1. ROGÁN AJÁNDÉKOT KAPOTT AMERIKÁBÓL
Végül csak három hónapot töltött az Egyesült Államok szankciós listáján Rogán Antal, akit a Trump-kormányzat most levetetett onnan. Minderről személyesen az amerikai külügyminiszter tájékoztatta magyar kollégáját, aki szerint a lépés is bizonyítja, hogy más szelek fújnak Washingtonban. Szijjártó Péter megismételte, hogy a propagandaminiszter a volt budapesti amerikai nagykövet és az előző amerikai kormányzat bosszújának lett az áldozata. A listára vétel indoka egyébként az volt, hogy Rogán a magyarországi korrupciós hálózat egyik központi szereplője, a mostani döntés indoklásában erre nem tértek ki, csak azt mondták, hogy a levétel amerikai külpolitikai érdek. Rogán úgy nyilatkozott, bocsánatkérést vár mindenkitől, ellenzéki politikusoktól és újságíróktól, akik belérúgtak.
2. VÉGTELENÍTETT TÜNTETÉS
Mintha elirigyelte volna Hadházy Ákos ellenzéki politikus a magyar futballválogatott „Ez az éjjel soha nem ér véget” című indulóját, ugyanis Pride-betiltás elleni heti hídfoglalásai lassan permanens demonstrációba csúsznak át. Hadházyék tegnapi Erzsébet hídi akciója az éjszaka a Sándor Palota előtt folytatódott, s még reggel is tartott a sátorozás – hogy ma délután ismét az Erzsébet hídra vonuljanak a tüntetők, a most kezdődő iskolai tavaszi szünet csúcsforgalma miatt nem éppen a fővárosi autózók örömére. Közben a parlamentben bizottsági ülésen megszavazták a Mi Hazánk javaslatát, mely szerint nem lehetne szivárványos zászlókat elhelyezni középületeken, egy másik bizottságban viszont az elnöklő fideszes Kósa Lajos hülyeségnek nevezve visszadobott egy kormánypárti indítványt, amely tovább szigorította volna a Pride-részvételért járó pénzbüntetést.
3. TÜNTETÉS AZ INFLUENSZER ELLEN
A kormánypárti vonzalmait büszkén vállaló Tóth Gabi énekesnő is elment arra a tüntetésre, amit ezúttal egy véleményvezér szervezett egy influenszer ellen. Ábrahám Róbert jobboldali aktivista, a Pesti Srácok korábbi munkatársa azért hívott demonstrációra, mert gyanúja szerint Lakatos Márk stylist húsz évvel ezelőtt súlyos szexuális bűncselekményt követett el egy állami gondozott fiú ellen, amit a rendőrség most meg is állapított, ám elévülés miatt le is zárta az ügyet. Tóth Gabi azért csatlakozott a tüntetőkhöz, mert állítása szerint „szemtanúja volt Lakatos egyik aberráltságának”, amikor az elvitt magával egy cigány fiút. Ábrahám azért szervezte az eseményt, mert szerinte nem szabad belenyugodni az ilyen zaklatásokat övező hallgatásba. Lakatos viszont hazugsággal vádolta Tóthot, és visszautasította a rendőrségi határozat megállapításait, mondván őt meg sem hallgatták.
4. ÁRULÓZOTT EGY JÓÍZŰT
Jól elengedte magát a honvédelmi tárca miniszteri biztosa egy kadétoknak a muhi csatáról tartott előadásában, amikor hazaárulónak nevezte azokat a magyarokat, akik külföldön telepednek le. Töll László hadtörténész szigorú erkölcsi ítéletét a tatárjárás ütközetéből vezette le, szerinte ott „nem azért haltak meg katonáink, hogy a maiak elmenjenek innen”. Az ezredes öreg katonaként ki merte jelenteni, „az anyaföldet elhagyni árulás”. Töllt egy éve nevezte ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter a katonai identitásért felelős biztosnak, ám ő láthatóan a teljes magyar identitásért felelni szeretne.
5. ÚJ ISKOLAELŐKÉSZÍTŐ PROGRAM INDUL AZ ÓVODÁKBAN
Szeptembertől új nevelési program alapján működnek a hazai óvodák. A tanköteles kort megelőző évben a gyermekeknek napi 45 perces differenciált, terhelhetőséghez igazodó iskola-előkészítést tartanak fejlesztő pedagógiai módszerekkel és mindennapos mozgást biztosítanak számukra. Az új rendelet nem teszi kötelezővé a tanköteles kor betöltése előtti évben a csoportbontást, a fenntartók és az igazgatók döntése alapján vegyes vagy akár életkor szerinti csoportban is felkészíthetik őket az iskolára. Az óvodának a szeretetteljes nevelést kell biztosítania úgy, hogy a gyermek önmagához képest fejlődjön, illetve a meglévő hátrányai csökkenjenek.
