1. FERENC ÖRÖKÖSE A PÁPAI TRÓNON
A világpolitika főszereplői egyöntetű szimpátiával és reménnyel fogadták a vatikáni bíborosi konklávé döntését, amely a chicagói születésű, legtöbbet Rómán kívül Peruban szolgált Ágoston-rendi szerzetes, a 69 éves Robert Francis Prevost személyében amerikai pápát választott, XIV. Leó néven. Donald Trump óriási megtiszteltetésnek nevezte honfitársa győzelmét, Vlagyimir Putyin az eddigi jó vatikáni-orosz kapcsolat folytatását várja, Emmanuel Macron a béke és a remény hordozójaként fogadta az új egyházfőt. A 267. pápa a negyedik körben kapott kétharmadot, sajtóhírek szerint az olasz Pietro Parolin, szentszéki államtitkár volt a fő ellenfele, aki egyben Ferenc pápa másik bizalmasa, örökségének képviselője. Az új pápa szerény tanári-könyvtárosi családból származik, édesapja olasz-francia, édesanyja spanyol-kreol gyökerekkel bír. XIV. Leó pápa egyébként matematikából, teológiából és kánonjogból szerzett diplomát, liberális centrista reformernek tartják, aki képes konszenzust teremteni. Az új pápa vasárnap imádkozik a hívekkel a Szent Péter-bazilikánál, s hétfőn mutatkozik be a sajtónak.
2. EZ SEM FOG JAVÍTANI A MAGYAR-UKRÁN VISZONYON
Kijev szerint magyar kémhálózatot lepleztek le Kárpátalján, két helybéli magyar állampolgárt őrizetbe is vettek, s nyilvánosságra hoztak titokban felvett beszélgetéseket is, amelyen a megbízó magyarul instruálja az egyik ügynököt. Az ukrán elhárítás szerint az egyiküket, egy katonát négy évvel ezelőtt szervezte be a magyar katonai hírszerzés, hogy az ukrán védelmi erők elhelyezkedését, a légvédelmi rendszerek hollétét térképezze fel. A másik ügynök egy katonanő, neki helikopterekről és vadászgépekről kellett adatokat gyűjtenie. A magyar külügyminiszter magyarellenes propagandának minősítette a hírt, bár egyértelműen nem cáfolta azt, majd bejelentette, hogy Magyarország pedig két kémnek tartott ukrán diplomatát utasított ki. Mivel mindez egy nappal azután történt, hogy a Tisza Párt nyilvánosságra hozta a hadügyminiszter háborús felkészülésről szóló beszédét, Magyar Péter azóta közölte is, hogy Orbán Viktornak mielőbb cáfolnia kéne az ukrán állításokat.
3. EGYMÁST TOLNÁK HÁBORÚPÁRTISÁGBA
Hamisítványnak tartja a volt vezérkari főnök azokat a honvédelmi tárca által említett dokumentumokat, melyek szerint kettős játékot folytatott volna Ukrajna ügyében, s csak hazaküldött jelentéseiben képviselte volna a kormányzati álláspontot, ám valójában a NATO-üléseken ukránpárti kijelentéseket tett. Ruszin-Szendi Romulusz szerint az inkriminált „eredeti jegyzőkönyvek NATO-titkosak”, háborúba pedig az Orbán-kormány vezetné az országot „titkos és nyílt akciókkal”, erre utal a honvédelmi miniszter beszédének hangfelvétele is. Amit viszont a miniszterelnök nevezett szimpla kormányzati álláspontnak ma, amely egyszerűen a honvédség védelmi harcképességét vázolja. Orbán Viktor hozzátette, Ruszin közpénzes zsírleszívása után arra számított, „elbujdosik szégyenében, nem pedig beáll a politika közepébe”.
4. A MAGYAR KORMÁNYFŐ SZÖVETSÉGESEI A TRIBÜNÖN
Incidens nélkül zajlott le Moszkvában a második világháborús győzelmi parádé, amelyen vagy két tucat ország első számú vezetője vett részt. Élükön a kínai elnökkel, akinek fontosságát az is mutatja, hogy a parádén kínai katonák is felvonultak. Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin együtt fogadkozott, hogy szembeszállnak az amerikai világuralmi törekvésekkel. A világ nagy országai közül egyedül a brazil elnök jött még el, az Európai Unióból csak a szlovák kormányfő, a csatlakozni akaró jelöltek közül pedig csupán a szerb elnök feszített a tribünön.
5. A NEHEZE MÉG HÁTRAVAN
Nagy-Britannia az első ország, amelynek sikerült állapodnia Donald Trumppal a vámokról. Ezzel ugyan a britek kikerültek az elmúlt hetekben egymás után bejelentett újabb és újabb amerikai sarcok alól és most külön szabályok vonatkoznak rájuk, ám még a megállapodás után is magasabb vámokkal kell számolniuk, mint Trump hivatalba lépése előtt. A legtöbb Amerikába érkező brit árura maradt a tíz százalék, ráadásul mindezt úgy, hogy Nagy-Britannia a világ azon kevés országa közé tartozik, amellyel szemben Amerikának eleve kereskedelmi többlete van. A jelenleg szintén tíz százalékkal sújtott EU közben már fogadkozik, hogy nem fogja ilyen könnyen adni magát és gyűjti azoknak az amerikai áruknak a listáját, amelyre viszontvámot fog bevezetni, ha nem lesznek sikeresek a tárgyalások.
