1. KAPU MÁR AZ ŰRBEN
Többszöri halasztás után ma reggel 8:31-kor elindult a világűrbe Kapu Tibor. A 33 éves gépészmérnök végzettségű Kapu Tibor a második magyar űrhajós, aki Farkas Bertalan után 45 évvel űrutazáson vesz részt. Kapu az Axiom Space Ax-4 missziójával jut el a Nemzetközi Űrállomásra. A legénység parancsnoka az amerikai Peggy Whitson, a pilóta az indiai Subhansu Sukla, Kapu mellett a lengyel Sławosz Uznański-Wiśniewski vesz részt missziós szakértőként a programban. Űrrepülésük a tervek alapján 14–21 napig tart. Kapu Tibor az űrállomáson kísérleteket végez majd a magyar egyetemek, vállalatok és kutatóintézetek számára. Egyebek mellett a villámaktivitás és a zivatarfelhők felett megjelenő, elektromos eredetű fényfelvillanások megfigyelése lesz a feladata.
2. PÁR HÓNAP VAGY PÁR ÉVTIZED
Egyelőre tart az izraeli-iráni tűzszünet, de közben erős kétségek merültek fel az iráni nukleáris létesítmények elleni izraeli és amerikai bombázások hatékonyságáról. Amerikai védelmi minisztériumi forrásokra hivatkozva több lap is arról ír, hogy nem sikerült megsemmisíteni Irán dúsított uránkészletét, a légicsapások inkább csak a felszínen romboltak, s mindössze pár hónappal vetették vissza az ország atomprogramját. Ráadásul közben az iráni parlament megszavazta, hogy az ország ne működjék együtt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel, ami még nehezebbé tenné atomprogramja ellenőrzését. A hatalmas sikert megkérdőjelező szivárogtatások alaposan feldühítették Donald Trumpot, aki még rá is tett egy lapáttal: szerinte a csapások már nem is évekkel, hanem évtizedekkel röpítették vissza az iráni atomprogramot.
3. BÁRHOL ÖSSZE TUDUNK SZÓLALKOZNI AZ UKRÁNOKKAL
A magyar kormányfő és az ukrán elnök közötti üzengetés volt a legkomolyabb ellentét a NATO-csúcson, ahol a várakozásoknak megfelelően a tagállamok elfogadták, hogy kettőről öt százalékra emelik a védelmi kiadásaikat, amit az amerikai elnök elégedetten vett tudomásul. Cserébe belekerült a záródokumentum szövegébe az orosz fenyegetés (bár az Ukrajna elleni agresszió említése nélkül), valamint hogy a tagállamok (értsd Amerika) tényleg megvédik egymást támadás esetén. Ami az ukrán-magyar csörtét illeti, Orbán Viktor már azt is kifogásolta, hogy mit keres egyáltalán Volodimir Zelenszkij a munkamegbeszéléseken, amikor Ukrajna nem NATO-tag, s állítólag a magyar álláspontot Szlovákián kívül Amerika és Törökország is osztotta. Az Orbán-Zelenszkij vita már az előző nap is zajlott, amikor az ukrán államfő uniós- és NATO-vezetőkkel tárgyalt, akiknek panaszkodott arról, hogy egyetlen tagország (Magyarország) blokkolja az unió Moszkva-ellenes lépéseit.
4. ÖT ÉV ALATT NŐTT A DUPLÁJÁRA
Öt év alatt kétszeresére nőt a magyar államadósság. Míg 2020 márciusában még 31 000 milliárd forint volt az ország adóssága, idén márciusban már 62 000 milliárd, a legutóbbi kötvénykibocsátással együtt pedig már a 64 000 milliárdhoz közelít. A jelentős növekedést jórészt az inflációs hatás okozta, hiszen az öt évvel ezelőtti adósság reálértéken 48 000 milliárdnak felel meg, vagyis idén márciusra valójában 30 százalékkal nőtt. Az adósságnövelő inflációs hatástól idén se szabadulunk meg, Varga Mihály MNB-elnök szerint idén éves átlagban 4,7 százalékos infláció várható, míg jövő évre 3,7, 2027-re pedig 3 százalékos inflációval számol. Ráadásul a növekvő adósság finanszírozása is drágult: öt éve még csak 980 milliárd forint volt a nettó kamatkiadás, 2023-ra ez 2321 milliárd forintra nőtt, idén pedig már csaknem 4000 milliárdot kell költeni a kamatokra.
