1. ORBÁN ÉS MAGYAR MÁR AZ EP-BEN MELEGÍT
Strasbourgban már kisebb összecsapásokkal készül az Európai Parlament holnapi plenáris vitájára a magyar miniszterelnök és az ellenzéket meghódító Tisza Párt elnöke is. Orbán Viktor a soros magyar uniós elnökségről szóló szerdai vita előtt azért tartott nemzetközi sajtótájékoztatót, mert szerinte a holnapi adok-kapok eltereli a figyelmet a lényegről – ehhez képest ezt már ma megtette a helyszínen a DK ifjúsági szervezetéhez tartozó és kivezetett aktivista, aki „mennyiért árulta el a hazát?”– kiáltással rohant Orbán asztalához. A kormányfő elmondta, migráció ügyében „mellkasig áll a vérzivatarban”, de neki lesz igaza. Közben Magyar Péter az EP-ben hangolt a holnapi Orbán-beszédre, Dömötör Csaba fideszes EP-képviselőt Orbán-bábnak nevezte, Nagy István agrárminiszternek pedig többek közt a magyar élelmiszerárak drámai növekedését rótta fel, s a 27 százalékos élelmiszer-áfát 5-re csökkentené hatalomra jutása esetén. Az EP jelentéstevője pedig teljes, ötpárti tényfeltáró magyarországi delegációt ígért januárra jogállamisági ügyekben.
2. TOVÁBBRA IS MEGTAKARÍT A MAGYAR
Augusztusban sem apadt a magyar háztartások megtakarítási kedve. Csaknem 330 milliárd forintot tettek félre a még rosszabb időkre az MNB adatai szerint. Állampapírba több mint 145 milliárdot, hazai értékpapírokba 242,6 milliárdot fektettek, bankbetétekbe 74 milliárdot raktak. Még mindig az értékpapír a legnépszerűbb befektetés, már a lakosság csaknem 30 ezer milliárdos megtakarítása ebben fekszik. Tavaly augusztus óta viszont egyre többen választják az állampapírt, már 13,5 ezer milliárdnyi az ide befektetett megtakarítás, míg bankbetétekben már 12,9 ezer milliárd kamatozik. Októbertől egyébként csökkentették az állampapírok hozamát, amivel azt kormányzati célt akarják támogatni, amely most a fogyasztásra akarja ösztönözni a lakosságot a megtakarítás helyett.
3. NAPELEMES TILTAKOZÁS A MINISZTERNÉL
Pontosabb szabályozást kér a kormánytól az új napelem-előírásokat tartalmazó friss rendelet kapcsán az iparág, nyílt levélben jelezve kifogásait az energiaügyi miniszternek. A napelemesek érdekképviseleti egyesülete nem ért egyet az erkély-napelemek betiltásával, ezért a feloldást sürgeti. Nem ért egyet a napelemek telepítésének korlátozásával a gazdasági övezetben, és azzal sem, hogy országos szinten szabályos geometriai elrendezést írnak elő. Kérik a parkolóházak feletti napelemek indokolás nélküli korlátozásának visszavonását is, szerintük a napelemek terjedését fontos támogatni mindenhol. Szeptemberben egyébként 7218 megawattra ugrott a hazai naperőművek teljesítőképessége, és már ötödével haladja meg a 2030-ra tervezett célt.
4. RÁSZORULÓKTÓL LOPTAK TÍZMILLIÁRDOT
Durva túlárazásokkal rövidítették meg a legszegényebbeket még Balog Zoltán minisztersége alatt a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságon, állapította meg az Integritás Hatóság. Annak idején uniós forrásból segélycsomagokkal támogatták a rászorulókat a tárca által vezetett négy projektben. Ezek közül kettőben 10,2 milliárd forinttal árazták a piaci átlagár fölé az élelmiszereket, az egyik projektben 70 százalékkal, (7,6 milliárddal), a másikban 37 százalékkal (2,6 milliárddal). Például a kristálycukrot ötszörös, a tejet négyszeres áron szerezte be a főigazgatóság. A túlárazás miatt 3,7 millió helyett csak 2,3 millió csomagot tudtak a rászorulók közt szétosztani. Hadházy Ákos képviselő már 2017-ben jelezte a túlárazást, de akkor nem történt semmi. A Hatóság most bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, pénzmosás, hanyag kezelés és közbeszerzési eljárásban versenyt korlátozó megállapodás miatt tett feljelentést.
5. ELHAGYOTT KÓRHÁZI BABÁKNAK GYŰJTENEK
Karitatív gyűjtést indít a DK a kórházban hagyott csecsemők megsegítésére. Jelenleg ugyanis 250-300 szülei által magára hagyott kisbaba él az egészségügyi intézményekben. Az elhagyott kisgyermekeknek szükséges ruhákat, pelenkát, játékokat a kórházak vásárolják meg saját költségvetésükből – ezen a helyzeten enyhítene adakozással az ellenzéki párt. A betegként ellátott egészséges kicsik a gyermekotthoni férőhelyek szűkössége és a kevés nevelőszülő miatt maradnak hónapokig a kórházakban, ahol akár ötven baba is juthat egy-két ápolóra, miközben az idegrendszerük fejlődése személyes törődést igényelne.
