1. KANCELLÁRKRIMI LETT A FORMALITÁSBÓL
Kancellárság még nem kezdődött olyan rosszul Németországban, mint most, amikor az az eddig példa nélkül álló eset fordult elő, hogy hiába volt elvileg meg a szükséges többsége Friedrich Merznek, elsőre nem kapott elég voksot a parlamentben. A keresztény-szocdem koalíciónak összesen 328 képviselője van, ám a titkos voksoláson csupán 310 igen szavazat érkezett, hattal kevesebb a minimálisan szükségesnél. A két koalíciós párt azonnal egymásnak esett a másik soraiban keresve azokat az árulókat, akik talán ezzel akarták megbosszulni, hogy nem kaptak kormányzati posztot, miközben a legnagyobb ellenzéki erő, a szélsőjobboldali AfD máris új parlamenti választásokat követelt. Ráadásul Merznek már be voltak ütemezve holnapra az első hivatalos külföldi útjai is, természetesen a franciákhoz és a lengyelekhez, amelyek szintén veszélybe kerültek, így aztán az óriási blamázs után gyorsan összehoztak még egy szavazást délutánra, amin már 325 szavazattal meglett a többség és vele az új kancellár.
2. FEJETLEN ROMÁNIA
Lemondott a román miniszterelnök, miután a kormánykoalíció jelöltje be sem jutott az elnökválasztás második fordulójába. Marcel Ciolacu már a tavalyi elnökválasztás után belengette távozását, hiszen már az is hatalmas pofon volt a szocdem pártelnök-miniszterelnöknek, aki akkor még maga próbált átülni az államfői székbe, ám csak harmadik lett az első körben, amelynek eredményét végül megsemmisítették. Ciolacu maradt és most más jelölttel próbálkoztak, de a helyezés nem változott. Ciolacu távozásával az eddigi belügyminiszter lett az ügyvezető kormányfő, ami egyben azt is jelenti, hogy most már tényleg valódi vezető nélkül működik az ország, hiszen az államfője is csak ügyvivő. Az eddigi koalíciós pártok, azaz a szocdemek, a jobboldali liberálisok és az RMDSZ a jövő vasárnapi második forduló ismeretében dönthetnek a hogyan továbbról.
3. MENTELMI JOGRA ÚJ ŐSZÖD
Már harmadszor kezdeményezték Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését az Európai Parlamentnél, ezúttal nem a magyar ügyészség, hanem egy hazai bíróság fordult az EP-hez. A Tisza Párt elnökét korábban egy éjszakai bulizás során elvett mobiltelefon miatt kérték ki, majd állítólag egy fideszes politikus perelte rágalmazás miatt. Ezúttal sajtóinformációk szerint Magyar tőzsdei bennfentes kereskedése a beadvány tárgya, ennek hátterében pedig az ellenzéki Mi Hazánk feljelentése áll magánvádas ügyként. Magyar Péter sem pihen, arról beszélt, hogy „befújt hozzájuk egy dokumentumot a szél”, amely az Orbán-kormány őszödi beszéde lesz, s hamarosan nyilvánosságra hozzák.
4. ÓRIÁSI FORDULAT A DEVIZAHITELEK ÜGYÉBEN
Több millió devizahitel-szerződés semmissé válását eredményezheti Magyarországon az unió bíróságának friss ítélete. A bíróság egy 2007-es, svájci frank alapú szerződés érvénytelenségét mondta ki az árfolyamkockázatról való hiányos tájékoztatás miatt. Ezért a már megfizetett törlesztőrészletek és költségek összege visszajár az adósoknak. Az ítélet komoly következményekkel járhat a devizahitelesekre nézve, de ehhez a magyar állami szerveknek végre kellene hajtaniuk a bíróság döntését. Az adósokat képviselő ügyvéd szerint az adósok kizárólag azzal az összeggel tartoznak, amit a banktól felvettek. Két képviselő, Hadházy Ákos és Jámbor András gyorsan törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, amely arról szól, hogy az állam az összes folyamatban lévő devizahiteles ügyet az ítélet jogértelmezéséig felfüggeszti és olyan törvényt alkot, amely átülteti az uniós bírósági ítélet szellemiségét a magyar jogrendbe és kompenzálja az érintetteket.
5. VÉGE AZ INGATLANOS SZÁRNYALÁSNAK
Véget ért az ingatlanpiac év eleje óta tartó lendülete, áprilisban megérkezett a visszaesés, 15,6 százalékkal kevesebb eladás volt márciushoz képest. A lélektani egymilliós négyzetméterár tehát a jelek szerint sok vevőt elriaszt. A felfutás utáni szám olyannyira rosszul mutat, hogy az egy évvel korábbihoz képest is 7 százalékos mínuszt jelent. Ehhez képest a jelzáloghitelezési piac enyhe, két százalékos élénkülést mutatott márciushoz képest. Közben éppen ezen a területen helyezett kilátásba újabb ársapkát a gazdasági miniszter, Nagy Márton a héten a lakásbiztosítási díjak korlátozását vezetheti be, a tavaly évzáró szintet rögzítené, miután nem látja a megegyezés lehetőségét a biztosítókkal.
