1. BÚCSÚCSÍNY VAGY HOSSZÚ TÁVÚ KELLEMETLENSÉG
A kormányzati optimizmus szerint csupán a Biden-adminisztráció távozó aktivista nagykövetének bosszúja az, hogy Rogán Antal az USA szankciós listájára került az elnökváltás előtti utolsó pillanatban. Így értelmezik a történteket a Fidesz vezető politikusai, akik kisstílű liberális lépésről beszélnek. Hasonlóan látja a korábbi republikánus éra budapesti amerikai nagykövete és David Pressman valószínűsíthető utódja is, szerintük szégyen, ami történt, de Trump hivatalba lépésével helyreállnak a magyar-amerikai kapcsolatok. A szankció kapcsán hivatkozott Transparency International magyar vezetője azt jelezte, Rogán esetében teljes körű a feketelista, nemcsak beutazását tiltották meg, hanem mindenki szankcionálható, aki vele együttműködik. Az amerikai lépésnek van belpolitikai következménye is, a DK vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett Rogánnal szemben, mivel nyilvános adatai között nem látható olyan vagyonelem, amelyre a szankció kiterjedhetne.
2. FEKETELISTÁN A DEBRECENI AKKUCÉG IS
Az USA nem tűri a kínai hadsereggel kapcsolatban álló cégeket. A védelmi minisztérium tegnap tiltólistára tette a Debrecenben akkugyárat építő kínai CATL vállalatot is, mert azt gyanítja, hogy együttműködik a kínai katonasággal. Ennek egyelőre annyi a következménye, hogy nem üzletelhetnek vele a Pentagonnal kapcsolatban álló szervezetek, de a gyakorlatban az eddig listára került több mint 130 cég többségével szemben az USA export- és egyéb korlátozásokat is elrendelt. A CATL tévedésnek nevezte a döntést, azt állítja, „nem folytat semmilyen katonai vonatkozású tevékenységet”.
3. NŐ A MUNKANÉLKÜLISÉG, MÉGIS KEVÉS ÁLLÁSKERESŐ
Hiába nőtt 4,7 százalékosra a munkanélküliség, az álláskeresők száma nem emelkedik. A foglalkoztatási államtitkár szerint a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony a regisztrált álláskeresők száma. Tavaly év végén 221 ezren voltak, de a valódi számuk ennél 100 ezerrel is több lehet, nagyon sokan azért nem regisztrálnak a hivatalokban, mert úgyse lennének jogosultak támogatásra. A regisztráltak közül is csak 126 ezren kaptak pénzt a múlt év végén, kétharmaduk a három hónapig járó álláskeresési ellátást, míg egyharmaduk csak szociális támogatást. Mindeközben kiderült, hogy a fogyasztást ösztönző kormányzati intézkedések ellenére nem költekeztek a magyarok karácsony előtt. A jegybank adatai szerint novemberben a háztartások bankszámlái és értékpapírszámlái 458,6 milliárd forint megtakarítással gyarapodtak.
4. TOVÁBB FŰTI AZ ÍGÉRETMOZDONYT
Síntörések, vonatkésések, vasúti káoszok sem szegik kedvét a közlekedési miniszternek, aki új ígéretek sorát jelentette be a MÁV és a magyar közösségi közlekedés jövőjének kifényesítésére. Lázár János új vállalásokat tett: jön a késési biztosítás a MÁV-nál, júniustól húsz perc késés után a jegyár felét térítik vissza; év végére a MÁV és a Volán összes mosdóját felújítják, áprilistól takarítók lesznek minden InterCity-járaton; egy év alatt ezer új buszt vásárolnak, száz felújított vasúti kocsi áll be a nyári szezonra (amikor erősítő buszjáratok is segítik majd a vonatközlekedést a tömeg miatt), jövő nyárig minden második mozdony korszerű lesz; klímagaranciát adnak a jegyekhez, klímás vonat híján azon a járaton hűtött buszok is közlekednek majd. Emellett a tárca a meghatározó magyar tulajdonba került GySEV üzemeltetésébe adja át Győr, Vas, Zala és Veszprém megye 500 kilométernyi pályáit.
5. SZOCIALISTÁK KORRUPCIÓS PERE
Három korábbi és egy jelenlegi szocialista parlamenti képviselőt, valamint egy helyi fideszes politikust vádolnak az újbudai és zuglói parkolási pénzek megcsapolásával. A szocialista Horváth Csabára és Tóth Csabára 6 év, Baja Ferencre 4 év, Molnár Zsoltra 2 év, míg a fideszes Jelen Tamásra 4 év börtönt és fejenként 25-50 millió forint közötti pénzbüntetést kért az ügyészség befolyással üzérkedés és vesztegetési pénzek elfogadása miatt. A vádlottak ártatlannak vallják magukat, azt állítva, hogy az eljárást kizárólag a vádalkut kötő volt BKK-informatikai igazgató vallomására alapozták, aki strómanként a cégén keresztül osztott vissza a parkolási bevételekből. A fideszes vádlott úgy került az ügybe, hogy zuglói pártvezetőként a visszaosztásokról tudomást szerezve a hallgatásért kért havi 2-3 milliót.
