1. A VÉDEKEZÉS LEGNEHEZEBB NAPJAI
Már a Duna magyarországi szakaszán vonul az árhullám, a szentendrei szigetcsúcson fekvő Kisoroszit mától elvágja a víz a külvilágtól, Vácott is nehéz a helyzet, ott elég önkéntes híján katonákat kellett kivezényelni a homokzsákok töltésére, másutt elegendőnek bizonyult a civil segítség. Magyar Péter ellenzéki vezető változatlanul kevesli az eddig a gátakon megjelent 1600 katonát, szerinte az önkéntesek tartják a frontot, miközben felesleges hadgyakorlatot tart éppen a honvédség a Bakonyban – a honvédelmi miniszter szerint viszont kapkodás nélkül jól vizsgáznak a területvédelmi erők. Budapesten már víz alá került az alsó rakpart, lezárták a Hajógyári-szigetet is, Karácsony Gergely szerint most vizsgázik a főváros és a kormány az elmúlt évek közös gátfejlesztéseiből, Gyurcsány Ferenc szerint egyszerű a megoldás, víztározókat kell építeni. Az árvíz idejére ingyenessé tették az M2-es autóutat.
2. ZUGLÓBÓL TÁMADTÁK MEG A HEZBOLLAHOT
Egészen váratlanul Magyarország került a közel-keleti konfliktus középpontjába, ugyanis állítólag nálunk gyártott személyhívókkal követte el Izrael az elmúlt évek leglátványosabb titkosszolgálati akcióját a Hezbollah libanoni terrorszervezet ellen. Tegnap egyszerre több ezer Hezbollah tag kapott a csipogójára üzenetet, s amikor rákattintott, az eszköz felrobbant. Tucatnyi ember meghalt, köztük gyerekek is, a sebesültek száma ezrekben, a súlyos sebesülteké százakban mérhető. A csipogók egy tajvani cég márkajelzését viselik, de a cég szerint ők csak a márkajelzést adják, magát a terméket egy budapesti cég, a BAC Consulting gyártja. A zuglói házba bejegyzett cég ügyvezetője, a furcsa nevű és valószerűtlenül impozáns életrajzzal bíró Bársony-Arcidiacono Cristiana viszont azt állítja, ők nem gyártók, csak közvetítők. Szakértők szerint a gyártás közben tehették bele a detonátort és a kis mennyiségű, de nagyon erős robbanóanyagot a csipogókba, amelyeket amúgy azért kezdett el alkalmazni a Hezbollah, mert így akart védekezni a mobiltelefonokat kiválóan bemérő Izrael ellen. Az izraeli kormány legszorosabb európai szövetségesének számító magyar kormány egyelőre nem mondta el, hogy tudott-e valamit az ügyről, csak annyit közölt, hogy semmi köze a céghez, és hogy Magyarországon vállalkozási szabadság van. Az Izrael-ellenes Mi Hazánk terrorizmus segédlete miatt büntetőfeljelentést tett, és kezdeményezte a parlament nemzetbiztonsági bizottságának összehívását.
3. ÖNKÉNT EGY CENTET SE
Letelt az újabb határidő is, úgyhogy Brüsszel most már tényleg elkezdi levonni a Magyarországnak járó uniós forrásokból azt a 200 millió eurós (80 milliárd forintos) büntetést, amelyet a menedékkérőkkel kapcsolatos magyar szabályozás miatt róttak ki. A kormány még csak nem is reagált a határidő leteltére, mint ahogy eddig arról sem tájékoztatta Brüsszelt, változtatott-e már a kifogásolt szabályokon, ami azért fontos, mert amíg ezt nem teszi meg, addig napi egymillió eurót kell fizetnie. Hozott viszont egy rendeletet, amelyben leszögezte, hogy Brüsszel a magyar határvédelem miatt kétmilliárd (!) euróval tartozik Magyarországnak, bár azt nem tudni, hogy akarja ezt behajtani, vagy miből szeretné levonni.
4. MÁR KUTATJÁK IS A SZUVERENITÁST
A külföldi befolyás elleni küzdelemre alapított Szuverenitásvédelmi Hivatal tudományos alapokra is helyezné munkáját, ezért létrehozták a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézetet, amelynek élére az Alapjogokért Központ nevű kormánypárti szervezettől a katonai titkosszolgálat korábbi főigazgató-helyettesét igazolták le. A vezetővé kinevezett Horváth József olyannyira tapasztalt elhárító szakember, hogy már a nemzeti szuverenitás előtti internacionalista időkben, 1985-től a BM III/III-as osztályán dolgozott. Horváth titkosszolgálati karrierje a rendszerváltás után megmaradt, a Fidesz-kormányok alatt fel is ívelt, új feladata most „tudományos elemzésekkel, nemzetközi kutatásokkal beazonosítani az ország identitását veszélyeztető cselekedeteket”.
5. ÁLLAMI ERDŐCSKE LÁZÁR JÁNOSNAK
Habár jogszabály tiltja az állami erdők eladását bizonyos méret felett, az agrárminiszter engedélyével Lázár János vehetett egy kisebbet a batidai vadászkastélya közelében. A 7800 négyzetméternyi erdőért a politikus 1,5 millió forintot fizetett. A törvény egyébként az 5 hektárnál (azaz 50 ezer négyzetméternél) nagyobb erdőterületeket sorolja a forgalomképtelen kincstári vagyon körébe, a miniszter által megvett erdő területe pedig ennél jóval kisebb, ezért megszerzéséhez kollégája bólintása elegendő volt.
