1. SE EURÓPÁNAK, SE UKRAJNÁNAK NEM OSZT LAPOT TRUMP
Az orosz és ukrán elnökkel (ebben a sorrendben) is beszélt telefonon Donald Trump, aki elmondta, hogy nagyon termékeny volt a másfél órás egyeztetése Vlagyimir Putyinnal, s megállapodtak, hogy megbízottjaik azonnal elkezdik az ukrajnai béketárgyalásokat. Az amerikai és az orosz elnök Szaúd-Arábiában személyesen is le fog ülni, sőt szó van moszkvai és washingtoni látogatásról is, bár nem tudni, mikor. A hírt meglehetősen rosszul fogadták mind Kijevben, mind az európai fővárosokban (a magyart kivéve), ahol egyértelműen elkönyvelték, hogy Washington kihagyja őket az egyeztetésből. Ráadásul előzőleg az amerikai hadügyminiszter közölte, hogy a régi ukrán határok visszaállítása irreális, Ukrajna nem lesz a NATO tagja és a békemegállapodás után sem küldenek amerikai katonákat Ukrajnába. A kritikusok nem is a kijelentések tartalmát kifogásolták, hanem azt, hogy miért tesz már az alkudozás elején ekkora engedményeket Amerika a Kremlnek a semmiért cserébe. Zelenszkij ukrán elnök közölte, nem fognak elfogadni egy fejük fölött kötött megállapodást, bár nem látni, ilyen esetben mit is tehetnének.
2. KÖZEL A 400 FORINTOS EURÓ
Négy hónapos csúcsra erősödött a forint árfolyama Donald Trump amerikai elnök és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetésének hírére. A közelgő béketárgyalásokat árazzák a piacok, de a forintnak az is erőt adott elemzők szerint, hogy a vártnál jóval magasabb januári inflációs adat magasabb kamatpályát hozhat a befektetőknek, amennyiben lépne a jegybank. A forint csütörtökön 401-ig erősödött az euróval szemben, erre legutóbb tavaly októberben volt példa. Év eleje óta trendszerűen erősödik a magyar fizetőeszköz, a forint árfolyama csak az elmúlt hónapban 2,5 százalékot hozott az eurón.
3. ÚJABB TÁMADÁS BAJORORSZÁGBAN
Megint Németország és megint egy olyan migráns által elkövetett bűntett, akinek elutasították a menekültkérelmét, szerencsére most halálos áldozatok nélkül. Ezúttal Münchenben rontott autóval a tömegbe egy 24 éves afgán, aki 15 évesen kért menedékjogot Németországban, ahol hamar a rendőrség látókörébe került kábítószeres bűncselekmények és lopások miatt. A holnap kezdődő biztonsági csúcsra készülő bajor fővárosban a szakszervezetek szerveztek demonstrációt tíz nappal a parlamenti választások előtt, s ebbe a menetbe hajtott bele az afgán, aki állítólag előtte iszlamista üzeneteket is posztolt. A támadásnak 28 sérültje van, s valószínűleg csak a tettes autóválasztása miatt (egy Mini), nincsenek halottak.
4. NEM ÉR VÉGET A BÉCSI KERINGŐ
Második nekifutásra sem sikerült kormányt alakítani Ausztriában. Először a szélsőjobboldal-ellenes népfront pártjai voltak képtelenek megegyezni, most pedig a szélsőjobb és a jobbközép tárgyalásai omlottak össze, elsősorban a rendőrség és a titkosszolgálatok irányítása miatt. Az Orbán Viktorral szövetséges szabadságpárti kancellárjelölt, Herbert Kickl előrehozott választásokat szeretne, amin valószínűleg még fölényesebben nyernének, mint az előzőn, ám egyáltalán nem biztos, hogy ez fog történni. A lehetőségek között szerepel egy utolsó utáni néppárti-szabadságpárti próbálkozás, szakértői kormány, illetve, hogy megint megpróbálnak dűlőre jutni a néppárt, a szocdemek és a liberálisok, akiken óriási a politikai- és a médiaelit nyomása, hogy megakadályozzák a szélsőjobb hatalomra jutását.
5. BÉNA BRÜSSZEL
Még Orbán Viktornak sem sikerült úgy elfoglalnia Brüsszelt, mint a három legnagyobb belga szakszervezetnek, amely ismét felvonulásokat és egésznapos sztrájkot szervezett az új, nacionalista jobboldali vezetésű kormány megszorító intézkedései ellen. Az összes reptér leállt, a helyi tömegközlekedés alig működik. A fenntarthatatlan költségvetési hiány miatt az ötpárti koalíció emeli a nyugdíjkorhatárt, befagyasztja a béreket és lazít a munka törvénykönyvén. A baloldal és a szakszervezetek szerint így a munkásokkal fizetteti meg a korábbi hibás politika árát, míg a kormány szerint a változások ellenzői a fiatalabbak jövőjét teszik tönkre.
