1. ÖNKÉNTES SZÁMHÁBORÚ ÉS KATASZTRÓFATURIZMUS
Ma este Nagymaroson tetőzik a Duna, az árhullám holnap Budapesten éri el csúcspontját, de lassú apadásra kell számítani, Orbán Viktor úgy fogalmazott, az árvízi védekezés után ő csak jövő csütörtökön akaszthatja szögre gumicsizmáját. Magyar Péter ellenzéki vezető szerint a kormány hazudik az önkéntesek számáról, a közölt 2753-hoz képest szerinte több tízezren dolgoznak a gátakon. Közben Gyurcsány Ferenc új természeti összefüggésre jött rá: szerinte „több EU kevesebb árvizet” jelent. Brüsszel már szállítja a segélyeket, köztük fertőtlenítőszereket, párátlanítókat a leginkább szenvedő Cseh- és Lengyelországba. Itthon Vácon szivárgás volt, szivattyúzni kell a Duna vizét, Budapesten Karácsony Gergely bejelentése szerint 9 méteres magasságig állnak a védművek, az Országháznál most vizsgáznak élesben az árvízvédelmi kapuk. A vízügyesek szerint a védekezés legnagyobb gondját a katasztrófaturisták jelentik, Halászteleknél viszont a tolvajok, akik ellopták a vízmű kútjait védő murvazsákos torlaszokat.
2. MÁRTÍRRAL VAGY BŰNÖZŐVEL TALÁLKOZIK ORBÁN?
Hivatalos posztja szerint csak egy sima közlekedési miniszter, a kormány szerint viszont a migráció ellenes harc európai mártírja érkezett Budapestre az EU szakminisztereinek találkozójára. Matteo Salvini pár éve még a következő olasz kormányfőnek tűnt, azóta pártja a Giorgia Meloni vezette szélsőjobboldali koalíció legkisebb tagja lett, de azért nemcsak hivatalos partnere, Lázár János, hanem Orbán Viktor is fogadja. Azt a Salvinit, akire az olasz ügyészség nemrég hat év börtönt kért, amiért öt éve még belügyminiszterként nem engedett kikötni egy menedékkérőket szállító hajót. Az olasz kormánypártok közben egy másik forró témában is léptek: bizottságot állítanak fel, amely a szexuális bűnözők kémiai kasztrálásának a lehetőségét fogja megvizsgálni.
3. A HOLLANDOK A LEHETETLENT KÉRIK – VELÜNK EGYÜTT
A holland kormány hivatalosan is kérte Brüsszeltől, hogy saját kézbe vehesse a menekültügyi szabályozást, vagyis az uniós szabályok ne vonatkozzanak rá. Ezzel párhuzamosan a magyar kormány is jelezte, hogy ha a holland kormány sikerrel jár, akkor mi is csatlakoznánk hozzájuk. A példa nélkül álló lépés sikerének esélye azonban csekély, mint az a Brüsszelnek intézett holland levélből is kiderül. Ehhez ugyanis az uniós szerződéseket kéne módosítani, ami ennyi tagállam között a végtelenbe nyúló és szinte lehetetlen vállalkozás. Közben Brüsszelben azt is közölték, hogy elkezdték vizsgálni, honnan vonják el azt a 200 millió eurós büntetést, amit az unió bírósága Magyarországra szabott ki menekültpolitikája miatt, s amit a magyar kormány nem hajlandó befizetni. Akár az is elképzelhető, hogy nem a jogállamisági kifogások miatt befagyasztott uniós pénzekhez nyúlnak hozzá.
4. MAJD A MAGYAR KÉPVISELŐK MEGFEJTIK A REJTVÉNYT
Az elmúlt év legsúlyosabb légicsapásait intézte Izrael a libanoni Hezbollah ellen. A zsidó állam szerint több száz célpontot semmisítettek meg, elsősorban rakétakilövőket, amelyekkel a síita szervezet élhetetlenné tette Izraelnek a határ közelében lévő térségét. Közben nem kerültünk közelebb annak megfejtéséhez, hol is készültek a felrobbantott tajvani márkajelzésű csipogók és japán adóvevők. A japán cég közölte, hogy már egy évtizede nem gyártják a kérdéses modellt. A magyar parlament nemzetbiztonsági bizottsága a jövő héten ül össze és hallgatja meg a titkosszolgálatok vezetőit arról, hogy mit tudtak a csipogó-üzletben közvetítőként részt vett magyar vállalkozásról, amelyet állítólag az izraeli Moszad hozott létre fedőcégként.
5. A KORMÁNY LEVETTE A KEZÉT A SORSOK HÁZÁRÓL
A kormány több állami beruházás finanszírozását csökkentette, és néhányat vissza is vont, köztük a Sorsok Háza projektet is. A holokauszt gyermekáldozatainak emlékhelye eredetileg 2014-re valósult volna meg Schmidt Mária koncepciójával, amit zsidó szervezetek vitattak. A kormány emiatt 2018-ban átadta a projektet Köves Slomónak, az EMIH vezető rabbijának, aki új koncepciót készített, de a zsidó szervezetek továbbra se jutottak egyetértésre se a múzeum tartalmáról, sem pedig a működtetéséről. A kormány nem biztosít többletforrást a Széchenyi lánchíd, a budai Váralagút, valamint a hozzájuk kapcsolódó közterületek rekonstrukciójára és a Fudan Egyetemre se.
