1. PUTYIN MEGINT ATOMMAL FENYEGET
Végül csak megenyhült Donald Trump, és hajlandó volt találkozni az ukrán elnökkel, akiről amúgy az a véleménye, hogy nagyon sokba kerül az amerikaiaknak, ráadásul a demokratákat segíti a választási kampányban. Trump a találkozó előtt megint Európát bírálta, szerinte főleg nekik kéne segíteniük Ukrajnát, nem az amerikaiaknak. Emelte a tétet az orosz elnök is, aki a nukleáris doktrína módosításáról beszélt, miszerint akkor is bevethetnék az orosz atomfegyvereket, ha hagyományos fegyverrel követnek el nagyobb támadást az oroszok ellen, de az elkövetőt (azaz Ukrajnát) egy nukleáris hatalom (Amerika) is segíti (nagy hatótávolságú fegyverekkel).
2. RÁBORULT ORBÁNRA A PODCASTJA
Magyarázkodásra kényszerül az ellenzéki támadások miatt a miniszterelnök politikai igazgatója, miután baráti légkörű podcastjában félreérthetően fogalmazott Ukrajna megtámadása kapcsán. Orbán Balázs azt mondta, „1956-ból tanulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij csinált két és fél évvel ezelőtt, mert felelőtlenség”. A kormányfő szerint 1956 és a háború kérdéseiben nekik nagyon pontosan kell fogalmazniuk, igazgatója viszont félreérthetően beszélt, amivel hibázott. Ezután már Orbán Balázs sem csupán az őt támadókat kritizálta a szokott panelekkel, hanem bocsánatot kért és fogadkozott Orbán Viktornak, hogy támadás esetén „fegyverrel állna a Corvin-közben”. A témával a miniszterelnöknek is meggyűlt már a baja, amikor két éve azt mondta: „1956-ban mi nem azért harcoltunk, mert azt gondoltuk, hogy le fogjuk győzni a Szovjetuniót. Azért vállaltunk egy forradalmat és szabadságharcot, hogy kikényszerítsük a tűzszünetet meg a béketárgyalást”.
3. HITELT VESZ FEL, ÉS HITELT OSZT A KORMÁNY
Miközben a kormány külföldi hitelekkel pótolja a felfüggesztett uniós járandóságainkat, aközben a állami hitelprogramot hirdetett meg a fővárosi cégeknek. Tavasszal a kormány vett fel 1 milliárd eurós kínai hitelt, most pedig az állami állami tulajdonú Eximbank 120 millió eurót (47,5 milliárd forintot) egy dél-koreai bankkonzorciumtól, amit általános finanszírozási célokra akar felhasználni. Az Európai Beruházási Bankhoz pedig épp most nyújtott be egy 400 milliárd forintos hitelkérelmet az építésügyi tárca, a pénz vasútfejlesztési célokra kell. Mindeközben 73 milliárd forint keretösszegű kamatmentes hitelprogram indul a mikro-, kis- és középvállalkozások számára az uniós forrásból Budapesten megvalósuló beruházások támogatására. Október 28-ától 5-50 milliós összegre pályázhatnak a fővárosi cégek.
4. GÖMBÖCKÉNT HÍZÓ SZUVERENITÁSVÉDELEM
Már 6 milliárd forintból gazdálkodik a külföldi befolyásszerzések megakadályozására orosz mintára létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal. Május végén még 26 dolgozójuk volt, ma már több mint 100. Lánczi Tamás elnök titkárságán már 14-en, az elemzési igazgatóságon 23-an, a vizsgálati osztályon 11-en, a sajtóosztályon 6-an dolgoznak. A szükséges irodákat bérli a hivatal, egy Rákóczi úti irodaházat például négy évre 1,042 milliárdért. A magas létszám ellenére jogászi munkákra és jogi képviseletre külső szakemberekkel szerződtek, erre eddig 75 millió ment el. A hazai- és a nemzetközi sajtót is külsősökkel figyeltették, eddig erre 3 milliót költöttek.
5. 211 EZREN VANNAK MUNKA NÉLKÜL
Enyhén emelkedett munkanélküliség a tavalyihoz képest a KSH adatai szerint. A június-augusztus időszakban 211 ezer volt a munkanélküliek száma, 12 ezerrel több mint tavaly nyáron, a munkanélküliségi ráta ezzel 4,3 százalékra nőtt. A munkakeresés átlagos időtartama 9,8 hónap volt, a munkanélküliek 40 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 36 százaléka legalább egy éve keresett állást. A 15-74 éves korosztályban 4,752 millióan dolgoztak, 31 ezerrel többen, mint egy éve. A férfiak foglalkoztatottsága egy alatt kicsit csökkent, míg a nőké nőtt. Külföldön 108 ezren dolgoztak, kétezerrel kevesebben, mint tavaly. A közfoglalkoztatottak száma 10 ezerrel 58 ezer főre csökkent.
