1. ÓRIÁSI POFON A VILÁGGAZDASÁGNAK
Mintegy száz évet pörgette vissza a világkereskedelem kerekét az amerikai elnök, aki most bejelentette legújabb vámjait, amelyek minden országot sújtanak, amely kereskedik az Egyesült Államokkal. Alapból minden ország kapott tíz százalékot, de a nagy része ennél sokkal többet, az Európai Unió (s így benne Magyarország) például húszat, Japán 24-et, több ázsiai ország negyvennél is többet, míg Kína az előző sarccal együtt most 54 százaléknál jár, ennek megfelelően Peking ígéri a legkeményebb ellenlépéseket. Brüsszel is fenyegetőzik ugyan, de közben szeretne tárgyalni is, bár az elmúlt időkben hiába próbálkozott ezzel Washingtonban. Miközben a világ politikusai tiltakoznak és a tőzsdék mindenhol zuhannak – beleértve Amerikát is, ahol egyre inkább gazdasági visszaeséstől tartanak – egyedül a magyar kormány bizonyult megértőnek az intézkedés iránt. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint ez is Brüsszel hibája, ugyanis tárgyalnia kellett volna Trumppal és csökkentenie az amerikai autók vámját, bár azóta kiderült, hogy Washingtonban egyáltalán nem is nézték a vámokat a számításnál, csakis az export-import kereskedelmi egyenleget. Az intézkedések egy hét múlva lépnek életbe, de mostantól már él a korábban bejelentett 25 százalékos büntetővám az európai autókra és autóalkatrészekre.
2. EURÓPÁBÓL EGYEDÜLIKÉNT INNEN IS KILÉPTÜNK
A magyar kormány nemcsak, hogy nem tartóztatta le az ideérkező izraeli miniszterelnököt, hanem bejelentette, hogy Magyarország ki is lép a Nemzetközi Törvényszékből, amely a gázaiak ellen elkövetett háborús bűnök miatt körözi Benjamin Netanjahut. Orbán Viktor közös sajtótájékoztatójukon elmondta, annak idején az ő kormányzása alatt léptek be a szervezetbe, de azóta abból „politikai bíróság lett, amiben egy magára adó demokratikus ország nem vehet részt”. Az izraeli kormányfő megköszönte a „rendkívül bátor lépést az antiszemitizmussal szemben”. A kilépésről a parlamentnek kell döntenie, amit Orbán szerint a lehető leggyorsabban meg is fog tenni, s a döntés egy évvel később válik hatályossá. A nyugati országok közül egyedül az Egyesült Államok nem tagja a szervezetnek, a kilépésünk már csak ezért is újabb feszültségekhez és eljárásokhoz fog vezetni az Európai Unión belül.
3. SULYOK MEGINT MEGÁLLJT KÉRLELT
Megint megszólalt a köztársasági elnök a politikai beszéd eldurvulásával és az azt kísérő fizikai atrocitásokkal kapcsolatban, ezúttal már kissé határozottabban első megnyilvánulásánál, amelyben elsősorban saját magát sajnálta egy alpári publicisztika miatt. Sulyok Tamás ezúttal leszögezi, „még nem késő, most kellene megállni az agresszió felszításával, hergeléssel, az elemi tiszteletet sem mutató szélsőséges demagógiával”. Az államfő szerint a korai kampánykezdet 36 éves tapasztalat, bejegyzése utal az utcán (sőt, a parlamentben is) megjelent fizikai erőszakra, de nem említ konkrét eseteket. A bíróság mindenesetre határozottabb volt Sulyoknál, a Kelenföldön a tiszás önkénteseket akasztással fenyegető, standjukat felrúgni próbáló 59 éves férfi ugyanis hat hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott közösség tagjai elleni erőszak bűntette miatt.
4. ÁRSTOP A BANKI DÍJAKRA IS
Díjstopot vezethet be a a kormány a bankszámláknál az inflációt jelentősen meghaladó, indokoltnál nagyobb ütemű árnövekedés miatt. A tavaly december végén érvényes tarifák visszaállítására akarják kötelezni a bankokat, amivel átlagosan 17 százalékkal kellene csökkenteniük a díjakat. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a napokban a nyugdíjasoknak, családoknak szóló új alapszámlák kidolgozására kérte a bankokat. A kormány intézkedésének indokoltságát támasztja alá az a friss felmérés, amely szerint 2001 és 2024 között Magyarországon csaknem ötször gyorsabban emelkedtek a bankszámlaköltségek, mint az euróövezetben, ahol 59 százalékos volt az árnövekedés, míg nálunk több mint 280 százalékos.