6. KATASZTRÓFAVÉDELEM A KORMÁNYHIVATALOKBAN IS
A katasztrófavédelemtől októbertől a kormányhivatalokhoz kerülnek a hatósági engedélyezési ügyek, amikből évente több tízezret kell elintézni. Az átszervezés ezer embert érint a vízügyi, a tűzvédelmi és az iparbiztonsági szakágazatban. Ezt a közepén közölték a katasztrófavédelmis dolgozókkal, akiknek októbertől nemcsak a munkáltatójuk változik, de más beosztásokba is kerülhetnek. A fizetésük ugyan nem csökken, de a jövedelmük kevesebb lesz, mert a pótlékaikat nem fogják beszámítani.
7. A PRINT NAPILAPOKNAK BEFELLEGZETT
Már szinte senki nem tájékozódik nyomtatott napilapokból. Tavaly átlagosan 15 százalékkal csökkent napilapok példányszáma, míg a hetilapoké 17-tel, de utóbbiak még így is a legnépszerűbb sajtótermékek, ez derül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által 2023-ról készített elemzéséből. A politikai napilapok közül a Népszava 12 ezret adott el naponta, 2 ezerrel kevesebbet, mint ’22-ben. (A Magyar Nemzet példányszáma nem ismert.) A közéleti hetilapok közül a HVG-ből 23 ezer, a Magyar Demokratából 7 ezer fogyott, előbbi kétezer, utóbbi hétszáz példányt vesztett egy év alatt. (Magyar Hangból 10 ezer felett adtak el.) A Nők Lapja még mindig népszerűnek számít, 119 ezer kelt el belőle. A Blikk 39 ezret adott el, a Nemzeti Sport 16 ezret, a megyei lapok közül a Kisalföld volt a legnépszerűbb a csupán 26 ezres példányszámával.
8. ÁLLAMILAG HAJLÉKTALAN, DE VAN WORLD PRESS PHOTO
Megnyílt az idei magyar World Press Photo, a tárlatnak Budapest 48 éve ad otthont, ám most először nem állami múzeumban láthatóak a világ legjobb sajtófotói. A helyszín ezúttal ugyanis a városligeti Biodóm a tavalyi nemzeti múzeumi botrány után, amely a gyermekvédelmi törvény korosztályi tiltását figyelmen kívül hagyó fideszes politikus főigazgató székébe került. Ennek következményeként a kiállítás szervezője szerint állami intézmények sora hátrált ki a rendezésből, tartva a konfliktusoktól. A rendezést vállaló fővárosi fenntartású Biodómban a megnyitón Karácsony Gergely főpolgármester azt mondta, 24 ország 31 fotográfusa a valóságról üzen, amit nem lehet letagadni. A szintén beszédet mondó holland nagykövet szerint pedig nem szabad vonakodni az érzékeny témák megmutatásától a fiataloknak.
9. JÓL CSENGETT A DEUTSCH NÉV, CSALÁDBAN MARADT A PÉNZ
Ha atlétikáról van szó, újabb Deutsch ugrotta át a lécet: a sportág állami támogatású versenyeinek szervezéséért összesen 366 millió forintot kapott Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő unokaöccse. A kormányzat ugyanis 2,7 milliárd forinttal támogatta a budapesti atlétikai vébé miatt az atléták felkészülésére eltervezett Zsivótzky-programot, annak vezetőjévé pedig 2022 őszétől az egykori magasugró Deutsch Pétert, a politikus testvérét tették meg, miután leváltották őt a vb-t szervező cég éléről. Deutsch aztán a programban négy verseny szervezésével bízta meg Balázs nevű fia cégét, amelyben más vállalkozásokon keresztül maga az apa is tulajdonos. Az atlétikai állami pénzek felhasználása ügyében az Integritás Hatóság fellebbezése nyomán tovább nyomoz a rendőrség.
10. BESE ATYA A KDNP FIZETÉSI LISTÁJÁN
A melegpornó videójába belebukott Bese Gergő katolikus pap évekig fizetést kapott a KDNP parlamenti frakciójától. Nacsa Lőrinc frakcióvezető-helyettes stábjának fizetési listáján szerepelt 2018 óta a neve, mégpedig ez év májusáig, amikor a kormánypártok értesülhettek a plébános kettős életéről, ezért ezután óvatosságból az atya helyett édesanyját alkalmazták Rétvári Bence KDNP-alelnök, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárának stábtagjaként. Bese Gergőnek rovata volt a Rétvárihoz kötődő Vasárnap nevű vallási portálon. A katolikus egyház törvénye alapján papjaik nem állhatnak politikai pártok, szervezetek szolgálatában.
