1. NEM GURULNAK A DOLLÁROK
Az amerikai elnök azonnali hatállyal leállította az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket. Donald Trump döntése a múlt heti veszekedésbe fulladt találkozó következménye. Egyelőre nem látni, hogy egy bocsánatkérés elég volna-e Volodimir Zelenszkijtől, vagy Washington az ukrán elnök távozását követeli a fegyverszállítások újraindításához. A megdöbbent Kijev mindenesetre azt közölte, a nehezebb helyzetben is folytatják a harcot. Bár az ukrán fegyverek nagyobb része most már Európából jön, az amerikai segítség létfontosságú és a hiány néhány hónapon belül komoly gondokat okozhat a fronton, ahol a korábbinál lassabban, de az elmúlt hetekben is folytatódott az orosz előrenyomulás. Az amerikai távolodásra válaszul az Európai Bizottság elnöke egy 150 milliárd eurós hitelfelvételi tervet jelentett be, amelyet öt éven át védelmi kiadásokra költenének. A tervet a tagországoknak is jóvá kellene hagyniuk, s ha ez megtörténik, még akkor is messze lennének attól az összegtől, amelyre az európai hadseregeknek szükségük van. Az egyik ellenző a magyar kormányfő, aki ismét beszélt telefonon Trumppal, a magyar külügyminiszter pedig Washingtonba utazott tárgyalni.
2. A RECESSZIÓ VÉGE, HÚZÓERŐ NÉLKÜL
Egyedül a szolgáltatások tudtak pozitívan hozzájárulni a negyedik negyedévi gazdasági növekedéshez a termelési oldalról, a többi szektor lefelé húzta a GDP-t. A recesszióból azonban így is kilábalt a gazdaság, hiszen két egymást követő negyedéves visszaesést követően az év végén 0,5 százalékkal bővült a magyar GDP. A feldolgozóipar áll a legrosszabbul, 2 százalékkal zsugorodott negyedéves alapon, ráadásul sorozatban ez már az ötödik olyan negyedév volt, amikor képtelen volt a növekedésre az ágazat. A felhasználási oldalról nézve a háztartások fogyasztása húzta még fel a növekedést, viszont a beruházások visszaesése az építőipart is magával rántotta. Elemzői várakozások szerint nem tűnik tarthatónak a kormány idénre várt 3 százalék feletti GDP-növekedése.
3. EZT IS MEGÍGÉRTE, EZT IS MEGTETTE
A halogatás után most már valóban kitört a vámháború: mától életbe léptek a Donald Trump által bejelentett extra 25 százalékos terhek a Mexikóból, illetve Kanadából érkező termékekre, valamint a korábbi tíz százalék után mostantól még tíz sújtja a kínai importot. Az érintett országok eddig tárgyalni próbáltak, hogy elkerüljék ezt a helyzetet, most viszont azonnal ellenintézkedéseket jelentettek be, amelyeket igyekeznek úgy becélozni, hogy az csökkentse az amerikai elnök hazai támogatottságát. Kanada 25 százalékos vámmal válaszolt egyes amerikai termékekre és jelezte, hogy folyamatosan növelni fogja ezek számát. A kínaiak az amerikai mezőgazdasági termékekre kivetett 10-15 százalékos vámokkal, valamint exportkorlátozásokkal válaszoltak, utóbbiak az amerikai iparnak fontos nyersanyagokat érintik. Trump további vámokat is tervez, magyar szempontból leglényegesebb, hogy az Európai Unióban előállított termékekre mi vonatkozik majd.
4. ELHESSEGETTÉK A MAGYAR GÉPET
Megtiltotta a magyar külügyi államtitkárt szállító katonai repülőgép leszállását Szarajevóban a bosnyák védelmi miniszter. Magyar Levente először Bosznia-Hercegovina fővárosába, majd a boszniai szerbek székhelyére, Banja Lukába utazott volna konzultációkra, a bosnyák miniszter a leszállás megtagadásával tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy „Orbán Viktor folyamatosan támogatja a boszniai szerb entitás elnökét, Milorad Dodikot alkotmányellenes szeparatista fellépésében”. Magyarék gépe ezután csak Banja Lukában szállt le, ottani tárgyalásait lebonyolítva, amelyekből további diplomáciai botrány kerekedett. A külügyi államtitkár ugyanis nyilatkozatában védelmébe vette Dodikot, szerinte az ellene zajló eljárással „a Nyugat továbbra is gyarmati státuszban tartja Boszniát, de lejárt az idő, amikor Magyarország csak szemlélője a balkáni eseményeknek”. Szavai ellen tiltakozva Szarajevóban a központi kormány bekérette az ottani magyar nagykövetet.