5. 220 MILLIÁRD OSZTALÉKOT FIZET A MOL
Több mint 220 milliárd osztalékot fizet a Mol, részvényenként 275 forintot. A magyar államnak már nincs részesedése az olajipari cégben, mert évekkel ezelőtt részvényeit vagyonkezelő alapítványoknak ajándékozta, így az osztalék tíz százalékát – 22 milliárd forintot – a kormányfő politikai igazgatója, Orbán Balázs által vezetett konzervatív elitképző, a Mathias Corvinus Collegium kapja és ugyanennyi jut a Corvinus egyetemet fenntartó alapítványnak is. További 5,24 százalékot kap a MOL-Új Európa Alapítványa, amelyhez a Mol is hozzátett ugyanekkora részesedést, így ők 23 milliárddal gazdagodnak. A Mol és az állam közös alapítványa kiemelten a határon túli magyar futballt támogatja, az elmúlt években több mint 10 milliárdot juttatott a külhoni egyesületeknek.
6. NEM OLYAN NAGYON ZÁROLT OROSZ VAGYON
Miközben a magyar kormány az ukrán háború kezdetétől fogva kitartóan ellenezte az Oroszország elleni európai szankciókat, végül minden alkalommal megszavazta azokat, így az adóhatóság húsz alkalommal fagyasztott be olyan Magyarországon található vagyonelemeket – számlákat, ingatlanokat, ingóságokat, üzleti részesedéseket –, amelyek kapcsolatba hozhatóak a tiltólistán szereplő orosz személyekkel. A hazánkban zárolt orosz vagyonok nagysága 2022-től idén márciusig 588 milliárd forintra rúgott, ám az érintett vagyonelemek jelentős részét mentesítették is a korlátozások alól, 201 milliárdnyit teljesen. Mindössze néhány milliárdnyi vagyonrész nem kapott semmiféle mentességet, 380 milliárd esetében bizonyos mértékű könnyítéseket engedtek a magyar hatóságok.
7. A HIVATALOK PACKÁZNAK A SÓSKÚTIAKKAL
Tegnap még úgy tűnt, mégse építhet akkufeldogozót a horvát Andrada cég Sóskúton. A kormányhivatal visszavonta a cég környezethasználati engedélyét, pedig már az adóhatóság néhány napja kiadott fémkereskedelmi engedélye birtokában az utolsó feltételt is teljesítették. A sóskútiak minden lehetséges eszközzel tiltakoznak az akkufeldolgozó megépítése ellen, a közeli Tárnok és Érd lakossága is csatlakozott hozzájuk. Januárban a kormányhivatal a sóskúti önkormányzat megkérdezése nélkül adta ki a környezethasználati engedélyt, amit most visszavont. Csakhogy ettől még nem hárult el a veszély, mert az Andrada újra beadta a kérelmet, állítólag változatlan formában, azt csupán alaki hiba miatt vonta vissza a hivatal, így az eljárás újraindul.
8. MAGYAROKAT VERTEK KOLOZSVÁRON
Magyar fiatalokat vertek meg Kolozsváron azért, mert anyanyelvükön beszéltek. Az eset a városi futballderbi után történt, a támadók az Universitatea Cluj fociultrái voltak, akik közismerten gyűlölik a városi rivális vasutascsapat CFR Cluj-t már csak azért is, mert szurkolótáborában sok a helyi magyar, s tulajdonosa is volt korábban magyar származású üzletember, Pászkány Árpád személyében. A fanatikusok több helyszínen bántalmaztak magyarokat, súlyos sérüléseket okozva, az erőszak miatt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a román belügyminiszterhez fordult, büntetéseket követelve kormánykoalíciós partnerétől, s elnökválasztási kampány is lévén, az erőszakot összefüggésbe hozta a szélsőséges román nacionalisták uszításaival.
9. ONLINE CSAPÁS A PEDOFILOKRA
A bajor rendőrség vezetésével zajló Europol-nyomozás eredményeként felszámolták a világ egyik legnagyobb pedofil tartalmú platformját. A Kidflix nevű streamingszolgáltató csaknem kétmillió felhasználóval bírt, oldalán 91 ezer videófelvétel futott át, a szerver lefoglalásakor is 72 ezer videót találtak a rendőrök. A nemzetközi akció keretében 1400 elkövetőt sikerült azonosítani, akikből eddig 79 embert tartóztattak le feltöltések és megosztások miatt. A pedofilok közt két magyart is azonosítottak, egy 27 éves Pest megyei férfinál a magyar hatóságok házkutatást tartottak, míg egy 23 éves budapesti esetében már korábban nyomoztak gyermekpornográfia miatt. Az átfogó művelet 2021-ben kezdődött, idén március közepétől csaptak le több helyszínen, s 39 gyermek került védelem alá.
10. HA EZT EL TUDNÁK OLVASNI, IDEMENEKÜLNÉNEK
Most a felvidéki medvék élhetik át, milyen a Benes óta történelmileg oly jól ismert kollektív büntetés: a szlovák kormány közölte, hogy 350 medvére adnak kilövési engedélyt, miután Besztercebányától nem messze halálos támadás ért egy férfit. A 350 medve az 1300-ra becsült teljes populáció több mint egynegyede, s a medvekérdés a szlovák politika egyik legforróbb témája lett a száj- és körömfájás állatjárvány terjedése mellett.