6. JÓL FIZET AZ EGYETEM VARGA JUDITNAK
Sokáig titkolták, s csak egy adatkiadási per indításának hatására árulta el a Miskolci Egyetemhez tartozó Közép-európai Akadémia, mennyit keres náluk Varga Judit. A kegyelmi botrány hatására a közéletből távozó fideszes politikus előbb megbízási jogviszonyban, majd tavaly február óta munkaviszonyban dolgozik az egyetemnek, tavaly 24,9 millió forintot keresve. Varga „tudományos kutatási orientáció nyújtásáért”, szakértői-előadói feladatokért bruttó 2,1 milliós havi fizetést kap, ami nagyjából duplája jogtudós kollégái egymillió körüli megbízási díjainak. Az exminiszter tevékenysége 2022. január és 2024. április között tíz szakmai előadást és tanítási alkalmat jelentett, valamint 23,5 óra oktatói munkát. Az akadémia egyébként más közép-európai kutatóit sem terhelte túl feladattal, miközben megbízásaikra 2022-ben összesen majdnem félmilliárdot költöttek.
7. BARÁTSÁGOS BUDAPEST
Második helyen végzett Budapest azon a listán, amely az európai városokat osztályozta az ott élők barátságossága és vendégszeretete alapján. Az amerikai Condé Nast Traveller elit utazási magazin olvasóinak ítélete szerint Stockholm állt az élre, a svéd főváros lakóinak nyitottsága és vidámsága miatt, Budapestet a rengeteg nevezetesség miatti vendégszerető büszkeség emelte másodikká, a környezetbarát Valencia pedig az ottaniak barátságossága okán lépett dobogóra. Az élhetőségi világranglistát rendre vezető Bécs negyedik lett, s a top tízben van Palma de Mallorca, Berlin, Milánó és a nem éppen táskabiztos Nápoly is.
8. VÖRÖSRE FESTI OLASZORSZÁGOT A JOBBOLDALI KORMÁNY
Az olasz kormány és nagyvárosok abban bíznak, csodafegyvert találtak a bűnözés ellen, s egymás után jelölnek ki úgynevezett vörös zónákat. A napokban ilyen lett Róma fő közlekedési csomópontja, a Termini pályaudvar, az ország második városának, Milánónak a dóm körüli központi része, valamint három vasútállomása is. De vannak vörös zónák Firenzében és Bolognában is a késelésekkel, drogkereskedelemmel, zsebtolvajlásokkal leginkább sújtott városrészekben. Az övezetekből ki lehet tiltani a veszélyesnek tartott alakokat, és a fokozott rendőri ellenőrzés az illegális migránsokat is távol tartja.
9. NINCS VÉGE AZ ESZKIMÓKÁNAK
Először csak Donald Trump viccének tűnt, de most már egyre kevesebben nevetnek rajta: a mindjárt hivatalba lépő elnök mind keményebben fenyegeti Grönlandot és Panamát. Trump már a katonai beavatkozást sem hajlandó kizárni, hogy megszerezze az ásványkincsekben gazdag, stratégiai helyen fekvő hatalmas szigetet, illetve az egykor amerikai területként kezelt Panama-csatornát, amely szerinte kínai befolyás alá került. Felvetette azt is, hogy extra vámokat vet ki Dániára, ha az nem mond le a hozzá tartozó, de nagy önállóságot élvező Grönlandról. A dán álláspont szerint az amerikaiak bővíthetik grönlandi katonai támaszpontjaikat, de a világ legnagyobb szigetének sorsáról csak annak bő 50 ezer lakója dönthet, akik egyébként leginkább függetlenek szeretnének lenni, de nem szívesen mondanak le a dán támogatásokról. Az európai hatalmak közül a leghatározottabban Párizs szólalt meg az ügyben, a francia külügyminiszter szerint az EU senkinek sem engedheti, hogy megtámadja külső határait.
10. SZABAD LESZ A SZÓLÁS – HA IGAZ, HA NEM
A Facebook és az Instagram tényellenőreinek feláldozásával próbál javítani a Donald Trumphoz fűződő kapcsolatán Mark Zuckerberg. A Meta főnöke legendásan rossz viszonyban van a megválasztott amerikai elnökkel, aki szerint a Facebooknál cenzúrázzák és elnyomják a jobboldali véleményeket. Zuckerberg most elismerte, hogy valóban nem sikerült teljesen elfogulatlanul működniük a tényellenőröknek, ezért Amerikában a szólásszabadság jegyében ki is rúgja őket, ugyanúgy ahogy nagy riválisa (és Trump kedvenc techvezetője), Elon Musk tette a Twitternél. S ugyanígy, mint Musk közösségi médiájában, ezentúl az Fb-n és az Instán is közösségi megjegyzésekkel próbálják meg valamennyire ellensúlyozni a hamis tartalmakat. Európára egyelőre nem vonatkozik a döntés.
