1. MŰSORVEZETŐBŐL HADÜGYMINISZTER
Az eddigi legmeglepőbb döntéssel bővült a Trump-kormányzat névsora: a következő amerikai védelmi miniszter ugyanis egy tévés műsorvezető lesz. A 44 éves Pete Hegseth a jobboldali Fox News-nál dolgozik, harcolt Irakban és Afganisztánban is, de semmilyen vezetői, kormányzati tapasztalata nincs. Ugyanígy teljesen ismeretlen a kormányzati és diplomáciai világban az új közel-keleti megbízott is. Steve Witkoff New York-i zsidó üzletember, Trumphoz hasonlóan elsősorban ingatlanfejlesztésben utazik, továbbá a régi-új elnök golfpartnere és kampányának pénzügyi támogatója. Hogy Izrael mindent meg fog kapni, arra a jövendő jeruzsálemi amerikai nagykövet személye is garancia: Mike Huckabee korábbi elnökjelölt és kormányzó, aki szerint nincs is olyan nép, hogy palesztin, az izraeli telepesek pedig semmit nem foglalnak el. Nem meglepetés viszont a CIA következő főnökének személye: John Ratcliffe már az első Trump-kabinetben is titkosszolgálati vezető volt. A világ leggazdagabb embere is megkapta álomállását: Elon Musk feladata az lesz, hogy visszavágja a bürokráciát, leépítse az államot, és ezzel adjon lendületet az amerikai gazdaságnak. A hatékonyságnövelési portfóliót a hatékonyság jegyében mindjárt ketten vezetik: Musk mellett egy másik techvállalkozó, s korábbi elnökjelölt: az egyébként hindu Vivek Ramaswamy.
2. A VÁLASZTÁS NAGY NYERTESEI
Szárnyalnak a kriptovaluták Donald Trump győzelme óta. A legfontosabb közülük, a bitcoin soha nem látott csúcson mozog, miután áttörte a 90 ezer dolláros határt, ami ötven százalékos emelkedés a két hónappal ezelőtti szinthez képest. De ez semmi a nálánál ismeretlenebb dogecoinhoz képest, amely megnégyszerezte (!) az értékét. Ez elsősorban Elon Musknak köszönhető, aki különösen nagy rajongója a dogecoinnak, nem véletlen, hogy új minisztériumának angol rövidítése is Doge. De a kriptovaluták hívei Musk nélkül is bíznak Trumpban, abban, hogy lazít a Biden-adminisztráció által gyanakodva figyelt nem hivatalos fizetőeszközök szabályozásán, s így azok felléphetnek az elfogadott befektetések közé.
3. MÉSZÁROS-EMBER AZ EGYETEM ÉLÉN
A politikusokat az EU kívánságára ugyan száműzték az egyetemek vezetéséből, de a politikusokhoz szorosan kötődő milliárdosok embereit nem: a Mészáros Lőrinc üzletember tulajdonolta MBH óriásbank elnöke lett a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány elnöke. A PTE jogi karán végzett Barna Zsolt MBH elnök-vezérigazgatót a korábbi kuratóriumi elnök lemondása után választották be az egyetem vezetésébe, majd rögtön annak élére. Közben sajtóhírek szerint a magyar diákok visszatérése az Erasmus-ösztöndíjrendszerbe a kormány késlekedése miatt csúszik, ugyanis az Európai Bizottság még nem kapott önértékelési értesítést, vagyis a dokumentáció hiánya akadályozza a megoldást, miközben a Brüsszelben kért, vagyonkezelő alapítványokat szigorító törvénymódosítást végrehajtotta már Magyarország.
4. FELVESZ, VÁG, FELJELENT
Folytatódik a szakításból kölcsönös hangfelvételekkel politikai üggyé transzformálódott vita Magyar Péter és volt barátnője között. A Tisza Párt elnöke jelezte, manipulálták a róla készült hangfelvételt, amin híveire tesz megjegyzéseket, mire egy ismeretlen elküldte a sajtónak azt a teljes beszélgetést, amelyből az derül ki, hogy Magyarék is lendületesen kezelték a vágóprogramot. Magyar mindenesetre tovább nem várt, s zsarolásért feljelentést tett exbarátnője ellen, valamint a Tisza Párt is kizárta tagjai közül Vogelt. Ezután pedig Magyar már azt jelezte talányosan, hogy „érdekes eszközt” találtak a párt irodájában, amit szakértők vizsgálnak – ez összhangban áll korábbi bejelentésével, mely szerint a hatalom lehallgatja őt és társait.
