1. EZ GYORSAN MENT
A külügyminisztérium már el is készítette és be is nyújtotta a parlamentnek a törvényjavaslatot, hogy lépjünk ki a Nemzetközi Törvényszékből. Szijjártó Péter szerint még ebben a hónapban el tudják kezdeni a jogszabály tárgyalását, a jövő hónap végén pedig a szavazás is meglehet és akkor értesíthetik róla az ENSZ-t, onnan számítva egy év, amíg a kilépés jogilag érvénybe lép. A bíróság egyébként jelezte is, hogy addig Magyarországnak együtt kell működnie, azaz például most le kéne tartóztatnia az izraeli miniszterelnököt. Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu a Karmelitából együtt hívta fel közös szövetségesét, az amerikai elnököt, aki szintén utálja a hágai törvényszéket.
2. DODIK A SZEGÉNY EMBER NETANJAHUJA
Nem az izraeli kormányfő az egyetlen bűncselekménnyel vádolt szövetségesünk, akit védünk. A boszniai szerbek elnöke a szerb államfőn kívül Orbán Viktornak mondott külön köszönetet, amiért az Interpol nem adott ki ellene nemzetközi elfogatóparancsot. Milorad Dodikot a boszniai hatóságok körözik, mert elegük van abból, hogy minden módon szembeszegül a föderáció döntéseivel, s gyakorlatilag teljesen külön államként kezeli az ország egyik elemének számító szerb részt. Szarajevó kérése ellen azonban Szerbia és Magyarország is fellebbezett az Interpolnál, amely helyt adott az ellenvetésnek, így Dodik továbbra is utazgathat – legalábbis a baráti országokba.
3. MAGYAR GAZDÁK UKRAJNA UNIÓS TAGSÁGA ELLEN
A Magosz és az Agrárkamara 250 ezer magyar gazda nevében az Európai Bizottság (EB) brüsszeli központja előtt demonstrált. Petíciót is eljuttattak el Ursula von der Leyen EB-elnöknek, mert attól tartanak, hogy megszűnik a közvetlen területalapú támogatásuk és a magyar gazdáknak járó pénzt Ukrajnának adják. Az EB szóvivője ezt cáfolva kijelentette: a testület elkötelezett a közvetlen mezőgazdasági támogatás mellett. Hozzátette, hogy Ukrajna támogatása miatt az EU költségvetése eddig sem szenvedett kárt és ezután sem fog. Az uniós termelők 2023 és 2027 között 190 milliárd eurónyi közvetlen jövedelemtámogatást kapnak, amiből 6,6 milliárd jut a magyar gazdáknak.
4. TOVÁBB ZUHANT A MAGYAR IPAR, PADLÓN A TŐZSDE
Februárban éves alapon 8,7 százalékkal csökkent az ipari termelés a KSH friss jelentése szerint. Az előző hónaphoz képest is 1,3 százalékkal zsugorodott az ipari kibocsátás, pedig már januárban is 3,9 százalékos volt az éves visszaesés. A feldolgozóipari alágak mindegyikében tovább csökkent a termelés, de legnagyobb mértékben a járműgyártásban. Ha a Donald Trump által csütörtökön bejelentett vámok padlóra küldik a német autóipart, az a magyar ipari termelésre is drámai hatással lesz. A kereskedelmi háború a tőzsdéket is padlóra küldte: szerte a világon 4-5-6 százalékos mínuszban zártak a vezető részvényindexek. Hasonlóan teljesített a pesti tőzsde is, a vezető papírok közül az OTP árfolyama majdnem 7 százalékot zuhant. Gyengült a forint is: 407-ig szaladt az árfolyama az euróval szemben.
5. OSZTRÁK HATÁRZÁR
Ausztria holnaptól két tucat kisebb határátkelőhelyet zár le Magyarország és Szlovákia felől a száj- és körömfájás járvány miatt. Az intézkedés előreláthatólag május 20-ig lesz érvényben. A nagy hegyeshalmi határátkelő nyitva marad. Ausztriába eddig nem terjedt át az Észak-nyugat-Magyarországon és Szlovákiában megjelent vírus, mint ahogy Szerbiába sem, s a szerbek is azon vannak, hogy ez ne is következzék be. Közölték, hogy az országba vezető magyar határátkelőhelyeken fertőtlenítő pontokat állították fel. Szlovákiában három, Magyarországon jelenleg négy állattelepen mutatták ki a betegséget, ezeknek a körzetét lezárták, az állatokat leölték vagy le fogják.