6. ÓVODAI BALESETÉRT 240 MILLIÓS KÁRTÉRÍTÉS
Szokatlanul nagy összegű kártérítés jár egy 11 évvel ezelőtti szörnyű óvodai baleset miatt. A bíróság 243 millió forintot ítélt meg az érintett gyermek családjának. A fiú három éves volt, amikor az óvodában tízóraizás közben félrenyelt egy répadarabot, ami megakadt a torkán. Az óvónő hiába próbált, nem tudott segíteni rajta, mire kiértek a mentők, újra kellett éleszteni, az oxigénhiányos állapot miatt a gyerek lebénult, értelmi fogyatékos lett, emiatt azóta 24 órás felügyeletre szorul. A magyar bírósági gyakorlatban jelentős kártérítés mellett a gyerek havi 1,8 millió forintos járadékra is jogosult. A kártérítés kifizetését a XV. kerületi önkormányzat átvállalta az óvodától.
7. PÉCSI SAJTÓÁTMENTÉS, KÖZMÉDIÁS BELÉPŐ
Nemcsak bukott fideszes polgármesterek hoznak döntéseket októberig utódjaik kontójára, Pécsett éppen ellenzéki hatalomátmentési kísérlet zajlik. Miközben a város ellenzéki polgármestere megőrizte posztját, a közgyűlésben viszont elfogyott Péterffy Attila többsége, ő pedig az új Fidesz-többség érkezése előtti utolsó ülésükön átalakította támogatóival a helyi önkormányzati médiát, az orgánumok kiadási jogát és az újságírók munkaviszonyát önkormányzati kft-ből a polgármesteri hivatalba szervezve át, munkáltatójuk így a jegyző lett. A helyi Fidesz-frakció tiltakozott, pedig országosan ők is elöljárnak a látszatra sem adó rossz példával: a miniszterelnöki sajtófőnök Havasi Bertalannak közmédia külső munkatársi MTVA-belépője van.
8. A BUDAPESTIEK AKARNAK LEGKEVÉSBÉ OLIMPIÁT
A magyarok egészében nem olimpiaellenesek, a teljes népességben fele-fele arányban megosztottak a rendezést illetően, ám a budapestieknek csak 36 százaléka szeretné, ha pályázna olimpiára városa. A Medián kutatásából kiderül, hogy a Fidesz-szavazók 82 százaléka, a Tisza Párt támogatóinak 17 százaléka rendezéspárti, s minél iskolázottabbakat kérdeztek, annál kisebb a támogatók aránya – felsőfokú végzettségűeknél csak 30 százalékos. Érdekes ugyanakkor, hogy a többség (59 százalék) alkalmasnak tartja az országot a 2036-os olimpiára, s ez a bizalom a fővárosiak közt is 54 százalékos. Konszenzus pedig leginkább abban van, hogy népszavazás döntsön egy olimpiai pályázatról (a teljes lakosság 68 százaléka szeretné így, még a Fidesz-szavazók 58 százaléka is), amin a teljes népesség 59 százaléka részt is akarna venni, s 50 százalékuk igennel szavazna 44 nemmel szemben.
9. SZLOVÁKIA MAGYAROS FILMET JELÖL AZ OSCARRA
A vészkorszakban játszódó, magyar vonatkozású filmmel indul Szlovákia a jövő évi Oscar-díjért a nemzetközi film kategóriában. Iveta Grófová rendező Borbély Alexandra főszereplésével forgatta az Emma és a halálfejes lepke című filmjét. A felvidéki magyar színművész által alakított főhős a saját életét kockáztatva rejteget egy zsidó kisfiút a házában, miközben két férfi – egy szlovák Hlinka-gárdista százados és egy német náci tiszt – figyelmének kereszttüzébe kerül. A film világpremierje Karlovy Varyban volt, nálunk a Cinefesten mutatták be. Magyarország Koltai Lajos Semmelweis című filmjét nevezte az Oscarra.
10. CSIPETNYI SZERENCSÉJÜK SINCS
Alighogy megszületett, máris súlyos sebet kapott Európa technológiai nagyhatalommá tételének terve. Ennek ugyanis központi eleme lett volna a csipgyártás felturbózása a kontinensen, amiben leginkább az amerikai Intel cég vett volna részt, 30 milliárd eurós gigaberuházással gyárat építve Kelet-Németországban, s hozzá ötmilliárdos üzemet a lengyeleknél. Most viszont a pénzügyi gondokkal küzdő cég bejelentette, kénytelen évekkel elhalasztani az egyébként európai adófizetői milliárdokkal támogatott beruházást. Ez rossz hír a német kormánynak is, amely ki van éhezve a gazdasági sikerekre. A szocdem-zöld-liberális koalíció pedig annyira népszerűtlen, hogy a felmérésekben vezető keresztény pártok még azt is megengedhették maguknak, hogy a CDU nem túl népszerű pártelnökét, Friedrich Merzet tegyék meg a jövő évi választások kancellárjelöltjének, hiába van nála kedveltebb politikus pártjában, meg a bajor testvérpártban is.
