1. MÁR CSAK HÁROM SZÁZALÉKOS AZ INFLÁCIÓ
Szeptemberben három százalékos volt az infláció, vagyis ennyit nőttek az árak 2023 szeptemberéhez képest a statisztikai hivatal adatai szerint. Éppen ennyi volt az MNB inflációs célja is, amit ezzel sikerült elérni. A jó adat elsősorban az energia- és az üzemanyagárak csökkenésének köszönhető, ugyanakkor éppen emiatt törékeny is ez a siker. Hiszen a gyorsan változó tételeket figyelmen kívül hagyó maginfláció továbbra is magas, 4,8 százalékos, sőt még nőtt is az augusztusihoz képest. Márpedig ez sokkal alkalmasabb a középtávú előrejelzésre, azaz év végére ismét négy százalék felett lehet a drágulás.
2. MEGINT AZ ÖNKORMÁNYZATOK ZSEBÉBEN MATATNAK
Az önkormányzatoknak fizetett helyi iparűzési adó (HIPA) egy részét vonná el és osztaná újra felzárkóztatási céllal a járások közt a kormány. A Navracsics Tibor által a héten bejelentetett Versenyképes Járások Programban a HIPA egy részét elvennék azoktól a településektől, amelyek az országos átlagnál többet szednek be belőle. A pénz területfejlesztési alapba kerülne. Az iparűzési adót a helyi cégek fizetik, az önkormányzatoknak ma ez az egyetlen jelentős saját bevételük. A kormány eddig is megsarcolta ezt a szolidaritási hozzájárulással, amit a legnagyobb HIPA-bevétellel rendelkezőktől vont el. Balassagyarmat fideszes polgármestere, Csach Gábor is kritikával fogadta a tervet, amit csak „finomhangolva” tart elfogadhatónak, mert ha például nem veszik figyelembe az inflációt, akkor egyes településeken visszaesést, működési zavart okozhat a forráshiány.
3. KÍNAI KONYAKHÁBORÚ
Nem látszik a vége a német gazdaság nyavalyáinak, ami persze Magyarországon is lecsapódik: a berlini gazdasági minisztérium legfrissebb becslése idénre 0,2 százalékos GDP-csökkenést vár, vagyis ez már a második év lesz, amikor Európa legfontosabb országa zsugorodik. A bejelentés annál is drámaibb, mert az előző ez évi becslés még növekedésről szólt, igaz csupán 0,3 százalékosról. S hosszú távon sem látszik, mitől menne jobban a németeknek, hiszen az exportpiacaik továbbra is inkább zárulnak, mint nyílnak, pedig az EU és Kína közötti kereskedelmi háború még csak most kezdődik, s egyelőre nem a Pekinggel kevésbé ellenséges németek vannak célkeresztben. A kínai elektromos autókat sújtó büntetővámokra most Peking azzal válaszolt, hogy megnehezítette az európai szőlőpárlatok behozatalát. Például a konyakét, hiszen Franciaország volt a kínai autók legfőbb kritikusa.
4. GYŐZTEK, EGYELŐRE MÉGSEM KORMÁNYOZHATNAK
Hiába nyert a szélsőjobboldali Szabadságpárt első ízben választást Ausztriában, nem kapott kormányalakítási megbízást. A zöld államfő azzal az indokkal rúgta fel a szokásjogot, hogy senki nem akar együttműködni a Szabadságpárt radikális vezetőjével, Herbert Kicklvel, aki egyébként Orbán Viktor egyik legszorosabb európai szövetségese. Alexander van der Bellen elnök most azt mondta a pártoknak, kezdjenek el tárgyalni egymással és majd értesítsék az eredményről. A Szabadságpárt, a jobbközép Néppárt és a szocdemek hármasából bármelyik kettőnek meglenne a többsége, de mindegyik megállapodás nagyon nehézkesnek tűnik.
5. LÁZÁR HELYIÉRDEKŰ TOMBOLÁSA
Egyre gyengébb idegekkel csatázik a közlekedési miniszter Budapesten munkába állt szakpolitikai ellenlábasával, Vitézy Dáviddal. A legújabb konfliktus oka a HÉV elavult járműparkja miatti kényszerű járatritkítási és férőhelycsökkentési tervek megszellőztetése, amin Lázár János annyira felháborodott, hogy „aberrált, belvárosi libsi gyerekekről” beszélt, akiknek „megártott a túl sok szívás, ezért hallucinálnak a HÉV-ről”. Lázár így reagált a hírre, hogy Vitézy összehívta az általa vezetett fővárosi közlekedési és városfejlesztési bizottságot a HÉV-válság miatt, a miniszter erre hazudozással vádolta a várospolitikust, aki „a Fidesz után Magyar Péter seggét nyalja”, s akivel a jövőben a közlekedési tárca semmiről nem kíván egyeztetni. Vitézy erre „szorongásokat oldó hársfatea fogyasztását” ajánlotta Lázárnak, s szerinte miniszter ilyen trágár, útszéli stílust még nem engedett meg magának. Tényként pedig azt közölte, a MÁV levélben jelezte a BKK-nak, hogy négy HÉV-szerelvénnyel csökken kapacitásuk, ami menetrend-újratervezést igényel.