6. KÓRHÁZ HELYETT SPORTCSARNOK
Az elmúlt évtizedben nemhogy stadionokra, de még sportcsarnokokra is többet költöttek az Orbán-kormányok, mint a kórházi építőipari munkákra, beruházásokra, rekonstrukciókra. Vagyis a statisztikai adatok szerint az egészségügyben történt befektetések elmaradásáért nem az EU-források visszatartása a felelős. Az időszak építőipari boomjának motorjai nem a kórházak és iskolák voltak, hanem a sportcsarnokok, amelyekből 8-12-szer nagyobb értékben építettek 2018 és 2023 között, mint a megelőző évtized utolsó éveiben. A legtöbbet, 153 milliárd forintot a Covid alatt, 2021-ben költöttek sportlétesítményekre, abban az évben egészségügyi épületekre 52 milliárdot fordítottak, de az azt megelőző öt évben is hatszoros a sportépítkezések mértéke. Közben Orbán Viktor nagyon bízik abban, hogy az MLSZ nemcsak tervezi, hanem be is vezeti a magyar focistákat preferáló reformját (egyszerre minimum öt magyar a pályán az NB I-ben, kizárólag magyarok az NB II-ben), miközben azt is elismerte, hogy a felcsúti Puskás Akadémia sem jár élen a magyarok játszatásában.
7. MÁR A CSAPBÓL IS GYOMIRTÓ FOLYIK
A települések egyötödén talált a csapvízben gyomirtókat, rovarölőket és más mezőgazdasági vegyszereket a népegészségügyi központ, igaz, határérték feletti koncentrációt csak néhány településen mértek. A sok szakember által rákkeltőnek tartott, több európai államban is betiltott glifozát-alapú gyomirtót például 124 település ivóvízében mutatták ki. Magyarországon az egészségügyi- és gyermekintézmények és a játszóterek területén tilos glifozátot használni, közterületen pedig csak éjszaka permetezhetnek vele.
8. MÉLYPONTON AZ OLAJÁR
Több mint négy éve nem volt olyan mélyen az olajár, mint most, ami közvetve az amerikai elnöknek köszönhető. A Donald Trump által elindított vámháború ugyanis világszerte visszafogja a gazdasági növekedést, ami alacsonyabb energiaigényt jelent, ezt próbálják ellensúlyozni a nagy kőolajexportáló országok mostani bejelentésükkel, hogy fokozzák a kitermelésüket. A folyamat miatt itthon is egyre csökken az üzemanyagok ára: mától a hazai kutakon a 95-ös benzinért literenként átlagosan 581 forintot, míg a dízelért 587 forintot kell fizetni.
9. HOLLYWOOD VS ETYEK
Az elmúlt évek magyar sikerágazatának számító filmgyártás lehet az amerikai elnök következő áldozata, Donald Trump ugyanis bejelentette, hogy száz százalékos vámot vet ki a nem Amerikában készülő filmekre. Az elnök azért akarja megvédeni Hollywoodot, mert egyre több amerikai filmet forgatnak a briteknél, Kanadában vagy éppen Közép-Európában, így nálunk, köszönhetően az olcsóbb munkaerőnek és a kormányok által adott bőkezű támogatásoknak. Ugyanakkor egyelőre nem látni, mikortól és hogyan fogják alkalmazni az új vámot, amely komoly érvágás lehet az évi egymilliárd dolláros, részben kormányközeli oligarchák által működtetett magyar filmiparnak.
10. AZ AUSZTRÁLOKNAK SEM KELLETT EGY TRUMP
Kanada után Ausztráliában is eldöntötte a választást az amerikai elnök, mégpedig ugyanúgy: a választók a hosszú ideig biztos győztesnek látszó, ám végül túlságosan trumpistának tartott ellenzéki konzervatív jelölt ellen fordultak. Így Ausztráliában is maradhatott a baloldali kormány, amelyet a választók kompetensebbnek tartanak az Amerika által indított vámháborúban. Az ellenzék akkorát bukott, hogy vezére (akárcsak Kanadában) saját választói körzetét sem nyerte meg, ráadásul Trumpnak sikerült még sót szórnia a sebbe, amikor az eredményhirdetés után közölte, hogy ő tulajdonképpen jóban van Anthony Albanese miniszterelnökkel, az ellenfeléről meg azt se tudja, ki volt.