5. BUDAPESTI BÉNULÁS
Sem a Fidesz, sem a Tisza Párt képviselői nem jelentek meg a Fővárosi Közgyűlés mai ülésén, így az határozatképtelenség miatt elmaradt. Pedig ma Budapest nyári csődjét elkerülő intézkedéseket tárgyalták volna meg, de a főpolgármester javaslatát már a szakbizottság sem támogatta. A Fidesz csak akkor vett volna részt, ha Karácsonyék elállnak a hétvégi Pride-rendezéstől, a Tisza Párt pedig a Fideszre kente távolmaradását, azaz nem akartak a Pride-ügyről vitázni a közgyűlésben. A Karácsonyt támogató kutyapárti Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester szerint ezzel a Tisza „most végzi ki a fővárost”, Kovács Gergely pártelnök szerint a Tisza fél állást foglalni melegügyekben – viszont a Vitézy Dávid vezette Podmaniczky Mozgalom megérti a tiszás fenntartásokat, szerintük Karácsony Gergelynek kell újragondolnia viszonyát a közgyűléssel. A II. kerület baloldali polgármestere, Őrsi Gergely pedig azt javasolja, a közgyűlés tehetetlensége miatt a kerületi polgármesterek tanácsát kellene létrehozni várospolitikai döntésekre.
6. A BTK-VAL FENYEGETIK A PRIDE-OT
A főpolgármester után a budapesti nagyköveteket is figyelmeztette a magyar igazságügyi miniszter, hogy törvényt sértenek, ha részt vesznek a hétvégi melegfelvonuláson. Tuzson Bence követségeknek írt levele szerint a helyzet egyértelmű, a Pride be van tiltva, így aki kimegy rá, az szabálysértést követ el. A diplomaták (és úgy általában a felvonulók) a főpolgármesterhez képest egyébként keveset kockáztatnak, legalábbis Tuzson szerint Karácsony Gergely szervezőként már nem is szabálysértést, hanem börtönnel büntethető bűncselekményt követ el. Karácsony álláspontja szerint azonban a rendezvény eleve nem engedélyköteles, ezért betiltani sem lehetett.
7. TIBORCZ A KORZÓN
Ismét magyar tulajdonba került a Duna-parti egykori InterContinantal szálloda. A ma Budapest Marriott Hotel néven ismert szállodát a kormányfő vejének érdekeltségébe tartozó egyik magántőkealap konzorciuma vette meg külföldi tulajdonosától. Ezzel együtt Tiborcz Istvánnak a fővárosban már öt működő szállodája van a három felújítás alatt állón kívül. Egy másik NER-kötelékbe tartozó vállalkozás, a külügyminiszter testvérének és sógorának a cége eközben az egyik legnagyobb kereskedelmi televízióval, az RTL-lel kötött együttműködést. A televízió Szijjártó Péterrel készített interjút pár hónappal ezelőtt. Az RTL szerint a miniszter rokonaival való együttműködés nem veszélyezteti függetlenségét.
8. 1700 MUNKÁST KÜLDÖTT EL A DUNA VASMŰ
Egyetlen nap alatt 1700 dolgozót küldött el a felszámolás alatt álló Dunai Vasművet üzemeltető egyik cég, a Dunarolling. Hétfőn a dolgozókat óránkénti turnusokba csoportosították és így adták át nekik a felmondásokat, a csúszások miatt a nap végén már voltak, akik 3 órát vártak irataikra. A vasművet működtető másik cég, a Duna Furnace Kft. is felmond dolgozóinak, július elsején újabb 800 ember veszíti el a munkáját. A kormány reagálva a Vasmű felszámolására, a kialakult helyzetért a Gyurcsány-kormányt tette felelőssé, mondván: „ukrán-orosz kézbe adták a Dunaferrt, amit a brüsszeli szankciók tönkretettek”. A kormány 33 milliárd forint támogatást nyújtott a munkahelyek megőrzéséhez és a bérek biztosításához.
9. ÁTTÉR A MOL A NAPI ÁRAZÁSRA
Mostantól a hét bármelyik napján módosíthatja az üzemanyagok nagykereskedelmi árát a Mol, a döntésről levélben értesítette az olajtársaság a töltőállomásokat. A cég jelezte, a gyakoribb árváltoztatás lehetőségét „a világpiaci körülmények indokolják”, s a többszöri árazás „aktuálisabb piaci viszonyokat” tükröz. Ennek jegyében mától a benzin bruttó 3, a gázolaj pedig 7 forinttal drágul. Hasonló érveléssel vezették be tavaly májusban a heti háromszori árváltoztatási lehetőséget, akkor az árcsökkenés a júniusi választásokig tartott, utána két hét alatt hatszor nőtt a benzinár – ezentúl ez naponta előfordulhat.
10. VÉGE A TURUL VÉDETTSÉGÉNEK
Hiába nyilvánította Lázár János építési miniszter tavaly védetté a politikai viták örök tüzében égő XII. kerületi Turul-szobrot, most a bíróság jogerősen megszüntette azt. A törvényszék szerint a kormányhivatal határidőre nem támasztotta alá megfelelően, miért szükséges az ideiglenes védelem alá helyezés, miért fenyegeti a megsemmisülés veszélye a szobrot, ezért új eljárásban kell majd ezt vizsgálnia. Lázár szoborvédő lépését a hegyvidéki kutyapárti polgármester támadta meg a bíróságon, Kovács Gergely korábban azt nyilatkozta, megfontolják a Böszörményi úti szobor áthelyezését, erre lépett a miniszter.
