1
Európai szintre kerülhet a magyar kormány harca az orvosokkal. A villámgyorsan meghozott törvény ugyanis, amellyel a kormány eltörölte eltörölte a kötelező orvosi kamarai tagságot, több szakértő szerint is sérti a kabinet azon vállalásait, amelyeket Brüsszelnek tett azért, hogy végre hozzájusson az eddig visszatartott európai támogatásokhoz. A kormány eddig abban reménykedett, hogy legalább nyáron elkezdenek érkezni a pénzek, de most ez egyre kevésbé tűnik valószínűnek. A MOK-nál közben azt közölték, hogy a szervezet 42 ezer aktív tagjából eddig ötezren jelezték, hogy tagok maradnának. Karácsony Gergely főpolgármester arra kéri az összes budapesti orvost, maradjanak a szervezetben.
2
A KSH közzétette a legelső hivatalos mediánnyugdíj-adatot. A 2023. januári átlagnyugdíj 208 ezer forint volt, míg a mediánérték (azaz a helyzeti középérték) 185 ezer forint. Ez a mediánérték azt jelenti, hogy nyugdíjasok csoportjának egyik fele ennél kevesebb nyugdíjat kap, a másik fele ennél többet. A KSH jelentése szerint egy év alatt közel 27 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj, tavaly januári 164 ezer forintról idén januárra 208 ezerre emelkedett. A mediánnyugdíj adatának közlése azért fontos, mert korábban csak az átlagnyugdíj adatát közölte a KSH, márpedig a kiugróan magas nyugdíjak erősen torzították a valódi képet a nyugdíjak tényleges helyzetéről.
3
Beleállt az MNB, és nem enged a bankok kérésének. A Bankszövetség csütörtökön a jegybanki szigorítás kivezetését kérte a jegybanktól – a szervezet szerint a bankszektornak a jegybanki tartalékrátát érintő keddi döntése éves szinten több mint 100 milliárd forintos kiesést okoz. Az MNB kedden jelentette be, hogy áprilistól a duplájára, 10 százalékra emeli a kötelező tartalékrátát, ráadásul annak negyedére nem is fizet kamatot a bankoknak. A szövetség szerint ezzel az MNB csökkenti a bankszektor lakossági és vállalati hitelezési képességeit és újabb terhet jelent a szektornak, amelynek az extraprofitadó, a lakossági jelzáloghitel kamatstop, a kis- és középvállalkozói kamatstop, illetve az agrármoratórium már eddig is veszteséget okozott. Sokáig nem kellett várni a jegybanki válaszra: pénteken „határozottan” visszautasították a Bankszövetség közleményét. A jegybank szerint ugyanis a gazdaságpolitika elsődleges feladata az infláció minél gyorsabb letörése és az árstabilitás újbóli elérése. „Az infláció legyőzéséhez pedig a jegybank és a kormány erőfeszítései mellett a bankrendszer és a vállalkozások együttműködése is szükséges” – közölte az MNB, hozzátéve, hogy az infláció leszorítása olyan nemzetgazdasági érdek, ami nélkül fenntartható hitelezés sem elképzelhető. A jegybank azt is közölte, hogy „szoros együttműködésre van szükség a kormány, a bankok és az MNB között ahhoz, hogy az inflációt sikerüljön megfékezni”. Érdekesség, de ez az együttműködés egyelőre döcög, ugyanis nagyjából Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is hasonlókról beszélt egy interjúban a héten, mint a Bankszövetség – a monetáris kondíciók lazításáról –, ehhez képest pont az ellenkezőjét lépte meg kedden az MNB. Így a jegybanki kívánalom – miszerint bankok, kormány és jegybank egy irányba húzzon – egyelőre igen messzinek tűnik, legalábbis ebből a hármasból az MNB most egyedül maradt a véleményével.