5. IDÉN SEM EMELIK A NYUGDÍJMINIMUMOT
Hiába nőtt szegénységben élő nyugdíjasok száma (24 százalékra), a kormány idén se emeli meg a legkisebb öregségi nyugdíj 2008 januárja óta változatlan, 28500 forintos összegét. Ellenzéki kérdésre válaszolva Rétvári Bence államtitkár ezt azzal indokolta, hogy a kormány nem akarja megemelni a szociális vetítési alapot, mert a szociális biztonságot nem a rászorultsági elvhez, hanem a munkához köti. A nyugdíjminimum nemcsak az időseknek járó legkisebb összegű járandóság, hanem vetítési alapként szolgál számos szociális segélyre való jogosultság és az adható támogatások összegének meghatározásához is. Emiatt lenne fontos reálértékének megőrzése.
6. A JÓ HÍR ROGÁN ÚJ TALÁLMÁNYA
Védjegybejelentési kérelmet adott be a miniszterelnöki kabinetiroda a „Jó hír” kifejezésre, illetve az ehhez kapcsolódó kormányplakátokról jól ismert kék hátterű ábrára. Rogán Antal hivatala természetesen csak a hirdetések és reklámozási szolgáltatások esetében védetné le a jó híreket ábrástul, a kifejezést másutt bárki használhatja. A kérelem elutasítását szakértők szerint semmi sem indokolja, tehát alighanem jön az újabb Rogán-találmány. Orbán Viktor szürke eminenciása ugyanis arról híres, hogy bevallott vagyongyarapodását egy elektronikus aláírási technológia szabadalmának harmadfeltalálójaként alapozta meg.
7. HÉT MAGYAR CÉG EURÓPA ELITJÉBEN
A közép-kelet európai régió második legjobb eredményét produkálva hét magyar vállalat került fel a Financial Times listájára, amely Európa ezer leggyorsabban növekvő cégét rangsorolta. Az idei Top 1000-be azok a vállalkozások kerülhettek be, amelyek 2020-2023 között a legnagyobb árbevétel-növekedést mutatták fel a kontinensen. Az első huszonöt helyezett között mindössze három nem nyugat- vagy észak-európai van, de ilyen az éllovas, a lengyel napelemgyártó Menlo Electric, amelyet a brit Allica fintechszolgáltató és a német Almedia marketing cég követ. Régiónk második, Európa 12. leggyorsabban növekvő vállalata a budafoki napelemes A1 Solar, amely három év alatt 6953 százalékos növekedéssel 3,9 milliárd forintos árbevételt produkált 2023-ra. A 39 lengyel cég mellett a listára került hét magyar profiljában van még adatmérnök, digitális tanácsadó, konténergyártó, építőipari és szerverkereskedő.
8. GERINCVÉDŐ SZÉKEK AZ ISKOLÁKBA
Július 1-től már csak gerincvédő székeket vásárolhatnak az iskoláknak a régiek pótlására. A Belügyminisztérium az Országos Gerincgyógyászati Központ javaslatára döntött úgy, hogy mostantól csak ilyen székekre lehet közbeszerzési tendert kiírni. A gerincgyógyászati központ a porckopásos gerincbetegségek visszaszorítása érdekében javasolta a speciális székeket, ugyanis a felmérések a diákok 80 százalékánál találtak tartási rendellenességeket. Ugyancsak jó hír a szülőknek, hogy az oktatási intézmények fenntartója, a Klebersberg Központ megtiltotta, hogy az iskolák bérleti díjat kérjenek a telefonok tárolására vásárolt vagy bérelt szekrények használatáért. Néhány intézményben ugyanis pénzt szedtek a telefonok őrzéséért, amelyeket tavaly nyár óta nem tarthatnak maguknál a gyerekek.
9. BUDAPEST A DUNÁBAN FÜRDIK
Várhatóan már idén nyáron új szabad strand nyithat Budapesten a Dunán, a főpolgármester jelezte, a korábban vártnál jobban haladnak a vizsgálatok a strand engedélyezése érdekében. Emellett elindulhat a nyáron az első kísérleti Duna-fürdő tesztelése is, ez egyfajta retró létesítmény lenne, a régi elkerített fauszodák újraélesztésének keretében, amelyet évek óta tervez a főváros vezetése. Ezzel Budapest a Dunában fürdőzők városává válna, amit a javuló vízminőség tesz lehetővé, az új szabadstrand példáját a nagyon sikeres Római-part adja, ám helyszínét még nem jelölték ki, a partszakaszok megközelíthetősége, a sodrás és a hajóforgalom is befolyásoló tényezők lesznek ebben a döntésben.
10. A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA EZT IS MEGOLDJA?
Történelmi mélyponton a házasodási kedv Kínában jelezve az ország egyre súlyosabb demográfiai gondjait. Tavaly húsz százalékkal kevesebben kötötték össze az életüket, mint egy évvel korábban, azaz kevesebben, mint a Covid idején. A párok egyelőre a kormány minden ösztönzésének ellenállnak, aminek a sok oka közül az egyik, hogy rekordot dönt az egyenlőtlenség a férfiak és a nők száma között. Jelenleg 117 férfi jut 100 házasságkorú nőre, s a következő években ez az arány még tovább fog romlani, az egy nőre jutó átlagos gyerekszám pedig 1,2, ami döbbenetesen alacsony.
