1. EGYOLDALÚ VONZALOM
Amíg az ellenzéket vezető Magyar Péter szerint bűncselekmény az, amit a főpolgármester Budapesten művel a közösségi közlekedés holnapi, felülről elrendelt leállításával, addig Karácsony Gergely meg úgy nyilatkozott, neki elemi érdeke a Tisza-párt elnökének miniszterelnökké válása. Magyar jelezte, pártja nem vesz részt zárt ajtók mögötti egyezkedéseken a fővárosban, s különösnek nevezte, hogy két hete még stabil anyagi helyzetről beszélt a városvezető. Karácsony viszont úgy látja, a legerősebb eszköz a kormánnyal szemben a sztrájk, de addig is a leállások lesznek majd egyre hosszabbak. Holnap 11.50 és déli 12 között szünetel az önkormányzat utasítására a közösségi közlekedés, a tízperces stop nem érinti a ferihegyi expresszjáratokat, a HÉV-vonalakat és a korábbi Volánbusz-járatokat.
2. MÁRIS HŐSÉGRIADÓ
Másodfokú hőségriasztást rendelt el mától vasárnap éjfélig az országos tisztifőorvos az ország egész területére. Ez olyankor lép életbe, amikor a várható középhőmérséklet három egymást követő napon is meghaladja a 25 fokot. Az idei első kánikula okozója egy Északnyugat-Európa feletti légköri jelenség, amely forró afrikai levegőt sodor Magyarország fölé. A Tiszántúlon lesz a legmelegebb, vasárnap 38 fokig emelkedhet ott a hőmérséklet. A héten extrém erős UV-sugárzás is társul a forróság mellé, az index meghaladhatja a 8-as értéket is, napozás 11-15 óra közt nem ajánlott. Ijesztő klímaváltozási adalék, hogy egyre gyorsabban melegszik a Balaton vize, amely most már átlagosan 1,7 fokkal magasabb, mint 25 évvel ezelőtt, s a tó háromszor annyit melegedett azóta, mint azt megelőzően 120 év alatt – ez pedig felborítja az ökoszisztémát, s jönnek az algavirágzások.
3. ALKOTMÁNYSÉRTŐ A KLÍMATÖRVÉNY
Az Alkotmánybíróság ellenzéki pártok indítványára alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette a 2020-ban elfogadott klímatörvény egyik rendelkezését. A törvény szerint 2030-ig hazánkban az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal kell csökkenteni az 1990-es szinthez képest, s 2050-re el kell érni a teljes klímasemlegességet. Az Alkotmánybíróság azt ítélte alaptörvény-ellenesnek, hogy az üvegházhatású gázoknál csak 40 százalékos csökkentést írt elő a törvény, ez nincs összhangban az ENSZ-ben elfogadott célokkal és a nemzetközi szerződésekkel. A testület azt is megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértést idézett elő azzal, hogy nem szabályozta részletesen a klímavédelmet, ezt jövő nyárig kell megtennie.
4. SZOKÁSOS ROSSZ HÍREK BRÜSSZELBŐL
Küszöbön a következő brüsszeli bírság – ezúttal az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt. A jogszabályt, amely korlátozza a szexuális másságot ábrázoló tartalmakhoz a hozzáférést, még 2021-ben fogadta el a kormánytöbbség, s már akkor lehetett sejteni, hogy az EU bírósága elé fog kerülni. Most a bíróság főtanácsnoka hozta nyilvánosságra az álláspontját, amely szerint Magyarország több ponton is megsértette az uniós jogot. Bár a főtanácsnok véleménye nem köti a bírákat, a későbbi ítélet szinte mindig jól jelzi. Közben Brüsszel nyilvánosságra hozta a tagállamokról szóló legfrissebb negyedéves jelentéseit is. A rólunk szóló részben nincs sok pozitívum: lassú gazdasági növekedés, zuhanó beruházások, csak az infláció és a korrupció szintje magas. A kormány idei, már többször lefelé módosított 2,5 százalékos növekedési előrejelzést még mindig túl optimistának látják, s csak 0,8-at jósolnak.
5. EGY NAGYLELKŰ CSEH DROGBÁRÓ
Még közelebb került a hatalomhoz a magyar kormányfő cseh szövetségese, miután korrupciós botrány miatt lemondott a cseh igazságügyminiszter. A jobbközéptől a baloldalig tartó szivárványkoalíció tagjának azért kellett távoznia, mert kiderült, hogy egy online drogkereskedő 45 millió dollárnyi bitcoint adományozott az államnak. Elvileg szeptemberben tartják a következő választásokat, ha addig kihúzza a kabinet, de a jelen fejlemények tükrében még az eddiginél is kisebb az esélye, hogy meg tudják akadályozni Andrej Babis milliárdos ex-kormányfő visszatérését. A kutatások biztos többséget jósolnak a jobboldali populista politikusnak, ha összefog a még tőle is jobbra álló erőkkel.