4
A 30 év alattiaknál jelenleg a jobboldali, radikális Mi hazánk a legnépszerűbb párt a Medián közvélemény-kutató cég felmérése szerint. A 18-29 év közöttiek körében 20 százalékon áll, a parlamenten kívüli Magyar Kétfarkú Kutya Párt 19 százalékkal a második, a Momentum a harmadik, 17 százalékkal. A Fideszt ebben a korcsoportban csak minden 7. fiatal választaná most, a kormányzó párt 14 százalékon áll. A Jobbik 9, a DK 5, az LMP 4, a Mindenki Magyarországa Mozgalom 4, a A Nép Pártján Mozgalom 3, a Párbeszéd 2, az MSZP 1 százalékos népszerűséget ért el a fiatalok körében. A Mi Hazánk arra számít, hogy a következő években – demográfiai és politikai okok miatt – a Fidesz veszíteni fog a támogatottságából. A szélsőjobboldali párt erősödése azonban nem növeli, hanem sokkal inkább csökkenti a kormányváltás esélyét, mivel még inkább megosztottá teszi az ellenzéki oldalt, ráadásul a szélsőjobboldali párttal – eddigi nyilatkozataik alapján – egy ellenzéki párt sem akar együttműködni.
5
Megint Oroszország látszik előnybe kerülni a fronton. Az ukrán hatóságok megkezdték az egyik legtöbbet gazdát cserélt város, Kupjanszk részleges kiürítését. Kupjanszkot a háború első napjaiban foglalták el az oroszok, aztán ősszel ismét az ukránoké lett, de az utóbbi időben ismét hevesen lövik az oroszok és Kijev attól tart, hogy a fontos vasúti csomópont a tavaszi orosz offenzíva célpontja lesz. Egyre közelibbnek tűnik a fél éve ostromolt Bahmut eleste is, egy ukrán parancsnok azt mondta, hogy az ő egységei már parancsot is kaptak a település elhagyására, és annyit a kijevi kormány is elismert, hogy nem zárható ki Bahmut elfoglalása.
6
Nobel-díjas jogvédőt ítéltek tíz év börtönre Fehéroroszországban. A 60 éves Alesz Bjaljacki – aki tavaly kapta meg a kitüntetést – a bíróság szerint segítette a tüntetőket a 2020-as fehérorosz tüntetések idején. Az Oroszország legfontosabb posztszovjet szövetségesének számító Fehéroroszországban vagy másfélezer embert tartanak politikai okokból börtönben.
7
Újabb kilenc embert gyanúsítottak meg a európai uniós pályázatokkal kapcsolatos – a Pénzügyminisztériumot és Miniszterelnökséget is érintő – hivatali vesztegetési ügyben. Ezzel már 34-re nőtt a gyanúsítottak száma. A Központi Nyomozó Főügyészség tavaly áprilisban összehangolt akcióban 18 embert hallgatott ki gyanúsítottként, akik részben a magyar állami költségvetésből, részben európai uniós forrásból finanszírozott – és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében kiírt – pályázatokkal kapcsolatban követtek el korrupciós bűncselekményeket. Az újabb gyanúsítások az Egészségipari Támogatási Program keretében benyújtott pályázatokat is érintik.
8
Lassan, de zöldül az ország: a Tescók zöldség- és gyümölcsosztályairól eltűnnek az egyszer használatos műanyag zacskók. A vevők ezentúl vagy hoznak magukkal zacsit, vagy többször is használhatót vesznek a boltban. A lépés mínusz 500 tonna műanyag-hulladékot jelent a cégnek – és a bolygónak.
9
A turisták lehet, hogy szeretni fogják, de az építészek máris utálják a pesti Duna-parton megújuló Sofitel felvarrt arcát. Több építész-szervezet is tiltakozott a negyven éves épület bontása és tervezett átalakítása ellen. A kritikákra válaszul még ebben a hónapban kiraknak egy mintahomlokzatot, hogy mindenki megítélhesse, milyen lesz a Dunakorzó szállodasorát megnyitó épület homlokzata. Semmi nem tud egyébként olyan vitát kavarni az építészek között, mint a nyolcvanas években született épületek, amelyekben a legtöbb átlagember nehezen fedezi fel a szépséget.
10
A globalizáció áldozata lett a Toblerone csokoládék logója, bár a változás más nézőpontból térségünk előretörésének szép példája is lehet. A svájci csokoládékon eddig a világ talán legszebb hegycsúcsának, a Matterhornnak a rajza volt látható, ám a márkát birtokló amerikai cég úgy döntött, hogy az édességet ezentúl nem kizárólag Svájcban állítják elő, hanem a pozsonyi gyáruknak is jut belőle. Így viszont a svájci törvények értelmében már nem használhatják a csomagoláson az ország nemzeti jelképének is tekintett csúcsot.