6. MEGINT JÖNNEK AZ UNIÓS TÉNYFELTÁRÓK
A korrupció és a jogállamiság helyzetét fogja újra megvizsgálni egy uniós többpárti tényfeltáró delegáció. Az Európai Parlament tagjaiból álló küldöttség áprilisban érkezik, hogy megnézze, miként változott a helyzet például a bírósági reformok vagy a korrupció terén. Egy tavaly áprilisi EP-jelentés „választási autokráciaként” írta le Magyarországot, amelyet a jogállamisági problémák miatt 2018 óta folyamatosan a hetes cikkely szerint eljárás fenyeget, ami a szavazati jogának felfüggesztését is eredményezheti.
7. SZORONGATJÁK A KORRUPCIÓELLENES VEZETŐT
Nem lanyhul az Integritás Hatóság elnöke elleni ügyészségi offenzíva, a korrupcióellenes állami szerv vezetőjét újabb bűncselekményekkel gyanúsították meg. Az ügyészek ezúttal azért hallgatták ki Biró Ferenc Pált, mert egy, a feladatkörhöz kapcsolódó végzettséggel nem rendelkező családi ismerősével létesített közszolgálati jogviszonyt bruttó kétmillió forintos havi fizetésért. Emellett Biró állítólag 17 millió forintnyi eurót fizetett ki egy külföldi társaságnak, hogy az segítsen a hatóság brüsszeli képviseletének felállításában, amelyre az állami szerv amúgy nem jogosult, majd kommunikációs szerződést is kötött velük, így összesen már 87 milliós hűtlen kezeléssel gyanúsítják, a hivatali visszaélés mellett. A vezető nem tett vallomást és panasszal élt a gyanúsítás ellen.
8. SÚLYOS VÁD MAGYAR PÉTER ELLEN
Sajtó-helyreigazítási pert indít és büntetőfeljelentést tesz az Index hírportál és annak cikkét közlő orgánumok ellen a Tisza Párt elnöke. Magyar Péterrel kapcsolatban a lap azt állítja, bennfentes tőzsdei kereskedést követhetett el 2023-ban, még a NER-ben dolgozó hivatalnokként. A Nemzeti Nyomozó Iroda és a jegybanki felügyelet is vizsgálja azt az esetet, amelynél Magyar állítólag egy pénteki tőzsdezárás előtt részvényei többségét eladta, s több tízmillióért a Mészáros Lőrinc-féle Opus-papírokból vásárolt, majd zárás után az Opus részvény-visszavásárlási akciót jelentett be, ami jelentősen növelte a papírok árfolyamát, Magyar pedig a hétfői tőzsdenyitáskor eladta emelt árú részvényeit – az ellenzéki vezető abban az időben Mészáros Lőrinc bankjának felügyelőbizottsági tagja volt. A gyanúról már a Partizán műsorvezetője is kérdezte Magyart, aki most is azt közölte, soha nem vett részt tőzsdei bűncselekményben, csak a Fidesz-propaganda támadja ezzel hazugsággal.
9. KÖZEL KÉTSZÁZMILLIÓS BÜNTETÉST KAPOTT A LIDL
A Gazdasági Versenyhivatal 186 millió forintos bírsággal sújtotta a Lidlt, mert teljes kiőrlésű pékáruként hirdette négy termékét, pedig azok olyan lisztből készültek, amelynek mindössze harmada volt teljes kiőrlésű. Márpedig az a szabály, hogy csak akkor lehet teljes kiőrlésűnek nevezni egy pékárut, ha legalább felében teljes kiőrlésű lisztből állítják elő. Úgy tűnik a Lidlnek és a többi üzletláncnak csak a magyar ellenőrző hatóságoktól kell tartaniuk, a vásárlók boltbojkottjától nem. Hiába hirdették meg civilek horvát mintára a magas árak miatti vásárlói bojkottot, annak nem volt látható hatása az üzletek forgalmára.
10. NEM ÁLLT JÓL A NISSANNAK A VICCELŐDÉS
Habár a woke-ideológia visszaszorulóban van, de a nők nyilvános megalázása ezután sem fér bele a mai társadalmi normákba, amint azt a Nissan autómárka magyarországi importőre megtapasztalhatta egy nagy botrányt okozó reklámja kapcsán. A macsó szexista szövegektől hemzsegő reklámokat (például: „persze, hogy nagy! Az asszony is akkor érezte, amikor először beleült”) Stohl András színész és Ganxsta Zolee rapper közreműködésével készítette a kreatív ügynökség, amelynek az autóimportőrrel együtt kellett nyilvánosan bocsánatot kérnie, s egyúttal visszavonni a kampány anyagait. A kampányról nem tudott maga a japán anyavállalat, amelyről friss hír, hogy nem lép 60 milliárd dolláros házasságra a Hondával, ez utóbbi ugyanis leányvállalatként vette volna át a Nissant, amit viszont sértőnek talált a sokáig második legnagyobb japán autómárka vezetése.
