1. ZUHAN A NYUGDÍJAK VÁSÁRLÓÉRTÉKE
Idén 6,4 százalékkal csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke a keresetekhez képest. 2010 előtt az átlagnyugdíj a nettó átlagkereset 65,1 százaléka volt, most a 48,5 százalékát se éri el. Az átlagnyugdíj most 222,4 ezer forint, a medián 200 ezer alatt van, és 300 ezer nyugdíjas 120 ezer forintnál is kevesebbet kap. A nyugdíjak relatív pozíciója 2014-től 2021-ig folyamatosan romlott: míg a nyugdíjak vásárlóértéke 60 százalékkal nőtt, a kereseteké 2,3-szorosára emelkedett. Tavaly 6 százalékkal emelték a nyugdíjakat, ami 2,2 százalékkal növelte reálértéküket. De közben a keresetek reálértéke 9,2 százalékkal nőtt, vagyis a nyugdíjak vásárlóértéke a keresetekhez képest 6,4 százalékkal romlott. Egyre nyílik az olló az aktívak és a nyugdíjasok között, sőt, a frissen és a jóval régebben nyugdíjba vonulók között is.
2. HÍDFOGLALÁS MÁR HETI KÉTSZER
Kedd lévén ma is folytatódott Hadházy Ákos független ellenzéki képviselő vezetésével a budapesti hídfoglalás-sorozat, amellyel a Pride-betiltás és a kormány „lopakodó tech-fasizmusa” ellen tiltakoznak. Sőt, bár az akciókat az ellenzéket uraló Tisza Pártnál komolytalannak és kontraproduktívnak tartják, ezúttal Hadházy már jelezte, szerdán is folytatódik a demonstráció, méghozzá a várbéli Karmelita-kolostortól levonulva az Erzsébet-hídra. Az elmúlt hetek tüntetőinek szándéka alapján további hidak engedély nélküli blokádja is várható ismét. Borítékolható a fővárosi közlekedési káosz is, ezen a héten ugyanis már hétfőn, az alaptörvény módosítása elleni tiltakozások a Lánchíd megbénításához vezettek az esti órákban.
3. A KÉTHARMADRA KÉSZÜLŐDIK
Megvédte EP-képviselője Fidesz által támadott nyilatkozatát Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke szerint Kollár Kinga szavai nem azt jelentik, hogy pártjuk örülne a magyar uniós pénzek felfüggesztésének, de azt azért hozzátette, ő nem így fogalmazott volna. Magyar szerint Ukrajna EU-tagságáról akkor kell ügydöntő népszavazást tartani, amikor csatlakozása feltételei ismertek lesznek, az ellenzéki vezető úgy látja, jelenleg keleti szomszédunk minden szempontból alkalmatlan az EU-felvételre. Magyar Péter „elképesztő hangulatváltozást” látott országjárásán, s immár kétharmados választási győzelemre készül, amitől nem kell félni, hiszen sok jogszabályt meg akarnak változtatni. Példa is akad: Magyar jelezte, a sértő mémeket, photoshopolást a Tisza hírhamisításként bűncselekménnyé nyilvánítja, s a közlő médiumokat bezáratnák.
4. LÁZÁR ÚTON-ÚTFÉLEN
Egy évtizeden át építették több ütemben, mostanra pedig teljesen elkészült a legújabb hazai gyorsforgalmi út, a Békéscsabát és Kecskemétet összekötő M44-es sztráda. A teljes, 125 kilométeres építkezés 550 milliárdba került, az utolsó, Kecskemét és Szentkirály közti szakaszt ma Orbán Viktor adta át (aki szerint a városi levegő szabaddá, a vidéki magyarrá tesz) a közlekedési miniszter társaságában. Lázár Jánosnak azonban nem csak ilyen pozitív napjai vannak a térség infrastruktúrájával, ugyanis kiderült, hogy a kezében lévő batidai vadászházhoz vezető négyszámjegyű mellékutat kilométerenként félmilliárdért újították fel, ami a faluprogram drágasági rekordja. Közben elfogadta a parlament Lázár javaslatát a közösségi közlekedés szabályainak átalakításáról, amit a miniszter ünnepel, közlekedéspolitikus kritikusa, Vitézy Dávid szerint viszont ezzel távolodunk az óránkénti ütemes menetrend nemzetközi trendjétől és vidéki vasútvonalak bezárását készítik elő.
5. VARGA BEFEJEZI AZ ALAPÍTVÁNYOZÁST
Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy kezdeményezi az MNB vagyonkezelő alapítványainak megszüntetését, mely kiszervezést Matolcsy György pedig sikertörténetnek tartott. Megszólalt az ügyben a kiszervezéseket bonyolító Matolcsy-fiú is, jelezve, minden jövedelme legális, az főleg külföldi cégeiből származik, négy éve nem él Magyarországon és szerinte senki nem lopta el az MNB vagy az MNB alapítványának vagyonát. A válaszoló számvevőszék nem így látja, jelezve Matolcsyéknak, hogy 300 milliárdnyi közpénzes alapítványuknak 2021-től egyetlen auditált mérlege sincs. Matolcsy Ádám amúgy diplomata útlevéllel rendelkezik (de azt nem árulta el, miért kapta) gyakran jár haza, legutóbb április elején volt itthon, és nem tart a letartóztatásától, mert „semmilyen okot nem adott erre”. Most éppen azzal került be a hírekbe, hogy 2,9 milliárd forintért hirdet eladásra egy dubaji lakást, de állítja, nem ő adta fel a hirdetést.