6. NEM LESZ KÖNNYŰ A JEMENIEKNEK BEJUTNIUK A HARVARDRA
„Nem akarjuk itt őket” – ezekkel a szavakkal jelentette be az amerikai elnök, hogy teljes utazási tilalmat vezetett be egy tucat ország állampolgáraival szemben, s részlegeset további fél tucat esetében. A legtöbb név nem túl meglepő Jementől, Afganisztánon, Szomálián és Líbián át Iránig. Magyar szempontból érdekes, hogy az általunk felkarolt Csád is közöttük van. Donald Trump egyrészt azzal indokolta a lépést, hogy túl sokan nem mennek haza a vízumuk lejárta után, másrészt nemzetbiztonsági kockázatokat említett, külön is felhozva egy pár nappal ezelőtti antiszemita merényletet, bár az elkövető országa, Egyiptom túl fontos volt a listára kerüléshez. Közben az elnök folytatta harcát az általa antiszemitának és túl balosnak tartott Harvard ellen is, ezúttal fél évre megtiltotta minden, az egyetemen tanuló külföldi diáknak az amerikai beutazást. Előzőleg egy másik úton próbálta megfosztani az elitegyetemet a külföldi hallgatóitól (és azok tandíjaitól), de azt a bíróság nem engedte.
7. A TOP500-AT OSTROMOLJA AZ ELTE
Nincs a világ kétezer legjobb egyetemét rangsoroló idei lista első 500 helyén magyar felsőoktatási intézmény, a globális elit felső negyedéhez legközelebb az ELTE jutott az 508. helyezéssel. A budapesti tudományegyetem egy évtizede még stabil tagja volt az első 500 névsorának, most a visszajutásért küzd, tavaly óta 36 helyet javítva. A listát hét különböző tényező alapján állítják össze, ilyenek például az oktatás minősége, a foglalkoztathatóság vagy a kutatási teljesítmény. Idén 94 ország 21 és fél ezer egyetemét pontozták, a rangsorba évek óta ugyanaz a hét magyar intézmény kerül fel, a második legjobb magyar a Szegedi Tudományegyetem (590. hely) lett, majd a SOTE (670.) következett, felfért még a debreceni és pécsi egyetem, valamint a gödöllői agráregyetem és a BME. A világranglista örökös elsője most is a Harvard, amelyet szintén két amerikai, az MIT és a Stanford követ, a brit Cambridge és Oxford előtt.
8. KÉSIK, DE FIZET
Csak pár napja büntetik, de máris tízmillió forintjába fáj a MÁV-nak a pontatlanság. A vasúttársaságnak vasárnaptól kell visszafizetnie a jegyár felét a húsz percet meghaladó késésekért. Idáig mintegy tízezer utasnak fizettek kártérítést. Az utasbarát intézkedéssel a MÁV állítása szerint nem az volt a cél, hogy könnyebben elfogadhatóvá tegyék a késéseket, hanem inkább ezek csökkentését akarják elérni.
9. MÉGSINCS CSŐDBEN A NITROGÉNMŰVEK
Elkerülte a csőd a Nitrogénműveket, bár a cég tulajdonosa, Bige László utólag tagadja, hogy csődközeli volt a helyzet. Mindenesetre múlt hónap közepén járt le egy általuk kibocsátott 200 millió eurós (80 milliárd forintos) kötvénycsomag futamideje, amit nem tudtak kifizetni, ezt sikerült most megújítaniuk. A kötvénytulajdonosok 75 százalékával megállapodtak arról, hogy a futamidőt kitolják 2028. június végéig, de a korábbi hét helyett már 8,8 százalékos évi kamattal. Biztosíték gyanánt viszont zálogbejegyzés került a gyárra, a cég részvényeire, de még a bankszámlájuk és a kinnlevőségeik is fedezetül szolgálnak. Bige cége nehézségeiért a kormány adópolitikáját okolja.
10. A WIZZNÉL SINCS REPÜLŐRAJT
Vége annak az időnek, amikor csak jó hírek érkeztek a Wizz Airről: a légitársaság árfolyama ma percek alatt negyedével zuhant be, annyira rosszul sikerült a magyar gyökerű cég legutóbbi éve. Az éves nyeresége több mint negyven százalékkal csökkent, pedig több lett a gép és az azokon repülő utasok száma is nőtt. Annak, hogy ennyit romlottak a Wizz Air kilátásai, alapvetően három oka van. Egyrészt még mindig gondok vannak az Airbus-gépek hajtőműveivel, s Váradi József vezérigazgató szerint ez még két-három évig így is lesz. Aztán kelet-közép-európai légitársaságként jobban érintik az ukrajnai háború hatásai, mint a versenytársakat, s végül nagyon nagy, ötmilliárd euróhoz közelít a cég adóssága.