6. NŐTT A ROSSZ BANKI ADÓSOK SZÁMA
Hosszú évek óta először nőtt a bankok központi feketelistájára került rossz adósok száma. A Központi Hitelinformációs Rendszer jelenleg 517 ezer aktív mulasztást tart nyilván, ötezerrel többet, mint februárban. Mivel a rossz adósok száma 2020 óta folyamatosan csökkent egészen idén márciusig, a trend megfordulása azt mutatja, hogy az emberek tartalékai elfogytak és kevésbé jönnek ki a fizetésükből, mint korábban. A listára azok az adósok kerülnek fel, akiknek a havi minimálbért (290 800 forintot) meghaladó és legalább 90 napja lejárt tartozásuk van a bankoknál.
7. OLCSÓBBODNAK ÉS TERJEDNEK A VILLANYAUTÓK
Még soha ennyi elektromos autót nem adtak el Magyarországon, mint a múlt hónapban. Márciusban több mint 2700 járművel bővült a 70 ezres állomány, miközben ugyanez a szám februárban és januárban is kétezer alatt volt. Mindez azt is jelenti, hogy három év alatt megháromszorozódott a villanyautók száma. A magyarázat az állami támogatások mellett az árak zuhanásában keresendő: miközben az év első két hónapjában sem a benzines, sem a dízelmotoros, sem a hibrid használt autók ára nem változott, addig az elektromosoké 11 százalékkal esett, így Magyarországon jelenleg tízmillió forintért lehet hozzájutni egy átlagos használt e-autóhoz.
8. A SZÁJ ÉS KÖRÖM UTÁN ITT A KÉKNYELV
Miközben Ausztria a katonaságot is bevetette határain a Magyarország és Szlovákia felől fenyegető száj- és körömfájás járvány ellen, aközben Nyugat-Ausztriában már több mint 240 gazdaságot érint a kéknyelv-betegség. A kór főleg a juhokra veszélyes, minden negyedik állat elpusztul, a szarvasmarhák ritkán halnak bele, viszont a betegség lefolyása erős fájdalmakkal jár, ami csökkenti a tejhozamukat. A betegség ellen nehéz védekezni, mert az alig látható törpeszúnyog terjeszti, amely tavaly több ezer német, belga és holland gazdaságban fertőzte meg az állatokat. De három vakcina is rendelkezésre áll ellene, ezek lassítják a terjedést és enyhítik a tüneteket. Közben a magyar agrárminiszter bejelentette, hogy nálunk megszűnt a száj- és körömfájás miatt elrendelt veszélyhelyzet. A járvány okozta kár becslések szerint elérheti a 20 milliárd forintot is.
9. HETEN VANNAK A NEM GONOSZOK
Brüsszel az illegális migráció elleni harc újabb lépéseként nyilvánosságra hozta, melyek azok az országok, amelyeket biztonságosnak tart: Koszovó, Marokkó, Tunézia, Egyiptom, India, Banglades és Kolumbia. Vagyis az ezekből érkezőket alapesetben úgy kell majd tekinteni, hogy nem jogosultak menedékjogra, s ha nincs valamilyen különösen nyomós érvük, akkor jóval könnyebb lesz elutasítani őket. A listát az ígéretek szerint rendszeresen felülvizsgálják majd, s az egyes országok a saját jogrendjükben további országokat nyilváníthatnak biztonságosnak. A menekültügyi szervezetek bírálják és embertelennek tartják a lépést, a tagállamok viszont üdvözlik, mert abban reménykednek, hogy így a több százezer felhalmozott ügy legalább egy részében sikerül gyorsabban dönteniük.
10. KOSZOVÓ VEZETŐ NÉLKÜL MARADT
Kormányfő nélkül maradt az amúgy is instabil Koszovó, miután lemondott az országot öt éve irányító Albin Kurti, bár arról meglehetősen ellentmondásosan nyilatkozott, hogy akkor most szerinte van-e legalább ügyvezető kabinetje a balkáni államnak, vagy még az sincs. A miniszterelnök pártja ugyan megnyerte a választásokat, de önmagában nincs többsége a parlamentben, s a koszovói törvények szerint az ország politikusainak választaniuk kell a képviselőség és a kormánytagság között, Kurti pedig utóbbit választotta, bízva abban, hogy talán mégiscsak sikerül majd koalíciós társakat találnia a hatalomba való visszatéréshez, bár egyelőre a többi párt szóba sem áll vele.