6. TILTAKOZÁSOK ÉS KIROHANÁS
Nemcsak a pártok, hanem különféle szakmák tiltakozását is elhozta a tavasz. Gyakorló állatorvosok kifogásolták Orbán Viktor zebrás politikai elemekkel színezett állatorvosi egyetemi látogatását, az intézmény rektora azonban önkéntes hallgatói részvételű szakmai találkozóról, nem pedig kampányeseményről beszél. Erélyes reakcióval utasította rendre az MTA elnöke a kormányfő bizalmi emberét, Schmidt Máriát, miután sztálinista intézménynek nevezte a most kétszáz éves akadémiát, amit Freund Tamás etikátlannak és történelmietlennek minősített, megpendítve az akadémikusok olimpiai helyezett sportolókhoz képest alacsonyabb tiszteletdíját. Eközben a Kúria elnöke nem viselte jól a kritikát a magyar jogászgyűlésen, Varga Zs. András kirohant a teremből, s szállodáját elhagyva távozott, hazarendelve a többi kúriai bírót is.
7. TÖBB JUT KÓRHÁZI KOSZTRA
Visszamenőleg januárig megkapják a kórházak a havi 12,5 milliárd forintos pluszforrást, amit már tavaly beterveztek az idei költségvetésbe. A betegek étkeztetésére is jut pénz, vagyis lényegesen javulhat a kórházi koszt – eddig erre fejenként a napi 1560 forintot, mostantól négyezret biztosítanak. Március végén egyébként a kórházak lejárt tartozása 57 milliárd forint volt, februárban pedig már történt egy nagy kórházi adósságtörlesztés, akkor 96,4 milliárd forintot kaptak az intézmények. Tavaly összesen 150 milliárd forint plusz forrást kellett biztosítani a kórházi számlák utólagos kiegyenlítésére.
8. FELELŐSÖK VANNAK, TŰZSZÜNET NINCS
Az amerikai elnök megint Volodimir Zelenszkijt hibáztatta a háborúért egy nappal a 35 halottat követelő orosz rakétatámadás után. Donald Trump most azért megemlített két további felelőst is: Joe Biden volt amerikai és Vlagyimir Putyin jelenlegi orosz elnököt. Sajtóhírek szerint az amerikai kormányzat tagjai megosztottak abban, hogy nem kéne-e keményebbnek lenni Moszkvával, de maga Trump továbbra is inkább Putyin pártján áll. Közben Brüsszelben és az európai fővárosokban azon dolgoznak gőzerővel, hogyan tudnák a készülő 17. büntetőintézkedés-csomagnál kikerülni Magyarországot, sőt általában a féléves szankciómeghosszabbításoknál is megakadályozni, hogy Orbán Viktor mindig megpróbáljon keresztbe tenni.
9. TRUMP A HARVARDOT LECKÉZTETI
Az amerikai elitegyetemek Donald Trump következő célpontjai. A Fehér Ház közölte, hogy befagyasztanak kétmilliárd dollárt a Harvardnak járó költségvetési pénzekből, mert az egyetem nem teljesítette a kormányzat követeléseit. A Harvard volt az első egyetem, amely nyíltan nemet mondott, a többiek eddig inkább engedtek. Az amerikai jobboldal régóta bírálja az elitegyetemeket, ahonnan a konzervatív oktatókat és gondolatokat gyakorlatilag elüldözték, s ahol a sokszínűség, a nyugati civilizációellenesség és a palesztinbarátság lett a kötelező vélemény. S bár ezek az egyetemek nagyon gazdagok és hatalmas magánvagyonnal is bírnak, mégis roppant érzékenyek a költségvetési támogatások megvonására, amit Trump örömmel használ ki, s ezzel persze a harc veszélyezteti a világszínvonalú kutatásokat is, amelyek ezeken az egyetemeken zajlanak.
10. ELSZÁMOLTATNI KÖNNYEBB, MINT ELSZÁMOLNI
A nyugat-afrikai Gabonban több mint fél évszázad után tartottak olyan elnökválasztást, amelyen a Bongo-család egyetlen tagja sem indult. Az apáról fiúra szálló korrupt diktatúrát 2023-ban döntötte meg katonai puccs, s az akkor hatalomra került tábornok, Brice Oligui Nguema most nem túl nagy meglepetésre fölényes győzelemmel lett törvényesen is államfő. Hogy a gaboniaknak mennyivel lesz jobb, még nem látni, mert ugyan komoly elszámoltatás indult, de ezek természetesen nem vonatkoznak a korábban szintén a rendszer részének számító tábornok-elnök saját gyanús vagyongyarapodására.