6. OSZTALÉKESŐ A NER NAGYASSZONYAINAK
A főleg a szépségversenyek szervezőjeként ismert Nakama & Partners reklámügynökség két tulajdonosa, Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata 91,5 millió forintot vettek ki osztalékként közös cégükből a most is késve leadott tavalyi év beszámolója alapján. A cég szekere jól fut, nyolc év alatt 715 milliós osztalékot termelt, amiből Rogán-Gaál 364,5, Sarka pedig 350,2 milliót kapott. A 91,5 millió csak konyhapénz ahhoz képest, amit a másik közös cégük, a bulvároldalt működtető Top News Hungary fizetett idén osztalékként. Több mint egymilliárdon osztozhatott a két nő 80:20 arányban, a fő tulajdonos, a propagandaminiszter volt feleségének jutott a 800 millió. Sarka pedig a NER-közeli műsorvezető Hajdu Péter exneje, akinek új férje a kormányközeli biztonsági cég, a Valton Security tulajdonosa.
7. FELVIDÉKEN LANDOLT A SZÉKELY SÖR
Székelyföld után a Felvidéken folytatódhat a hányattatott sorsú Csíki Sör története, miután Szlovákia egyik leggazdagabb üzletembere, a Slovnaft-vezér Világi Oszkár szerezte meg az erdélyi Lénárd András több cégének tulajdoni többségét. A Csíki Sör üzletileg nem egy sikertörténet, ellenben inkább katasztrófa, a gyártó csíkszentsimoni cég tavaly év végén már 8 milliárd forintnyi adósságot halmozott fel. Lénárd eközben NER-közeli vállalkozóként éveken át ügyesen építette a márka arculatát, fideszes hátszéllel háborúzott a névhasználat miatt a Heineken söróriással, s kormányzati támogatásokat is szerzett cégeinek. Végül azonban a Csíki Sör gyártócégében résztulajdonos holland bejegyzésű cég indított csődeljárást Lénárd ellen – emögött már akkor a felvidéki élelmiszeripari vállalkozásokat is építő Világi Oszkárt lehetett sejteni.
8. GYORSAN VÁLTOZÓ ARAB FÉLSZIGET
Akkora versenyben vannak egymással az Öböl országai a turistákért, hogy megkapta a működési engedélyt a térség első, még most épülő kaszinója. Az amerikaiak által üzemeltetett létesítmény az Arab Emírségek egyik kevésbé ismert tagjában, Rasz el-Haimában kap helyet, amely a jelek szerint így próbál versenyezni Dubaival. A háttérben pedig ott a még hatalmasabb versenytárs, az egyre kevésbé konzervatív Szaúd-Arábia, ahol most éppen az alkoholtilalom enyhítésén dolgoznak, idén több mint hetven év után nyílt meg az első alkoholt árusító bolt Rijádban, persze szigorúan csak nem muszlim diplomaták előtt.
9. FLORIDA TÚLÉLTE
Floridában hárommillió otthon maradt áram nélkül, miután lecsapott a Milton hurrikán, amelynek közeledtekor az áradástól félő hatóságok soha nem látott számú, egymillió embert szólítottak fel otthonuk elhagyására. Ehhez képest még egész olcsón megúszta Florida, a nagy áradás ugyanis elmaradt, s a vihar a földnyelvet átszelve továbbment az Atlanti-óceán fölé. A hurrikán az amerikai belpolitikát is felforgatta, néhány trumpista politikus szerint ugyanis a kormányzat képes befolyásolni az időjárást és szándékosan idéz elő ilyen viharokat.
10. A K-POP UTÁN ITT A K-IRODALOM
Han Kang személyében az első ázsiai nő és az első dél-koreai kapta meg a 2024-es irodalmi Nobel-díjat. A svéd akadémia indoklása szerint az eddig nyolc regényt jegyző 53 éves írónő „intenzív költői prózája történelmi traumákkal szembesíti olvasóit és megmutatja az emberi élet törékenységét”. Han Kang 1993-ban kezdett el publikálni, a nemzetközi áttörést Növényevő című könyve hozta el, a kafkai történet egy családos nő biológiai, társadalmi metamorfózisát mutatja be, s Man Booker-díjat kapott érte 2016-ban. A regény megjelent magyarul is, ahogyan Nemes teremtmények című műve szintén, amely az 1980-as kvangdzsui mészárlásnak állít emléket, amikor a hadsereg több száz, a diktatúra ellen tüntető diákot gyilkolt le. A dél-koreai szerző nem tartozott a 388 millió forintnyi pénzzel járó díj fogadóirodai favoritjai közé, a hírt éppen fiával ebédelve meglepetten fogadta.