6. BENYÚJTOTTÁK A 2026. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETÉT
Még homályos, milyen hatással lesznek hazánkra nézve Trump vámintézkedései, de idén feltűnően korán, már most benyújtották 2026-os központi költségvetés törvényjavaslatát, amit Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter „háborúellenes költségvetésnek” nevezett. Az ideit, „a béke költségvetését” tavaly decemberben fogadták el, megvárva Trump megválasztását. A jövő évi büdzsé 4,1 százalékos GDP-növekedés, 3,7 százalékos államháztartási hiány és 3,6 százalékos infláció tervével készült. A Költségvetési Tanács javaslatára a kormány 50-ről 192 milliárdra emelte fel a tartalék összegét. Oktatásra az ideinél 160 milliárddal jut több, amit fel is emészt majd a tanárok fizetésemelése. Az egészségügyre 280 milliárddal költünk többet, családtámogatásokra pedig az ideinél 750 milliárddal jut több.
7. MÉRSÉKLŐDÖTT AZ INFLÁCIÓ MAGYARORSZÁGON
Áprilisban 4,2 százalékra csökkent az éves inflációs ráta, márciushoz viszonyítva pedig még mindig nőtt, 0,2 százalékkal, a kormány árrésstopjának is köszönhető, hogy csak ennyivel. A KSH friss jelentése szerint az élelmiszerek ára átlagosan 5,4 százalékkal nőtt a tavaly áprilisihoz képest. Több élelmiszer 20 százalék körüli, vagy afölötti mértékben drágult egy év alatt: például a tojás 26,9, a liszt 23,7, az étolajé 23,4, a csokoládé és kakaóé 20 a kávéé 19,8 százalékkal került többe, de jelentősen drágult a gyümölcs és zöldségek(14,5), a tej (7), és a kenyér( 6,8) is. A szolgáltatások ára átlagosan 7, az élvezeti cikkek, így szeszes italok és dohányáruk ára 6,3 százalékkal nőtt. A háztartási energiáért átlagosan 3,5, a tartós fogyasztási cikkekért 2 százalékkal kellett többet fizetni. Az üzemanyagok ára 7,1 százalékkal lett kevesebb.
8. EGYRE JOBBAN ELADÓSODÓ HÁZTARTÁSOK
Márciusban több mint 90 milliárd forint szabad felhasználású személyi kölcsönt nyújtottak a bankok. Az MNB adatai szerint 27,5 ezren vettek fel személyi hitelt, átlagosan 3,3 milliót. Az első negyedévi adatok alapján a személyi kölcsönök éves forgalma idén 25 százalékkal is meghaladhatja a tavalyit. Lakáshitelből 137 milliárdnyi helyeztek ki: 80 százaléka piaci kamatozású, a többi állami támogatású jelzáloghitel volt. Közel hétezer lakáscélú hitelt is kötöttek, az átlagosan 20 milliós összegben. Több mint 15 ezren vették fel a munkáshitelt, összesen 21 milliárdot. Január óta ebből az új hitelből már 59 milliárdot helyeztek ki a bankok, a többség a maximálisan adható 4 milliót veszi fel, az átlagos kölcsönösszeg így 3,86 millió volt.
9. TILALOMRA TILALOM
Importtilalmat rendelt el mától a kormány a magyar hústermékeket korábban kitiltó országokkal szemben. A friss kormányrendelet szerint három hónapig Lengyelország, Horvátország, Csehország, Szlovénia és Románia területéről nem lehet behozni állati termékeket, a ragadós száj- és körömfájásra fogékony állatokat és a takarmányukat sem. Kivétel az átszállítás, ha az áru öt nap alatt elhagyja az országot.
10. FEGYELMI LETT AZ ŐRMESTER POSZTJÁBÓL
Nem akarta magához engedni a KDNP-t, távolságtartásának meg is lett a következménye: fegyelmi eljárás indult az ellen a rendőr őrmester ellen, aki április végén Facebook-posztban jelezte, nem járul hozzá, hogy fotóját egy államtitkári politikai marketinghez használják. Rétvári Bence egy évekkel korábbi toborzókampányos fényképét kdnp.hu-felirattal ellátva posztolta politikusi oldalán, erre reagált Laponyi Zsolt őrmester úgy, hogy megérti saját közszereplői helyzetét, és hogy a rendőrség jóváhagyta a tartalmat, de a párt weboldalának reklámozásához mégsem kívánt arcával hozzájárulni. Az őrmester nyilvános és szakmai szerepléseit másnap letiltották.
