is érvényes-e rendőrökre vonatkozó tiltás, hogy nem dolgozhatnak pártoknak. Az érintett politikus, Hargitai János egyébként hivatalosan „fenntartja a házasság szentségét” tőle különélő nejével, miközben barátnőjét úgy említi hivatalos életrajzában, mint „élete része és ajándéka”.
7. IDÉN IS ÖTMILLIÁRD A SZEGÉNYEK TÜZELŐJÉRE
Idén 2346 önkormányzat között osztották szét az ötmilliárd forintot a szociális tüzelőanyag-program jegyében. A támogatásra – amelynek keretösszege megegyezik a tavalyival – április végéig az ötezer lélekszám alatti települések pályázhattak. A pénzből az önkormányzatok tűzifát és barnaszenet vásárolhatnak rászoruló lakosaiknak. A 2011-ben elindított program keretösszege az elmúlt 13 év alatt több mint hatszorosára emelkedett.
8. HORVÁTORSZÁG MARADT A KEDVENC
Hatalmas fölénnyel Horvátország nyerte az idei nyarat is a külföldre utazó magyar turisták körében – legalábbis az utasbiztosítást kötők adatai alapján. Az utazók 29 százaléka a horvát tengerpartot választotta, déli szomszédunkat Olaszország, majd Görögország követte 15 és 10 százalékkal. Mindezek alapján 2023-hoz képest Horvátország iránt minimálisan csökkent az érdeklődés, míg az olasz és görög utak emelkedést mutatnak. A tengerparti fő célpontok után Ausztria következik magyar célországként, majd alig lemaradva Spanyolország – a legnépszerűbb Európán kívüli célpont Egyiptom volt. A magyar utazók kétharmada választotta a tengerpartokat, felük autóval ment vakációzni, ez visszaesés a repülős utazások hétszázalékos emelkedéséhez képest.
9. BELÉPÉSI ENGEDÉLY NAGY-BRITANNIÁBA
Jövőre elektronikus belépési engedélyt kell kiváltaniuk azoknak a Nagy-Britanniába utazóknak, akik jelenleg vízum nélkül érkezhetnek az országba. A januártól induló brit intézkedés utolsóként érinti az EU állampolgárait is, kivéve közülük azokat, akik letelepedési engedéllyel élnek a szigetországban. Az ETA elnevezésű online dokumentumot 2025. március 5-től lehet kérelmezni, s április 2-től már csak annak birtokában lehet az országba belépni, az engedély ára pedig 10 font, azaz 4700 forint lesz – kiváltása hat hónapos időtartamra korlátlan számú nagy-britanniai utazást tesz lehetővé. A belépési engedély tervét az új munkáspárti kormány átvette konzervatív elődjétől, célja pedig a nagyobb előzetes biztonsági szűrés, a bevándorlási rendszer kijátszását megakadályozandó.
10. NEKED MI LETT VOLNA A JELED?
Vége a gombáknak és a kisautóknak: Bécsben megszűnnek az óvodai jelek. Az indoklás szerint így elkerülhető lesz, hogy a gyerekeket trauma érje azzal, hogy olyan jelet osztanak nekik, amellyel esetleg nem tudnak azonosulni. Helyettük jöhetnek fényképek, rajzok vagy bármilyen kreatív megoldás, amely segít megtalálni a kicsiknek a saját szekrényüket és megmenti őket egy olyan lelki töréstől, amelynek hatására később akár fél Európát kiirtó diktátorrá is válhatnának.