6. ODATELEPÜLÉSÉRT EGYMILLIÓ
Már Magyarországon is ragadós az a spanyol és olasz módszer, amely anyagi ösztönzőkkel akarja megállítani a kistelepülések elnéptelenedését. A történelmi hangzása ellenére nem a Felvidéken, hanem Csongrád-Csanád megyében található Eperjes önkormányzata egymillió forintos vissza nem térítendő támogatást ad a faluba költöző fiatal családoknak (ami ott nem kevés, hiszen már 3-5 millióért is lehet házat venni). A településen tíz éve még 554-en éltek, lélekszáma mára 400 alá csökkent, az ösztönző támogatást telekvásárlásra, házvételre vagy felújításra is lehet fordítani, viszont csak 45 év alatti köztartozásmentes állampolgárok igényelhetik – a folyósítást követően pedig tíz évig életvitelszerűen a kiválasztott eperjesi ingatlanban kell lakni.
7. ELTILTOTT INDULÓ, SZÉTESETT ROMÁN KOALÍCIÓ
Úgy szakadt az éjjel a román nagykoalíció, hogy a kormány közben nem szűnik meg. A jobbközép nemzeti liberális párt (PNL) felbomlottnak nyilvánította a szociáldemokratákkal (PSD) alkotott koalíciót (akikkel júniusban még közös listán indultak az EP-választáson), de a kormányban azért ott maradnak, hogy „megakadályozzák a visszaélések teljes elfajulását”. A szakítás oka, hogy a román alkotmánybíróság (amelyben a szocdemek delegáltjai többségben vannak) kizárta az államfőválasztáson induló jelöltek közül a szélsőséges botrányhőst, Diana Sosoaca EP-képviselőt az államrend megsértésére való biztatás miatt, ám az eltiltást a liberálisok a demokrácia elfogadhatatlan korlátozásának tartják. Sosoaca kigolyózása ugyanis a szocdem kormányfő elnökké választását segítené, mert Marcel Ciolacu tábora így a tovább erősödő másik szélsőséges politikus, George Simion AUR-vezér ellen készülhetne a végső páros versenyre, a hagyományos recept szerint ott megszerezve az összes többi mérsékeltebb párt szavazóit a győzelemhez.
8. AZT KUTATTA, AMITŐL FÉL
Egy amerikai és egy brit-kanadai tudós kapta idén a fizikai Nobel-díjat. John Hopfield és Geoffrey Hinton az úgynevezett mesterséges neurális hálózatokat kutatták, amelyek különösen fontosak az elmúlt évek egyik legfontosabb témájánál, a mesterséges intelligenciánál. Ezek a hálózatok az emberi idegrendszert szimulálják, s ezzel segítik a gépek tanulását. Hinton amúgy tavaly hagyta ott a Google-t, mint mondta azért, hogy szabadon beszélhessen a mesterséges intelligencia veszélyeiről.
9. SIKERES VOLT A PRÓBAÜZEM, MINDENKIT LETARTÓZTATTAK
Az első sikeres alkalmazás után mindjárt fel is függesztették annak a svájci berendezésnek a használatát, amelyben saját magukon követhetnek el eutanáziát gyógyíthatatlan betegek. Az öngyilkos kapszula néven futó eszközben a benne fekvő ember indíthatja el a nitrogén adagolását, amely az oxigént kiszorítva a gyártó szerint szenvedés nélkül öl. Az első és belátható ideig az egyetlen alkalmazó egy 64 éves amerikai nő volt, akinek halála után a svájci rendőrség őrizetbe vette a kapszulát működtető egyesület több tagját is. A szervezet most bejelentette, hogy ugyan csaknem 400 főre bővült a várólistájuk, de befagyasztják a további jelentkezéseket és az alkalmazást is, mert megvárják, hogy a hatóságok miként minősítik az amúgy a külső segítség nélküli eutanáziát megengedő svájci törvények alapján az első esetet.
10. A TAVASZBÓL TÉL LETT
Az arab tavasz kiindulópontja (és sokáig utolsó reménye) is visszatért a kezdetekhez: ismét diktatúra lett Tunéziából. Kaisz Szaíd elnököt a hivatalos eredmények szerint a voksok több mint 90 százalékával választották újra. A választópolgároknak csak bő negyede vette a fáradtságot, hogy szavazzon, s a választék nem is volt túl nagy, mivel az öt évvel ezelőtt hatalomra került elnök eltiltatta vagy börtönbe dugta az összes veszélyes riválisát. Az EU ugyanakkor az illegális migránsok megfékezése miatt rá van utalva az észak-afrikai ország vezetőjére.