5. LEHET SZAVAZNI AZ OLIMPIÁRÓL
Mégis lehet budapesti népszavazást rendezni az olimpiáról, miután a Kúria a Fővárosi Választási Bizottság szeptemberi elutasító döntését megváltoztatva hitelesítette a kezdeményezést. A bíróság által elfogadott kérdés így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata pályázatot nyújtson be a 2036-os nyári olimpiai és paralimpiai játékok rendezésére?”. A jogászkodás első fordulójában a választási bizottság azzal az indokkal mondott nemet, hogy a kérdés pontatlan, ugyanis önmagában a főváros nem tud pályázni a NOB-nál, a kandidálás ennél bonyolultabb. A Kúria viszont úgy érvelt most, hogy nem elvárás a pontos jogi fogalmak ismerete, a lényeg, hogy a kérdés világos legyen az állampolgárok számára a szavak köznapi használata szerint. Eközben ma a Nemzeti Választási Bizottság a fentiektől teljesen függetlenül elutasította a Momentum népszavazási kérdését, amely országosan szavaztatta volna meg azt, hogy minden egyes olimpiai pályázatnál kötelező legyen a helyi referendum.
6. JÖN A BKK-RENDÉSZET
Január elsejétől 75 fővel állítja fel a fővárosi közgyűlés azt a rendészeti szervezetet, amellyel biztonságosabbá akarják tenni a BKV járatait. Az ötletgazda Vitézy Dávid volt, aki a főpolgármester-jelölti kampányában 200 fős rendészetet ígért, amit Karácsony Gergely akkor hajléktalan-ellenes javaslatnak nevezett.
7. KITILTJÁK A MENZÁKRÓL A DIÓFÉLÉKET
Száműzi a közétkeztetésből a leggyakrabban allergiát okozó összetevőket, így a földimogyorót, a dióféléket és a szezámmagot egy belügyminiszteri rendelet. Jövő év február 9-től eltűnik a menzákról a diós tészta, a mogyorókrémes kenyér, a müzliszelet és a szezámmagos panírba forgatott rántott hús is. Az intézkedéssel az iskolás és óvodás ételallergiás gyerekek veszélyeztetését akarják minimálisra csökkenteni. Magyarországon 40 ezer gyerek ételallergiás, és körülbelül 20 ezer gyereknél léphet fel életveszélyes fulladásos reakció. A mostani rendelet egyúttal kitiltja a közétkeztetésből a cukros és édesítőszeres italokat is, az 1 és 3 év közöttieknek pedig 23 százaléknál magasabb zsírtartalmú húskészítményt sem lehet felszolgálni.
8. BEFELLEGZETT AZ OROSHÁZI SÍKÜVEGGYÁRNAK
A még megmaradt alig száz dolgozóját is elküldi jövő tavasszal az orosházi síküveggyár, sajtóértesülések szerint hamarosan megkezdik a gyártósorok lebontását és ezzel a még megmaradt gyártás is megszűnik jövő tavasszal. A dolgozók úgy tudják, hogy márciusban, illetve áprilisban megszűnik a munkahelyük. A patinás síküveggyár 2022-ben – 41 milliárdos árbevétel mellett – 2,6 milliárd, tavaly pedig 13,5 milliárdos árbevétel mellett már 5,8 milliárdos veszteséget termelt. Az ország egyetlen üvegalapanyag-gyárában tavaly augusztusban hűtötték le az üvegkemencét, azóta szünetel a gyártás. A leállást az akkor elszabaduló gázár is indokolta, ráadásul az üveg iránti kereslet is jelentősen lecsökkent. Az amerikai tulajdonú Guardian Orosháza Kft. a feszítő gondok ellenére nem jelentkezett a kormány gyármentő programjába se.
9. A MI HAZÁNKNÁL MÁR BIZTOS FORDÍTJÁK
Az LMBTQ-mozgalom után most a gyermektelenek kerülnek a Kreml célkeresztjébe. Az orosz parlament ugyanis ellenszavazat nélkül elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely betiltja a gyerektelen életmód előnyeinek propagálását, persze a szerzeteseket kivéve. A tilalmat megszegőkre több milliós bírság vár. Negyed százada nem született olyan kevés gyerek Oroszországban, mint idén az első fél évben, miközben az ukrajnai háború miatt a halálozás nagyon is magas. Az évi félmilliós természetes népességfogyást csak a többi volt szovjet köztársaságból érkező, jelentős részben muszlim bevándorlók lassítják.
10. PEDOFILOK AZ ANGLIKÁNOKNÁL IS
Pedofilbotrányok miatt lemondott az anglikánok legfontosabb egyházi vezetője, a Canterbury érsek. Justin Welby azért távozik, mert annak idején nem vizsgált ki egy bűncselekmény-sorozatot, amikor egy brit önkéntes évtizedeken át szexuálisan bántalmazta az egyház által szervezett nyári táborokban a gyerekeket. A 85 millió anglikán szellemi vezetőjének helyére most az egyik fő esélyes egy iráni születésű püspök, aki – ha megválasztják – nemcsak az első nem európai lenne ezen a poszton, de az első nő is.
