1. ÖSSZECSAPÁS A TŰZSZÜNETRŐL
Moszkva támogatja a magyar kormányfő javaslatát egy karácsonyi tűzszünetre és fogolycserére. Az ukrán álláspont kevésbé világos, Orbán Viktor szerint Kijev elutasította a tűzszünetet, az ukrán elnök tanácsadója viszont azt mondta, a magyar miniszterelnök nem is tárgyalt velük erről, így nem is utasíthatták azt vissza. Az orosz igen annak fényében érthető, hogy az orosz hírszerzés főnöke szerint lassan minden céljukat elérik a fronton. Ebben valószínűleg nem állítja meg őket a most elfogadott tizenötödik európai szankciós csomag sem, amely főleg a korábbi büntetőintézkedéseket kijátszó hajókra vonatkozik, s amelyet Magyarország is megszavazott. Miközben még a tűzszünet sem látszik, azt végképp nehéz megmondani, mi garantálná annak betartását. A francia elnök ma erről tárgyalt Varsóban, ám a lengyel kormányfő közölte, nem tervezi, hogy lengyel katonák menjenek Ukrajnába a tűzszünet garanciájaként. Emmanuel Macron szerint, ha több tízezer európai katonát küldenének a tűzszüneti megállapodás után Ukrajnába, az a hivatalba lépő Donald Trump elnök felé is jó üzenet lenne az európai felelősségvállalásról.
2. MÁR HATÁRELLENŐRZÉS SEM VÁLASZTJA EL AZ ERDÉLYI MAGYAROKAT
Januártól még könnyebben dönthetjük el, vajon Románia tényleg fejlettebb-e Magyarországnál, megszűnik ugyanis a határellenőrzés a két ország között. Az EU belügyminiszterei mai ülésükön rábólintottak, hogy Románia és Bulgária is a jövő év első napjától része legyen a schengeni övezetnek. A döntés a magyar soros elnökség nagy sikere is egyben. Bár azért ez a Schengen már nem egészen az, aminek indult: a héten éppen a hollandok állították vissza a határellenőrzést, hogy akadályozzák az illegális migrációt és a határokon átnyúló bűnszervezeteket.
3. VISSZALÉPÉSRE BIZTAT AZ ÚJ JOGÁLLAMI BIZTOS
Az írekről szóló barátságos sztereotípiát a diplomáciai keménységgel társította a jogállamiságért felelős új EU-biztos, aki azt üzeni Magyarországnak, sosem késő visszalépni a szakadék széléről. Az ír Michael McGrath nem akar agresszív lenni, de gyengének sem fog mutatkozni, ennek jegyében pedig szorosabban kötné össze a jogállamisági ajánlásokat az uniós pénzek kifizetésével – márpedig Magyarország 2024 végén akár 400 milliárd forintnyi EU-forrást veszíthet el végleg. Orbán Viktor már azt is megpendítette, hogy az uniós pénzek elvétele esetén nem szavazná meg az egyhangú döntést igénylő következő EU-költségvetést. Eközben a magyar ombudsman európai ombudsmani vizsgálatot kezdeményezett a magyar hallgatók és kutatók Erasmus-programból történt kétéves kizárása miatt, ami szerinte sérti az egyenlőség és szolidaritás elvét.
4. KÖNNYEBB LESZ BABÁT VÁRNI
Könnyített a kormány a babaváró hitel szabályain: jobb helyzetbe kerültek, akik ezután igénylik, és azok is, akik már felvették. A korábbi szabály büntetés mellett elvette a kamatmentességet azoktól, akiknél 5 éven belül nem születik baba, az új szabály visszaadja a kamatmentességet az 5. évet követően is, ha megszületik a gyerek, sőt, 3 éves törlesztési moratóriumot is lehet kérni. Az elváltakra vonatkozó szabályokat is enyhítik. Közben az is kiderült, hogy 4,1 százalékkal, a júliusi inflációval emelkedik januártól a jövedéki adó. Ezzel a benzin jövedéki adója egy literre vetítve 152,55 forintról 158,8-ra, míg a gázolajé 142,9 forintról 148,76-ra nő. Az efféle döntéseket a jövőben az új csúcsminisztériumban hozzák meg: a Pénzügyminisztérium ugyanis beolvad a Nemzetgazdasági Minisztériumba.
5. PATIKÁK A CSŐD SZÉLÉN
Nehéz helyzetbe kerültek a gyógyszertárak, mert hetek óta nem kapják meg az eladott tb-támogatott gyógyszerek után hetente járó pénzt, és úgy tűnik, a Magyarországon működő mintegy 2200 patika nagy része nem rendelkezik ilyen helyzetre elegendő tartalékkal. Többen emiatt már nem is rendelnek drágább gyógyszereket. A gondot az okozza, hogy a betegek által fizetett térítési díj és a tényleges ár közötti különbséget a gyógyszertárak szokták meghitelezni, és utólag számolnak el a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel. De az most késlekedik a fizetéssel, bár Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ma azt ígérte, jövő héten utalni fognak.