6. EGYRE KEVESEBB GYEREK SZÜLETIK
Ezer gyerekkel kevesebb született augusztusban, mint tavaly ilyenkor, és először fordult elő, hogy egy év alatt kevesebb mint 80 ezer gyerek jött a világra – a KSH adatai újabb demográfiai mélypontot tükröznek. Augusztusban 6703 gyermek született (1020-szal kevesebb, mint tavaly) és 10 009 fő halt meg (123-mal több, mint egy éve). 2023 augusztusához képest a születések száma 13 százalékkal, míg a halálozásoké 1,2 százalékkal csökkent, a házasságkötéseké 1,9 százalékkal nőtt. Idén január és augusztus között 51 463 gyerek született, 6017-tel kevesebb, mint 2023 első nyolc hónapjában.
7. FŐVÁROSI NEM HADHÁZY NOLIMPIÁJÁRA
Mindössze öt percbe tellett a Fővárosi Választási Bizottságnak, hogy elutasítsa Hadházy Ákos képviselő népszavazási kérdését. A referendum szövege ez lett volna: „Egyetért-e ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata pályázatot nyújtson be a 2036-os nyári olimpiai játékok megrendezésére?”. A választási bizottság utasította el a helyi népszavazás kiírását, mert a Kúria korábbi döntéseit is figyelembe véve nem tartotta elég világosnak a kérdést, ugyanis az olimpiára Budapest a parlament és a MOB egyetértésével pályázhat. Hadházy fellebbez, mint elmondta: nem számított arra, hogy „a főpolgármester által kinevezett választási bizottság fideszes érveléssel utasítja el az egyértelmű kérdést”. Több kerületi polgármesterrel együtt azért kezdeményez helyi, s nem országos népszavazást, mert az olimpiára városok pályázhatnak.
8. ELON MUSK, A FIDESZ HŐSE
Az EU legelismertebb díja lett az újabb terepe a magyar kormány külpolitikai trollkodásának. A szovjet ellenzéki Szaharovról elnevezett díjra most hozták nyilvánosságra jelöltjeik nevét az Európai Parlament frakciói. Többségük nem is okozott meglepetést, a nyertesek is vagy szélsőbalos diktatúra ellen küzdő venezuelai ellenzékiek, vagy a zsidó-palesztin békeaktivisták lesznek. Ám az Orbán Viktor által gründolt patrióták csoport a világ leggazdagabb emberét, Elon Muskot jelölte, aki nagy híve a szólásszabadságnak, de talán még nagyobb híve a populista jobboldali politikusoknak Trumptól Orbánig. A szólásszabadság a témája egy másik, szintén a magyar kormányhoz kapcsolódó brüsszeli ügynek is. A kormányközeli MCC akart könyvbemutatót szervezni egy híres könyvesboltban, amely először beleegyezett, majd miután kiderült, pontosan miről van szó, lemondta a rendezvényt.
9. A TÖRÖK PÉNZEKBŐL MÉG BÖRTÖN IS LEHET – AMERIKÁBAN
New York 110. polgármestere az első, aki ellen hivatali ideje alatt büntetőeljárás indult: Eric Adamst azzal vádolják, hogy 100 ezer dollárnyi pénzt, illetve luxusnyaralásokat fogadott el a törököktől, amiért több évtizedre is rács mögé kerülhet. A megvesztegetésért cserébe például elintézte, hogy a biztonsági hiányosságok ellenére megnyílhasson az új török konzulátus Erdogan elnök látogatására. A fekete demokrata politikus rendőrként kezdte karrierjét, onnan nyergelt át az önkormányzatba. Az elmúlt tíz évben még kerületi vezetőként elkövetett korrupciós ügyei miatt számos munkatársát kihallgatták, így teljes a fejetlenség a város vezetésében.
10. TÉVÉBŐL INTERNETRE KÖLTÖZIK AZ RTL-FOCI
Nem sokáig tartott a futballjogok kockázatos gigabefektetése után a magyar RTL ingyenes nemzetközi kupameccs-közvetítési hajlandósága. A médiakonszern bejelentette: októbertől a BL, Európa Liga és a Konferencialiga élő mérkőzéseit már csak az RTL+ Premium internetes streaming szolgáltatásában lehet nézni. Az előfizetés árát is emelik, havi bruttó 2990 forintra, amely érdekes üzleti kísérlet a szurkolók átterelésére az online platformra. BL-mérkőzéseket amúgy a Sport TV is közvetít majd, ám az elsődleges választási lehetőség már az RTL kezében van. A Fradi nézői megmenekültek, mert egyrészt a médiatörvény magyar csapat esetében ingyenes hozzáférést ír elő, másrészt meg a közmédia egyedül az EL első választását nyerte meg a liciten az RTL-lel szemben, ezért a zöld-fehérek meccsei az m4 sporton láthatók. El is rajtolt a Ferencváros az EL-ben, ahol az Anderlecht vendégeként kikapott 2-1-re, ezzel a 36 csapatos bajnoki táblázaton a 28. helyen áll.