6. TOVÁBB SZIGORÍTANÁK A GYÜLEKEZÉSI TÖRVÉNYT
Az elmúlt napokban történt hídfoglalások miatt a kormány a gyülekezést törvény módosítására készül. Ezt maga Orbán Viktor közölte a szokásos pénteki interjújában. Azt mondta: fontos a gyülekezés szabadsága, de nem normális, hogy néhány száz ember ezrek életét akadályozza meg a hídlezárásokkal. A kormányfő úgy vélte eddig, hogy a közlekedés aránytalan sérelmére nem lehet gyülekezési jogot gyakorolni, de mivel nemrég a bíróság a rendőrségi tiltás ellenére megengedte a hídlezárást, ezért szerinte meg kell változtatni a törvényt „az adott demonstráción részt venni nem akaró polgárok védelmében”. A Momentum politikusai és aktivistái ma reggel a MTVA székházánál be nem jelentett akcióval meg akarták akadályozni, hogy az interjúra érkező kormányfő bejusson az épületbe. A rendőrség 30 tiltakozó ellen eljárást indított közlekedési szabálysértés és gyülekezési joggal való visszaélés miatt.
7. FOGYÓBAN AZ ELNÖK NÉLKÜLI ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
Mától nincs elnöke az Alkotmánybíróságnak, ugyanis a Sulyok Tamást követő Juhász Imre tizenkét éves bírói megbízatási mandátuma most telt le. Közben az államfővé lett Sulyok helyét már egy éve nem töltötték be, néhány hete pedig váratlanul távozott a legrégebbi alkotmánybíró, a 78 éves rendszerváltó politikus-jogász Salamon László is, így a testületben tizenöt helyett már csak tizenketten vannak. A bírókat az újabb elnökválasztásig Juhász Réka elnökhelyettes vezeti, ám a kormánypártok a parlamentben eddig nem adták jelét, hogy új alkotmánybírókat jelölnének.
8. AZ ÁSZ VISSZAVÁG MATOLCSYNAK
Az Állami Számvevőszék reagált a testület szakmai kompetenciáját és igazmondását megkérdőjelező Matolcsy György távozó jegybankelnök kritikájára. Az ÁSZ leszögezi, hogy nem tulajdonítottak olyan kijelentést Matolcsynak, amit ne mondott volna, így a bankvezető tagadásával szemben elhangzott a szájából az, hogy „külső segítség nélkül az MNB befektetéseit kezelő Optima-csoport helyzetének megnyugtató rendezésére nincs lehetőség”. A kijelentés az ÁSZ szerint egy 2024. novemberi kuratóriumi határozati előterjesztésben szerepel, a számvevők súlyosan elmarasztaló jelentésükben onnan idézték Matolcsyt, aki szerintük „meggondolatlanul és méltatlanul” minősítette munkájukat hiteltelennek. Közben áll a bál a kecskeméti Neumann János Egyetem alapítványának 127 milliárd forintja körül, melyet a kuratórium hezitálás után jegybanki ingatlancég kötvényvásárlásába fektetett, s a pénz így elolvadhatott. A kuratórium tagjai akár vagyonukkal is felelhetnek, ha hűtlenül kezelték az alapítvány vagyonát, köztük van a parlamenti alelnök Lezsák Sándor is, aki társaival havi 1,6 milliós díjazásban részesült.
9. HÉTÉVES CSÚCSON A BŰNCSELEKMÉNYEK SZÁMA
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint tavaly. A KSH adatai alapján 2021 óta több mint másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma, pedig a 2010-es években már végig csökkent. Jó hír, hogy az erőszakos bűncselekmények száma stagnált, viszont jelentősen nőtt a vagyon elleni cselekmények száma, ezen belül is a csalásoké és a lopásoké, ami a romló gazdasági helyzet következménye. De itt statisztikai okok is lehetnek a háttérben, ugyanis a szabálysértési értékhatárt 12 éve nem növelték az inflációval, vagyis reálértéken a vagyon elleni bűncselekmények egy része korábban csupán szabálysértés lett volna. Közben a belügy listázta azokat a településeket, ahol tavaly egyetlen bűncselekmény sem történt. Az országban 186 ilyen hely van (a település 5,9 százaléka), a „legszeplőtlenebb” megye Baranya, ahol 42 településen nem történt bűneset, míg Zalában 33, Borsod-Abaúj-Zemplénben pedig 27 makulátlan település van.
10. MEGHALT A VB-ÉREMHALMOZÓ KÉZISLEGENDA
Dániai otthonában 74 évesen rosszul lett, majd a helsingöri kórházban elhunyt a XX. század legnagyobb magyar kézilabdázónője. A Hajdúszoboszlón született Sterbinszky Amália 250-szeres válogatott játékos volt, balátlövő és irányító posztokon szerepelt, először Debrecenben, majd a Fradinál, de a nagy eredmények a Vasasnál jöttek, ahol két BEK-döntő után 1982-ben megnyerték a legrangosabb európai kupát. Sterbinszky tizenegyszeres bajnok volt, ötször gólkirály, a válogatottal három vb-bronzérmet és egy ezüstöt szerzett, olimpián harmadik helyig jutott. Később Dániába ment férjhez, ott is volt még kétszer bajnok, majd az északi válogatottnál edzősködött, 2019 óta az ő nevét viseli a Vasas kézicsarnoka.