6. EGY HÓNAPIG PARKOL A MERCEDES
Leáll a termelés a kecskeméti Mercedes-gyárban, az ideiglenes téli szünet december 18-tól január 20-ig tart, az egy hónapos stop alatt karbantartási és átalakítási munkákat végeznek az óriásüzemben, felkészülve az új modellek gyártására is. A mostani bejelentés előtt a Vasas szakszervezet arra figyelmeztetett, hogy jövőre létszámleépítések várhatóak a hazai járműgyártásban, amelyben már így is 8-10 százalékkal kevesebben dolgoznak, mint két évvel korábban. Elbocsátásokról azonban most nincs szó, viszont ilyen hosszú leállás legutóbb 2021-ben volt Kecskeméten, akkor a pandémia miatti alkatrészhiány okozott kényszerszünetet.
7. TÚLJÁRTAK AZ AKADÉMIKUSOK ESZÉN
Eladja az államnak ingatlanvagyonát a Magyar Tudományos Akadémia. Az MTA közgyűlése szűk többséggel, 53-43 százalékos arányban fogadta el az erről szóló javaslatot, miközben az Akadémiai Dolgozók Fóruma demonstráción tiltakozott a döntés ellen. A tüntetők kifogásolták azt is, hogy a vagyont társadalmi egyeztetés nélkül adják el. Az ingatlanok egyébiránt az állami tulajdonú HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kezelésébe kerülnek. A kormány 80 milliárd forintot fizet (amiből 74,5 milliárd a vételár és 5,5 milliárd a költségvetési támogatás) a 131 milliárdra becsült ingatlanvagyonért, amit egyébként az állam 2007-ben ingyen adott az MTA tulajdonába.
8. MIT IS KÉRHETNÉNK MÉG KARÁCSONYRA?
Napjaink civilizációjának két legfontosabb vívmánya szinte egyszerre jelent meg Magyarországon: a dubaji csokoládé és a Shein. Az online kínai divatbolt Pesten, az Örs vezér téri Sugárban nyitott üzletet, már a nyitás előtt hatalmas sorbanállást váltva ki. A világ egyik legtrendibb márkájának belépése a magyar kiskereskedelmi piacra egyelőre ideiglenes, várhatóan csak pár hétig lesz nyitva az üzlet. Vagy addig sem, a cég kínai központja ugyanis nem sokkal később közölte, semmi közük a budapesti bolthoz, ami azt jelentené, hogy végre mi hamisítjuk a kínaiakat. Egészen biztosan legális viszont a másik őrület, a dubaji csoki, amely már három üzletláncban (Aldi, Lidl és Auchan) is kapható Magyarországban, igaz, a magyar embereknek annyira jól megy, hogy a Lidl és az Auchan kénytelen volt mennyiségi korlátozást bevezetni a kilónkénti áron 25 ezer forintba kerülő pisztáciás édességre.
9. SEMMI NEM NÉPSZERŰBB AZ EUTANÁZIÁNÁL
A bevezetést követő ötödik évben is tovább nőtt azoknak a kanadaiaknak a száma, akik eutanáziával fejezik be életüket. A legfrissebb jelentés szerint tavaly már minden huszadik kanadai így halt meg, s ez a szám csak nőni fog, a törvényhozók ugyanis a kegyes halálhoz való jog kiterjesztésén dolgoznak, hogy a lelki betegségekben szenvedők is kérhessék. A múlt évben így meghaltak átlagéletkora 77 év volt, szinte mindannyian halálos betegségben (általában rákban) szenvedtek. A jelentésből az is kiderül, hogy csaknem kizárólag fehérek vetetnek önként véget az életüknek, más etnikumokhoz tartozók csupán elvétve.
10. SZAÚDI FOCI-VB TÍZ ÉV MÚLVA
A FIFA kongresszusa Szaúd-Arábiának ítélte oda a 2034-es labdarúgó-világbajnokság megrendezését, így a 2022-es katari torna után egy újabb dúsgazdag közel-keleti olajállam lesz a világ egyik legnagyobb sporteseményének házigazdája. Vetélkedés nem volt, a szaúdiak egyetlenként pályáztak, s ez lesz az első olyan 48 csapatos világbajnokság, amelyet egyetlen országban rendeznek meg. Az ezt megelőző 2030-as vb ennek szöges ellentéteként alapból három országé lett – Spanyolország, Portugália és Marokkó –, ráadásul a Dél-Amerikából indult világverseny századik évfordulója előtt tisztelegve Argentína, Paraguay és Uruguay is kap meccseket. Szaúd-Arábia győzelme után már csak egy nyitott kérdés maradt az ország Kataréhoz hasonló sivatagi klímája miatt: meg lehet-e tartani hagyományosan nyáron a tornát – aminek a szaúdi szövetség egyelőre vizsgálja a lehetőségét – vagy ez is téli vb lesz.
